Zsuzsanna
  • HUF: 318.01
  • USD: 1.13
  • 4 °C
  • 12 °C

222 éve nyitotta meg kapuit a párizsi Louvre

A Louvre a világ egyik leglátogatottabb, legismertebb és 1793 óta Párizs legnagyobb múzeuma. Évente több mint 8 millióan látogatnak el a Szajna és a Rue de Rivoli között elhelyezkedő palotába, ami nemcsak történelmi műemlék, hanem nemzeti szimbólum is.

A múzeum 222 éve nyitotta meg kapuit, majd 1870-ben a Tuileriákkal összeolvadva Európa egyik legszebb és legjelentősebb palotájává vált. A modern Louvre1882-ben született meg, amely immár teljes egészében a kultúra fellegvára lett, lassan bekebelezve a hatalmas épületegyüttest. Ma a világ egyik legismertebb múzeuma, ahol 60 ezer négyzetméteren 35 ezer kiállítási tárgy látható.

Louvre_2007_02_24_c en.wikipedia.org
(fotó: en. wikipedia.org)

A Louvre története

A Louvre története egészen a középkorig nyúlik vissza, amikor is 1190-ben az angol-normann támadások ellen Fülöp Ágost király egy erődítményt építtetett a városfal megerősítése érdekében. Ez az erőd a város nyugati szélén, a Szajna partján épült fel.

A következő évszázadokban a francia uralkodók szinte kivétel nélkül építettek hozzá: 1364 és 1380 között V. (Bölcs) Károly gót stílusban átépíttette az erődítményt. Halála után a palota egészen 1527-ig „pihent”, amikor I. Ferenc ide helyezte át a székhelyét, s a művészetkedvelő uralkodó a királyi gyűjtemények megalapításával sem késlekedett. I. Ferenc uralkodása idején a Louvre tekintélyt parancsoló bástyáját lebontották, hogy helyét egy reneszánsz épület foglalhassa el. Később Medici Katalin kibővíttette és székhelyéül választotta, IV. Henrik uralkodása idején az épület pedig a Nagy Galériával bővült, amely napjainkig is összeköti a Louvre-t a Tuileriákkal.

A Louvre igazi fényét a Napkirály idejében érte el, amikor is a régi Louvre-hoz az új Louvre-t csatolta úgy, hogy az épület négy szárnya a palota udvarát négyzet alakban zárja be. Miután 1682-ben XIV. Lajos székhelyét végleg Versailles-ba helyezte át, festők és szobrászok csapata költözött be az üresen maradt termekbe. A Francia Akadémia és testületei rendezkedtek be a királyi lakosztályokba, szalonokat szerveztek, kiállításokat rendeztek saját munkáikból, mely hagyomány több mint 120 évig fennmaradt.

louvre parizsiszallodak.hu
(fotó: parizsiszallodak.hu)

Az ötlet, hogy a Louvre egy mindenki által látogatható múzeumként funkcionáljon, a 18. század végén jelent meg. 1791-ben a forradalmi Nemzetgyűlés kijelentette: „A Louvre és a Tuileries együtt egy nemzeti palota, amely otthont ad a királynak, és összegyűjti a tudományok és művészetek minden műemlékét”.

A Mona Lisa otthona

1793. november 8-án megnyitotta kapuit a Louvre Múzeum, amely a palota egy részét foglalta el. A belépés díjtalan volt, a művészek pedig előnyt élvezhettek a látogatókkal szemben, akik csak hétköznap csodálhatták meg a gyűjteményeket a Salon Carré-ben és a Grande Galerie-ben. Eleinte ugyanis csak a Grande Galerie és a Salon Carré szolgált kiállító teremként, de később a gyűjtemények évről évre nagyobb területet foglaltak el a palotában. A legismertebb itt kiállított műalkotások közé tartozik Leonardo da Vinci Mona Lisája, Delacroix „A szabadság vezeti a népet” című festménye, illetve a milói Vénusz.

Mona_Lisa-Museo_del_Louvre-Paris373
(fotó: commons. wikimedia.org)

Nem volt olyan francia uralkodó, aki ne járult volna hozzá a falak között felhalmozott műkincs-kollekció növeléséhez. Egy Louvre-beli látogatás időbeli és térbeli utazás különböző civilizációk remekművei társaságában. Itáliai mesterek festményei alkotják a gyűjtemény ősi magját. Később, a 18. század folyamán spanyol, holland és flamand műalkotásokkal gazdagodott a kollekció. Főként I. Ferenc és XIV. Lajos gyarapította a királyi műkincstárat, de Napóleon hódításainak, főként a fegyverszüneti megállapodások és békeszerződések megfelelő passzusainak köszönhetően is jelentős állománygyarapodás következett be. A 19. századtól kezdve pedig nagyszabású ásatások és ajándékozások gazdagították a Louvre gyűjteményeit.

A Louvre arculata 1988-ban változott a legnagyobbat, amikor Francois Mitterrand Grand Louvre projektje megkétszerezte a kiállítóteret, mellyel a Louvre-t Párizs legmerészebb és legkorszerűbb, s egyben a világ leghatalmasabb múzeumává emelte. Ennek a tervnek a leglátványosabb darabja az úgynevezett üvegpiramis, mely 1989 óta bejáratként szolgál.

6573274_ee0262d2ae51cb6168de8ce43bdf2f2f_wm index.hu
(fotó: index.hu)

Az üvegpiramis tervezőjének, a kínai származású amerikai I.M. Peinek az volt a célja, hogy az egyiptomi piramisokat idézze meg modern eszközökkel, letisztult formákkal a Louvre nagy, nyitott udvarának közepére. A piramis megépítésének persze praktikus okai is voltak, a palota régi bejáratai ugyanis nem tudtak megbirkózni a látogatók áradatával.

A da Vinci-kód legendája

A 21 méter magas, teljesen áttetsző üvegpiramis oldalhosszúsága 35 méter, 603 rombusz alakú és 70 háromszög alakú üveglapból áll. A teljesen alaptalan (és Dan Brown A da Vinci-kód című bestsellerében is felmerült) városi legenda szerint a szám pontosan 666, azaz a Sátán száma lenne. Természetesen ezek után sokan nekiálltak az üveglapokat számolni, az eredmény gyakran különbözött, de mindig több volt, mint 666.

Musée_du_Louvre_r_(2) hetedhetorszag.hu
(fotó: hetedhetorszag.hu)

A piramis elkészültekor megosztotta a közvéleményt, sokan vélték úgy, hogy a futurisztikus építmény nem illik a klasszikus palotához, sokan viszont a klasszikus és az ultramodern sikeres elegyítésének érezték. Az idő az utóbbiakat igazolta, a piramis ma már a Párizsba látogató turisták kedvelt célpontja.

A tervek kialakításának idején évi négy millió látogatóval számoltak, a 90-es években a látogatók száma 5 millióra nőtt, 2005-ben túllépte a 7,5 milliót, s 2012-re pedig évi 9,7 millióra növekedett a számuk.

Takács Henrietta

Források: jakd.hu, mult-kor.hu, vjm.hu

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket

Megosztás