Az Árért Értéket projekt nem akarja, hogy a technokraták döntsenek, ők csak elmondják, milyen alternatívák állnak rendelkezésre. De ha egy politikus azt mondja, négysávos utat építünk ott, ahol csak naponta csak pár autó közlekedik, akkor az nem túl optimális. (…) Nincs szükség mindig autópályára csak azért, mert valaki valakinek a választások előtt ezt ígérte. (…)

 

A rossz közlekedési rendszer sok helyen valóságos probléma az emberek számára. Újabb viták csak elnyújtják a gondokat, aminek megint csak politikai okai lehetnek. Tehát nem csak politikai problémáról van szó.

 

Huszonöt évig nem volt semmilyen Árért Értéket hivatal, és már tíz éve állnia kéne az autópályának Pozsonytól Kassáig. Nem hiszem, hogy a tisztességes elemzés nyújtaná el a problémákat. (…)

 

 hirdetes_810x300  

A régiókban azonban olyat is hallani, hogy mikor a pozsonyi elkerülőről volt szó, akkor a hatékonyság témája nem merült fel. De ha például Eperjesről van szó, hirtelen a hatékonyság fontossá válik.

 

Vita a pozsonyi körgyűrűnél is volt, és láthatták, hogyan csökkentek a költségei. Akkor is lehetett hallani olyan hangokat, miszerint (…) az elemzéssel csak elnyújtjuk az építkezést. Én most azt kérdezem, hány kilométer épült meg azóta a pozsonyi elkerülőből? Azzal, hogy valaki két hónapig elemzést készít, nem dolgozik az idő ellen. (…) Megéri két hónapot várni, ha jelentős megtakarításokat eredményez és jobb értéket hoz magával.

 

Az egész probléma az autópályák építésével a menedzseri feladatok hiányosságaira vezethetők vissza a projekttervezésnél és a szervezésnél.

 

A projektek nem azért állnak, mert valaki pár hónapot elemez (…). Ellenkezőleg, a Kassáig tartó autópálya még azért nincs kész, mert a múltban túl keveset elemeztek és túl sokat politizáltak. (…)

 

Értem a Zsolna-Pozsony autópálya lényegét. De az már megépült. Azt viszont nem értem, miért volt olyan fontos a hegyek közt tovább vinni. Rózsahegy a déli autópályára is rácsatlakozhatott volna. (…) A közlekedés javítása nem csak a szalagok átvágásáról és az autópályákról szól.

 

Ön szerint mi az állami költekezés legnagyobb kihívása?

 

Hogy ne csak betonra és aszfaltra támaszkodjon. Még a Szobráncnál hatsávos utat építenénk, még ez sem jelentené azt, hogy a térségbe milliárdos beruházások érkeznek, mint ahogy egyesek állítják. Sokkal nagyobb beruházásokat hozna magával, ha az oktatásra és az iskoláinkra költenénk. Felejtsük már el végre, hogy csak az számít, ami beton és aszfalt.

 

(…) Mi a B terv?

 

Például, hogy alacsonyan tartjuk a az államadósságot, hogy mikor muszáj lesz, legyen mozgásterünk megnövelni. Ismeretlen vizek felé tartunk, nem tudok, hogyan alakul, legyen szó a szociálisan hátrányos csoportokról, vagy a demográfiáról.

 

Csak az a biztos, hogy mindez a leterheli majd a közfinanszírozást (…). Ha demográfiáról beszélünk, csak három forgatókönyv lehetséges. Vagy megmondjuk a fiatal generációknak, hogy sokkal többet kell majd az államkasszába fizetniük, mint szüleiknek, vagy megmondjuk az időseknek, hogy sajnos az, amit megígértünk, nem kapják meg. Esetleg korlátozzuk azoknak az embereknek a számát, akiknek fizetünk, például a nyugdíjkorhatár emelésével. Más alternatíva nincs.

 

Mindegyik elég rosszul hangzik. El lehet kerülni őket?

 

Nem. Még ha holnapra hirtelen minden családban három gyermek is lenne, már nem érkezünk, mert az a generáció is, amely ma gyermeket vállal, nagyon szűk.

 

Ódor Lajos (41) a pénzügyminisztérium vezető elemzője volt, illetve a Szlovák Nemzeti Bank tanácsának tagja. Ma a Költségvetési Felelősség Tanácsának tagja, amelynek alkotmány adta feladata a kormány gazdálkodásának felügyelete. 

 

Az interjút Jozef Majchrák és Fero Mučka készítette. 

 

Postoj.sk, Zatiaľ nikto nevie, čo sa stane s ľuďmi, ktorých nahradia roboti

Nyitókép: Postoj.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!