Publikálta tibi on
2010. március 17.
Athéni levelek 87.
A fiúk a hátam mögött múltkor már azon viccelődtek, hogy mikor írom meg az athéni levelek 87. részét. Hogy a kíváncsiságukat kielégítsem, és persze megnyugtásul, hogy ne legyenek álmatlan éjszakáik a kérdésen való filozofálgatás közben, íme, megírtam az örömükre. Tovább… »
Publikálta tibi on
2010. február 27.
Athéni levelek 2.
A görög nép már mindjárt a második nap megszerettette magát velem, amikor Athén egyik külvárosában benéztem egy füstös kis kocsmába kulturalizálódni. Abban a kocsmában még nem fordult meg idegen ember, mert a jelenlévők közül senki sem tudott még csak egyetlen egy szót sem angolul. A kommunikációs felkészültségünk kölcsönös volt, mert görögül én is még csak a mindennapi élet boldogulásához szükséges két mondatot beszéltem: „ti kanis?” („hogy vagy?”), meg hogy „efhariszto parakalo” („köszönöm nagyon szépen”). Tovább… »
Publikálta tibi on
2010. február 24.
Athéni levelek 1.
A nyári turistaszezon ellenére nagyon felkapott téma lett mostanság Görögország. Szinte egész Európában beszélnek róla. Persze nem igazán pozitív hangnemben. Hatalmas államadóssága megingathatja az eurót és vele együtt az Európai Uniót is. Kérdéses, hogy az Unió polgárai mennyire akarják átvállalni a görög államháztartás kilengéseit. Tovább… »
Publikálta Nemo on
2010. február 18.
Görögország és Szlovákia
Az Európai Unió úgy, ahogy Görögország mellett is kiáll, Szlovákiát sem fogja bántani, ha esetleg romlik a demokrácia és kisebbségek helyzete.
Az utóbbi hetek gazdaságpolitikai hírei Görögország államháztartási helyzetével vannak tele. Már korábban is tudtuk, hogy a délkelet-európai állam rosszul gazdálkodik. A korábbi statisztikai trükközéseken még talán el lehetett csámcsogni bulvár szinten, a gazdasági válság azonban véresen komolyra fordította a szót. Tovább… »
Publikálta rigi on
2009. november 18.
Jogalkotó EU-polgárok
Kicsit csúsztatás a címben szereplő “jogalkotó” szó, mert azért jogalkotásról még a szó szoros értelmében nem beszélhetünk. Mindenképpen pozitívumként értékelhető azonban a nemsokára érvénybe lépő Lisszaboni Szerződés (a továbbiakban LSz) egyik passzusa, amely a polgárok kezdeményezési jogáról szól. Ennek a rendelkezésnek egyértelmű célja, hogy csökkentse a távolságot az EU-s döntéshozatal és a polgárok között, vagy szaknyelven a “demokratikus deficitet”. Konkrét formát még nem öltött ez a jog, ebben kéri segítségünket most az EU.
Publikálta tibi on
2009. július 15.
Gázháború – Szigorúan ellenőrzött vezetékek
Ki ne emlékezne még az év elejei eseményekre, amikor az oroszok gázcsapelzárását nemcsak családok milliói, hanem jó pár közép-európai ország gazdasága is megsínylette. Ilyet azért nehéz elfelejteni. Nemcsak azért, mert a médiában rögtön megjelent pár katasztrófa-cikk a sötétségbe és a fagyhalálba boruló éjszakákról és a bűnözés drasztikus megnövekedéséről, hanem mert ilyenkor tényleg rádöbben az ember arra, amit már eddig is tudott, hogy az egész világunkat a gáz és a kőolaj irányítja. Tovább… »
Publikálta rigi on
2009. június 3.
Made in Brussels, avagy mit keres a csirke a traktor mellett?
Az előző bejegyzésemben azzal foglalkoztam, miért olyan csekély az érdeklődés az európai politika és az európai parlamenti választások iránt. Végül arra a következtetésre jutottam, hogy az Európai Parlamentnek és helyi irodáinak kellene nagyobb részt vállalnia az európai ügyekről való tájékoztatásban. Foglalkoztunk már azzal is, hogyan értékelhetjük képviselőink eddigi munkáját, és azzal is hogy miért kell elmennünk szavazni. Portálunk már arról is tájékoztatott, milyen az egyes pártok vizuális kampánya. Bár nem ez az egyetlen EP-t érintő téma ami még kimaradt, mégis úgy döntöttem, hogy így a kampánycsend kapujában egy poszt erejéig érdemes lenne értékelni a Brüsszel által kivitelezett kampányt is.
Publikálta rigi on
2009. június 3.
Leszünk elegen? És miért nem?
Aki rendszeresen olvas híreket (vagy az utóbbi két-három hétben minimum egyszer látott bármilyen sajtóterméket), annak nem fog az újdonság erejével hatni, hogy szombaton Szlovákiában európai parlamenti választásokat tartanak (Magyarországon vasárnap a választási nap). Ki több, ki kevesebb információval rendelkezik arról, hogy mi a választások tétje. A legtöbb ember szerint semmi tétje nincs, ezért nem is tervezik, hogy szombaton bárminemű tevékenységüket megszakítsák eme haszontalanság miatt. Ez természetesen jobbára az alulinformáltságnak köszönhető, de lehet hogy nem a képviselők munkájának ismeretével van a legnagyobb baj.







