A cseh autópályák története

A következőekben át fogjuk tekinteni hogyan alakult a cseh autópályák történelme egészen a második világháború előtti időktől fogva.

Mint arra bizonyára még emlékszünk, Csehországot régen Szlovákiával együtt tartották számon és Csehszlovákiának hívták. Az első cseh autostráda terve állítólag 1935-re nyúlik vissza. Ezt az utat acélból hozták létre, hogy Prágát összekösse a mai Szlovákia területén keresztül a legkeletibb régiókkal (Carpathian Ruthenia, ma Ukrajna). A pálya végét Velykyi Bychkiv jelentette, ez a mai Romániához esik közel. A prágai körgyűrűt is magába foglaló tervezetet nem sokkal az 1938-as müncheni egyezmény után fogadták el és az úton a megengedett sebesség 120 km/h volt.

Csehország a háború idején

A világháború idején a németek jelentős mértékben hozzájárultak a cseh autópálya rendszer fejlődéséhez. Nyilván a saját katonai érdekeiket próbálták meg ezzel kielégíteni. Egy ezzel kapcsolatos lépés során a háborút viselő Németország létrehozta a németbarát Csehszlovák köztársaságot és ekkoriban tervezték megépíteni a Reichsautobahn Breslau – Vienna szakaszt is határellenőrző pontokkal kiegészítve az autópálya kivezető ágainál. A pálya tervei sokáig csak az asztalon szerepelt és elkezdeni csak a bohémiai és moráviai szakaszokat sikerült, de ezeket sem fejezték be. Ezeket a háború korabeli tervezeteket gyakran egyébként a csehek szerepeltetik a mai cseh autópálya tervekben is.

1938 december 1-én a németek javaslatot tettek a Sudetenautobahn megépítésére. Az út a következő településeken vezetett keresztül a tervek szerint:  Streitau (Bavaria) – Eger – Carlsbad – Lobositz – Böhmisch Leipa – Reichenberg – Görlitz. Az út építését nem sikerült befejezni, de ha ma Csehországban járunk, még mindig lehet látni ebből néhány darabot a Pomezí nad Ohří, Cheb/Eger és Liberec/Reichenberg szakaszokon. Az I/35-ös autóút részeként a csehek felhasználták a Svárov-Machnín és Chrastava közötti szakaszt is.

Csehország a német megszállás idején

A németek 1939 március 15-én bevonultak Morvaországba és Bohémiába is. A szlovákok saját köztársaságot kiáltottak ki és így az ország egysége megszakadt. Innentől kezdve az útépítési terveket csak és kizárólag a szlovák határig vázolták fel. Ha a technikai paramétereket tekintjük, akkor kiderül hogy a cseh autópályákat a német Reichsautobahn mintájára kezdték kialakítani és a sebességkorlátozásokat viszonylag magas értékre állították. Ez a még nekünk is szokatlan 140-160 km/h-s értékre került beállításra. A cél természetesen az volt, hogy a cseh autópálya szakaszait becsatolják a német birodalmi rendszerbe.

Az útépítési munkálatok első etapját 1939 januárjában fejezték be a németek. Ez a Prága – Lužná közötti szakaszra vonatkozott. Morvaországban, Chřiby-ben is ekkor kezdtek építkezni, a tervben a Zástřizly – Lužná szakasz kivitelezése állt.

A Prágából Bohémiába vezető szakasz építését 1939 május 2-án kezdték meg. Ekkor váltottak egyébként a jobbkezes közlekedési rendszerre is. A pályának 1940-re el kellett volna érnie Brno-t, de mivel Németországnak teljes erőbedobással kellett készülnie a háborúra nem volt elegendő munkás és az alapanyagokból is hiány volt a munkálatokat nem sikerült időben befejezni. Az utat egy 77 km-es szakaszon sikerült felhúzni, azonban a német hatóságok 1942-re megtiltottak mindennemű nem háborúval kapcsolatos polgári kezdeményezést és a munkálatokat leállították.

A háború után

A háború lecsengésével a Prága-Brünn szakaszt Humpolecig engedték a németek építeni. Az erre szóló engedélyeket 1945-ben adták ki. A Sudetenautobahn 28-kmes szakaszának építésével teljes mértékben felhagytak és a Breslau – Vienna 84 km-es szakaszát sem sikerült befejezni. Ezt egyébként nem egyszer bele tervezték venni az új munkálatok terveibe, amikor a D35-ös pályát építették. A 77 km-es Prága-Humpolec szakaszt sikerült befejezni, kivéve a nagy hidakat. A cseh kommunisták 1950-ben úgy döntöttek, hogy teljesen beszüntetik az autópálya építését.  

1967 augusztus 8-án a Csehszlovák Köztársaság szocialista kormánya viszont ismét megpróbálkozott az utak építésével. Ekkor jelentek meg a Prága-Brünn közötti D1-es út építésének tervezetével és Brünn és Pozsony közötti is szerettek volna felhúzni egy utat. Az 1950 előtt épült hidak egy részét is korszerűsíteni kellett. 

A cseh autópályák azóta sem épülnek valami nagy lendülettel. Az autósok sarcolására kidolgozott rendszer azonban egyre jobban működik és mára Csehországban kötelező autópálya matricát váltanunk.

(x)