Nem ördögtől való a javaslat, hogy egy időpontban legyenek a megyei és a helyhatósági választások két parlamenti választás között – véli Kvarda József, az MKP Nagyszombat megyei képviselője.

 

A párt előző önkormányzati alelnöke szerint ­– aki 8 éven át Nagyszombat megye alelnöki tisztségét is betöltötte,–  ennek az ötletnek azonban lehetnek hátulütői is.

 

A helyi választásokat is tönkre tehetik

 hirdetes_810x300  

 

Nézete szerint az MKP táborában azon kell elgondolkodni, hogy vajon mit váltana ez ki a magyar szavazók körében. Hozna-e kedvező változást az egyre hanyatló szavazási kedvben? Ez elsősorban a megyei választásokon való részvételre jellemző kedvezőtlen tendencia. Mert a jelenlegi nyolcmegyés rendszer bevezetése óta eltelt 15 évben azt tapasztaltuk, hogy a megyei választásokon rendkívül alacsony, alig 20 százalék körüli volt a részvétel, míg az önkormányzati választásokon ennek a duplája, triplája is.

 

 „A nagy kérdés az, hogy mi lesz a hosszú távú hatása a két választás összekapcsolásának. Ha javul a részvétel, akkor rendben, de ha lezüllik a megyei választások részvételi szintjére, akkor el kell gondolkodni azon, hogy mi lehetett a vezérmotívum, amikor kitervelték a megye és a helyi választások azonos időpontban történő megtartását. Csak nem az a tudatosság, hogy a későbbiekben a helyi választást is tönkre tegyék?

 

–tette fel a kérdést Kvarda József.

 

Kvarda József. Kép: pluska.sk

 

Egyfordulós választással sem lesznek szerethetőbbek a megyék

 

Mert benne van a pakliban az is, hogy a helyi választásokon való részvétel is lezüllik a megyei szintre. Az utóbbi okát egyébként Kvarda abban látja, hogy amióta 2002-ben létrehozták a jelenlegi megyerendszer, az emberekben nem sikerült kialakítani egy pozitív megye-tudatot.

 

Pedig annakidején a szlovák kormány közigazgatási reformmal kapcsolatos dokumentumai szinte harsogták a fontos kritériumokat: a hagyományok, a kultúra megőrzése, a szerves történelmi fejlődés fontossága, stb., majd mindent felrúgva létrehozták azt a jelenleg is érvényes területi struktúrát, amellyel az ott élők képtelenek azonosulni – emlékeztetett az MKP által sem támogatott 8-megyés területi felosztás bevezetésének körülményeire a megyei képviselő.

 

„Ez a probléma mindmáig megoldatlan, de az egyfordulós megyei választás bevezetésével a mostani megyerendszer még nem válik szerethetőbbé a választók szemében. A leglényegesebb kérdést nem orvosoljuk, miközben pótcselekvésként a kétfordulós választást lecseréljük egyfordulósra”

 

– véli Kvarda.

 

Szlovákia területi felosztása megyék és járások szerint. Kép: geografiapreziakov.webnode.sk

 

Ki vállalja a felelősséget, ha balul sül el?

 

Majd felteszi a kérdést, hogy a kormány által már jóváhagyott megyei választási reform kitalálói vajon vállalják-e majd a felelősséget azért, ha a végeredmény nem a magasabb részvétel lesz, hanem az emberek elfordulnak a helyhatósági választásoktól is? Mert végső soron ez az eshetőség sem zárható ki. Mint ahogy az sem, hogy hátsó szándékként ez is meghúzódik a ki nem mondott célok között. Hiszen már a kilencvenes évek óta szó van arról, hogy európai uniós trendként a településeket mikrorégiókba kellene tömöríteni: 3-4 községnek lenne egy közös polgármestere és képviselő-testülete.

 

Ezt hatékonysági szemponttal indokolták, de eddig egyik kormány sem mert ez irányú konkrét lépéseket tenni. Ha a helyi választásoktól is még inkább elfordulnának az emberek, ez felgyorsíthatná a faluközpontosítási folyamatot, amit municipalizációként emleget a szaknyelv. Ez pedig az előszobája is lehet a SMER által szorgalmazott 3+1 megyei szerkezet későbbi átültetésének és párhuzamosan a faluközpontosításnak.

 

Szlovákia területi felosztása a természetes régiók alapján. Kép: konzervativizmus.sk

 

Kvarda József úgy véli, nem csoda, hogy a nem természetes régiók mentén 15 éve létrehozott mesterséges megyéket az emberek nem igazán érzik a magukénak. Főleg nem a magyar emberek, akiket északi irányba nyújtott megyékbe zsúfoltak, hogy sehol se legyen túl nagy a számarányuk. A szabályok úgy vannak kialakítva, hogy a magyarok például sehol sem tudnák elérni megyei népszavazás kiírását. (Nyitra és Nagyszombat megyében a magyarok nagyjából a lakosság kb. egynegyedét alkotják- a szerk. megj.)

 

A parlament hamarosan dönt

 

A megyei választások és a helyhatósági /önkormányzati/ választások egy napon történő megtartására vonatkozó törvénymódosítási javaslatot a szlovák kormány már jóváhagyta és napokban a parlament elé kerül, méghozzá úgy, hogy semmilyen előzetes szakmai vita nem folyt róla. Eszerint 2017 őszén a megyei választásokon a 4 év helyett 5 évre választanánk megyeelnököt, méghozzá úgy, hogy csak egy fordulót tartanának az eddigi kettő helyett, és a képviselők mandátuma is 5 évre szólna. Így 2022-ben először eshetne egybe a megyei és a helyi választások időpontja a törvénymódosítás következtében.

 

Kvarda József szerint nem szerencsés, sőt, egyes pártoknak akár hátrányt is jelenthet, hogy a módosítás egy folyó választási ciklusba avatkozik be. A Smernek nem fűződhet kifejezett érdeke ahhoz, hogy a jelenlegi rendszer változzon. A nyolc megye közül ötben az ő jelöltjük a megyefőnök, egy a támogatásukat élvezi, míg Pozsony megyében az SDKU-s Pavol Frešo, Besztercebánya megyében pedig Marián Kotleba a Mi Szlovákiánk Néppárt színeiben áll a megye élén.

 

Az MKP-s és Most-Hidas egyéni, illetve koalíciós lista eredményei a 2013-as megyei választásokon. Kép: Jaslovszky Péter

 

A kormánykoalíció két pártjának, a Most-Hídnak és a Danko-féle Szlovák Nemzeti Pártnak nincs megyeelnöke sehol, de sok képviselőjük sem. Ebből eredően elsősorban e két pártnak áll érdekében az, hogy változtassanak a törvényen.  A koalíció parlamenti többségének köszönhetően el is tudják fogadtatni a parlamentben.

 

Komoly legitimitási gondok is lehetnek

 

De az új törvény elfogadása esetén, ami aligha kétséges, már az idei őszi megyei választások egyfordulósak lesznek. A második forduló kiadásai így megspórolhatóak – érvelnek az egyfordulós megoldás hívei. Kvarda József azonban úgy véli, hogy nagyon kevés szavazatmennyiséggel, akár egy plusz szavazattal is megnyerhető pl. a megyeelnöki poszt, ami komoly legitimitási gondot jelent.

 

Kvarda József. Kép: felvidek.ma

 

A 2022-ig történő eltologatása a gondoknak pedig csak időnyerés a falvak és a megyék esetleges összeboronálásához. Ez a probléma úgy is megoldható lett volna, hogy a megyék mandátumát meghosszabbítják 1 évvel és már a jövő esztendőben megpróbálkozhattak volna azzal, hogy több választót  csalogassanak az urnákhoz.

 

„Úgy tűnik, az elodázási taktika mögött az említett két probléma és azok pillanatnyi politikai megoldhatatlansága rejlik és a megoldásukhoz saját megyefőnökökre lenne szükség mind a 8 megyében”

 

véli Kvarda József.

 

P. Vonyik Erzsébet

 

Nyitókép: Pravda.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!