Agyelszívás: a külföldön tanulók fele külföldön is marad

A Szlovák Vállalakozói Szövetség (Podnikateľská alianca Slovenska, PAS) legutóbbi felmérése szerint a külföldön tanuló szlovákiai diákok 52 százaléka egyáltalán nem tervez visszatérni Szlovákiába és csupán 20 százalék szeretne egyértelműen hazajönni.

Csehország a legvonzóbb a diákok számára

A megkérdezettek 77 százaléka Csehországban tanul valamelyik felsőoktatási intézményben, a legnépszerűbbek a Prágai Károly Egyetem és a Brünni Masaryk Egyetem. A tanulni vágyók számára népszerű még Dánia is, ahol angol nyelven tanulhatnak és könnyen ösztöndíjhoz juthatnak. Magyarország is fontos célállomása a diákoknak. Összesen 30 ezer diák folytatja tanulmányait Szlovákián kívül, a felmérés szerint a legtöbben közülük gazdasági (58 %) és humán (16 %) szakirányt választanak.

   

Itthon gyenge az oktatás színvonala és alacsonyak a bérek

A válaszadók több mint 40 százaléka azért választott külföldi iskolát, mert nem volt megelégedve a hazai oktatás színvonalával, majdnem 22 százalék az oktatókkal, 17 százalék pedig a gyakorlat megszerzésének lehetőségével elégedetlen. Csaknem 30 százalékuk szerint külföldön minőségibb oktatáshoz juthat hozzá, és több mint 28 százalék szerint kint jobban tud majd érvényesülni a munkaerőpiacon.

Arra a kérdésre, hogy minek kellene változnia Szlovákiában ahhoz, hogy visszatérjenek tanulmányaik után, a megkérdezettek majdnem negyede a béreket, egy ötödük a rendet és jólétet jelölte meg válaszként. 15 százalékuk a politikai helyzet javulásához kötötte hazatérését, és „csak” 9 százalék tette függővé döntését a munkalehetőségek növelésétől.

Aki külföldön helyezkedik el, többnyire kint is marad

A felmérés a külföldön elhelyezkedők körében is puhatolózott. A legfontosabb szempontok, amiért valaki külföldön keres magának állást, az életszínvonal, a magasabb bérek és a karrierlehetőség. Csak a megkérdezettek 7 százaléka tervez hazatérni, egy harmaduk néhány évet, több mint fele pedig hosszabb időt tervez külföldön maradni.

A szlovákiai magyarok is inkább külföldön próbálnak szerencsét

A Körkép.sk-t működtető Vox Juventae társulás 2012-ben hasonló átfogó kutatást végzett a Csehországban tanuló felvidéki magyarok körében. A felmérés alapján akkor a válaszadók alig 20 százaléka gondolkodott a hazatérésen, legnagyobb részük pedig Csehországban vagy más nyugat-európai országban tervezett munkát keresni.

Az Oktatásügyi Minisztérium próbálkozik

Az Oktatásügyi Minisztérium „Hazatérés” nevű programja keretében évi 1 millió eurót szánnak a külföldön elhelyezkedett fiatalok és magasan képesített szakemberek hazacsábítására. A minisztérium azokat, akik hajlandóak hazatérni, anyagi támogatásban részesíti.

Az a 40 év alatti szakember, aki az utóbbi három évben nem dolgozott Szlovákiában, és van igény munkájára, 10 ezer eurót kaphat motivációként, hogy hazatérjen. A magas képesítéssel rendelkező szakembereket illetve kutatókat, akik legalább 10 évet ledolgoztak külföldön, 50 ezer euróval csábítaná haza az oktatásügyi tárca.

November végéig kellett a főbb állami és tudományos intézeteknek (minisztériumoknak, állami egyetemeknek, a Szlovák Tudományos Akadémiának, stb.) jelezniük az oktatásügy felé, milyen pozíció betöltésére van szükségük. A decemberben nyilvánosságra hozott lista alapján 7 pozíciót hirdettek meg február végéig a programon belül, ebből hármat fiatal szakember számára tartanak fent.

Kétséges az intézkedés hatékonysága

Kétséges azonban a program sikere. A PAS kutatásából ugyanis egyértelműen látszik, hogy az állami támogatást csak a válaszadók 5,5 százaléka jelölte meg a hazatérés indokaként. Fontosabbnak tartják a bérek és az oktatás színvonalának emelkedését. Évi egymillió euró pedig 10 tapasztalt és 50 fiatal szakember hazacsábítására elegendő, miközben kint 30 ezer diák tanul és 300 ezer szlovák állampolgár dolgozik külföldön. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a magyarországi helyzethez hasonlóan több, külföldön dolgozó személy még Szlovákiában szerezte diplomáját, vagyis az ő taníttatásukra fordított költségek az államnak nem térülnek meg.

A program az elkülönített pénzt gyakorlatilag az állami szférába pumpálja vissza, csak más nevet adtak a felhasználásának, így marad a kérdés, hogy nem lenne-e ésszerűbb a minisztérium részéről az oktatás színvonalának emelésére és a munkaerőpiac fejlesztésére fordítani az elkülönített keretet.

Körkép.sk

nyitókép: irányausztria.hu