Statisztikává degradált oktatásügy – Ez történt Gútán

A gútai magyar tannyelvű alapiskolák összevonásáról szóló tegnapi önkormányzati ülésen aligha a józan észé volt a főszerep. A kívülálló szemével nézve is világos volt, hogy Horváth Árpád polgármesteren, az egyik iskola igazgatóján és a képviselőtestület többségén kívül senki sem akarta az iskolaösszevonást – legalábbis nem így.

 

Sem az ott megjelent szülők, sem Corvin Mátyás Alapiskola igazgatónője, sem a helyi Szülői Szövetség, és valószínűleg a gyermekek sem. A két iskola összevonásáról szóló önkormányzati ülés hátteréről a Körkép.sk már közölt írást. A kérdés csak az, hogy mi is történt valójában tegnap Gútán?

 

Számok és emberek

 

Ahogy arról tegnap beszámoltunk, a gútai városi hivatal ülésterme megtelt szülőkkel, pedagógusokkal, újságírókkal és persze képviselőkkel. Jelen volt a két érintett iskola igazgatónője is. Az összevonás ellen tüntetők a fal mentén felsorakozva tartották transzparenseiket: „Városházi ’pedagógusok’, szégyelljétek magatokat”, „Az Iskola nem eladó”, „Mentsük meg a sulit”, „El a kezekkel a gyerekeinktől”.

 

 

Az iskolák ügyének órákig tartó megtárgyalása egy elemzés aprólékos bemutatásával kezdődött (szinte már-már szándékosnak tűnt, hogy a száraz statisztikai adatokkal elfárasszák, kedvét szegjék a tüntetőknek).

 

Az említett elemzés demográfiai és statisztikai adatokat vonultatott fel, amelyek szerint a következő 10 évben csökkenni fog a gútai elsősök száma – mintegy azt igazolandó, hogy szükséges az iskolaösszevonás, mert a csökkenő diáklétszámon három iskolának kell osztoznia: két városi fenntartásúnak és egy egyházinak – és a szlovák iskolát meg sem említették, ami a tegnapi döntés hatására néhány szülő szemében lehetőségként merült fel.

 

A saját iskoláját feladó igazgatónő

 

Beszédesebb volt azonban az, hogy mi mindenről nem esett szó. Sem a statisztika sem a képviselők nem beszéltek ugyanis a roma kérdésről, ami az egyik központi kérdése az ügynek, és a II. Rákóczi Ferenc Alapiskola igazgatónőjéről, aki a „minden cent számít” indoklással felszólalásában az összevonás mellett állt ki.

 

A dolog pikantériája, hogy Bagita Judit igazgatónővel az általunk megkérdezett szülők többsége nem szimpatizált, elmondásuk szerint ő a felelős az iskola színvonalának csökkenéséért (az INEKO ranglistáján a Corvin Mátyás Alapiskola 6,3 pontot szerzett, míg a II. Rákóczi Ferenc Alapiskola mindössze 3,1 pontot).

 

 

A saját iskoláját feladó igazgatónő után még különösebb volt látni, ahogy a Corvin Mátyás Alapiskola igazgatónője, Csütörtöki Erzsébet könnyeivel küszködve kérleli a képviselőtestületet, hogy legalább gondolja át a lépést.

 

„Lehet, hogy gazdaságilag alá tudják támasztani a majdnem szükségességét a lépésnek, viszont szerintem még nincs itt az ideje egy ilyen lépésnek.” – mondta a corvinos igazgatónő.

 

Arról az iskoláról van szó, ami népszerűbb a szülők körében. De jogosan merül fel az olvasóban a kérdés, hogy a diáklétszám után járó állami támogatás korában miért ő könnyezi meg a másik iskola elvesztését?

 

A választ az egyik szülőtől kaptuk meg, aki elmondta: ha összevonásra kerül sor, inkább kiveszi a gyermekét az iskolából, és átíratja az egyháziba. Kérdésünkre, hogy van-e olyan szülő, aki akár szlovák iskolába is hajlandó beíratni a gyermekét az összevonás miatt, azt a választ kaptuk, hogy nem is egy.

 

Racionális döntés kontra kisiskolák

 

Szlovákiában a felvidéki magyarság már számos nehézséget élt meg racionalizáció, statisztikai adatok és pénzügyi érvek miatt. Eleve ezért kerültek veszélybe a kisiskolák. A gútai helyzet azonban nem ennyire egyértelmű.

 

Míg Lengyel István, a város pénzügyi bizottságának elnöke, teljes mellszélességgel kiállt az összevonás mellet, mondván, hogy az anyagilag is megtérül, addig Németh Iveta független képviselő, az ellenzők egyike arra hívta fel a figyelmet, hogy az összevonás után több mint 80 ezer euróval kevesebbet kap az egyesült iskola annál, mint amit a két oktatási intézmény külön-külön kapna.

 

 

„A kis létszámú alapiskolák magasabb fejkvótákkal vannak támogatva, és a Rákóczi iskola esete a 217-es létszámmal ide tartozik. Éppen ezért, bár kevesebb a diák, mint a tavalyi év folyamán, mégis magasabb összeget kapnak támogatásként. Viszont ha összevonjuk a két iskolát, akkor természetesen a fejkvóta csökkenni fog. Az átszámítások szerint – és ezt kimondottan csak azokból a táblázatokból számoltam át, amivel a hivatal is dolgozik – már a következő évben körülbelül 80 ezer euró hiányt fog mutatni.”

– nyilatkozta kérdésünkre Németh Iveta független képviselő.

 

A képviselőasszony ugyanezt a képviselőknek is elmondta az ülés folyamán.

 

 

A tárgyalás ezen a ponton a bizonyítékok nélküli adatok szembeállításáról szólt, nem véletlen, hogy Samu István (MKP) a kérdés legalább a beíratások utáni időpontra történő elnapolását kérte, és bár javaslata a jelenlévő civilek körében általános népszerűségnek örvendett (amit tapssal is kifejeztek), a testület azt 5 igen, 7 nem és 5 tartózkodás (!) mellett leszavazta.

 

Samu István kérdésünkre elmondta, hogy bár nem a frakciójával szavaz, úgy gondolja, mkp-s képviselőtársai sem akarnak rosszat. Ettől függetlenül mégis csak egyedül ő volt az, aki az MKP irányelvével összhangban döntött.

 

„Úgy gondolom, hogy amíg más vidékeken harcolnak az iskolákért – akár kettőért is, addig nekünk is harcolnunk kell.”

 

A Palkovich Viktor Alapiskola

 

A jelenlévőkben jogosan támadt az az érzés, hogy az álláspontok az ülés megkezdése előtti és a szavazás közti időben lényegében nem változtak. Erre utal az is, hogy az eredeti lényegében már döntött a még nem létező iskola nevéről is.

 

Angyal Béla független képviselő, az összevonás ellenzője ezt fel is rótta a javaslatot előkészítőknek:

„Hogy képzelik, hogy egy még nem létező iskolának már nevet is adtak?”

 

A nevető harmadik

 

Az összevonás nagy nyertese a gútai egyházi iskola lehet. Horváth Árpád megosztotta az ülésen megjelentekkel azt a nem elhanyagolandó információt, hogy az egyházi iskola 1,8 millió eurós támogatást kapott, amiből új tantermek és tornaterem létesül előreláthatólag 2018-ig. Tekintettel arra, hogy a jövőben akár a szülők egy komoly hányada ezt az iskolát fogja előnyben részesíteni, mindenképpen még érdekesebbé teszi az önkormányzat hozzáállását.

 

Akarat vs. észérvek

 

A két iskola összevonását a képviselők nem meglepő módon megszavazták. Azonban nem mehetünk el szótlanul néhány dolog mellett. Teljesen egyértelmű, hogy a testület úgy hozott döntést, hogy hiányzik a tényleges koncepció a hogyan továbbról. Jószerével csak nagyvonalakban tudták előadni, hogy miként fog szeptembertől működni a mamutiskola. Nem csak a képviselőket, de a polgármestert és a javaslatot előkészítőket is többször azon kaptuk az ülés folyamán, hogy alapvető információk hiányában siettetnek egy nagy horderejű döntést.

 

 

Mivel jelenleg még fogalmuk sincs, hogy a gyakorlatban miként fog működni az egyesített iskola, elhamarkodottnak tűnik Madarász Róbert kijelentése, miszerint egy pedagógusnak sem kell attól tartania, hogy elveszíti munkáját. Bár azt is hozzátette, hogy a „karcsúsítás” majd végbemegy folyamatosan azzal, hogy a nyugdíjba vonuló tanárok helyett nem vesznek fel újakat.

 

 

Szomorú, de tény, hogy a szülők és a pedagógusok véleménye nem számított a döntés meghozatalánál sem, pedig az ülésen felszólaló Fekete Szilvia elmondása szerint a szülők túlnyomó többsége nem támogatta az összevonást, jelentős hányaduk pedig nem tud állást foglalni az ügyben az információhiány miatt.

 

Érdekes adalék, hogy a javaslatról a két intézmény iskolatanácsa nem tárgyalt, nem foglaltak állást, a szakmai bizottságokban pedig nem kérték sem a szülők, sem a pedagógusok részvételét.

 

Komjáthy Petőcz Andrea

Nyitókép: Körkép.sk/kpa

 

Kapcsolódó cikkeink:

 

Gútán a helyi MKP segítségével megszüntették a magyar iskolát

 

Gútai iskolabezárás: Helyi magyar dilettantizmusaink és az országos ambíciók