Horony Ákos: A magyar-szlovák kormányközi kisebbségi vegyes bizottsági ülésen ajánlásként fogalmazódott meg, hogy az állam pénzügyi hozzájárulást nyújtson a kisebbségi nyelvhasználatból eredő többletköltségekhez.

 

Élünk-e kellőképpen a hivatalokban a magyar nyelvhasználat törvény adta lehetőségeivel, illetve a hivatal eleget tesz-e a kisebbségi nyelvhasználati törvényből eredő ez irányú kötelezettségeinek? Ez a kérdés is terítékre került Dunaszerdahelyen a városi önkormányzat legutóbbi ülésén.

 

Annak apropóján tárgyaltak a képviselők erről a kérdésről, hogy Fekete Zoltán főellenőr jelentésben számolt be az e téren tapasztalható helyzetről. Tavaly februárban ugyanis Horony Ákos, az MKP képviselője indítványozta, hogy a főellenőr 2016-os ellenőrzési tervét egészítsék ki és készüljön felmérés arról, hogy a városi hivatal milyen mértékben tartja be a kisebbségi nyelvhasználati törvény előírásait.

 

 hirdetes_300x300  
Ravasz Marián. Kép: archívum

 

A jelentés ismertetését követő vitában elsőként Ravasz Marián kért szót. A képviselő, aki függetlenként jutott be a testületbe, majd menet közben visszalépett a Most-Hídba, azt nehezményezte, hogy jómaga legalább 5 éve sürgeti a javulást, mégis úgy látja, hogy a hivatal még azt sem nyújtja e téren, amit a törvény előír. Sírnia van kedve, ha a hivatal magyarul írt válaszleveleit olvassa, állította Ravasz.

 

Válaszában Hájos Zoltán polgármester is elismerte, hogy nagyobb mértékű előrelépésre lenne szükség, de szerinte megteszik, ami az adott helyzetben lehetséges.

 

Hogyan lehetne javítani a jelenlegi nem kielégítő helyzeten, amely összehasonlításban azonban számottevően jobbnak tűnik, mint több túlsúlyban magyarlakta településen?

 

Erről is kérdeztük Horony Ákost, aki a dunaszerdahelyi képviselő-testület tanácsadó szerveként működő, a kisebbségi nyelvhasználati törvény adta lehetőségek kihasználására felügyelő szakbizottság elnöke. A bizottsági elnök úgy véli, hogy a tényleges előrelépéshez következetes és folyamatos munkára van szükség.

 

„Meggyőződésem, hogy bár nagyon fontosak az egy-egy konkrét hiányosságra alkalmanként rámutató észrevételek, elemzések, de tartós eredményhez rendszerszintű megoldások kellenek”- véli Horony Ákos.

 

Érzékeltük, hogy a kisebbségi nyelvhasználat vonatkozásában Dunaszerdahelyen is számos hiányosság van. A főellenőri vizsgálat célja éppen az volt, hogy teljes „leltár” készüljön ezekről, és orvosolni lehessen majd őket. A jelentésben leírt szabálytalanságokat a hivatalnak javítania kell, illetve kerülnie kell azt is, hogy a jövőben ismét előforduljanak. A kisebbségi nyelvhasználattal foglalkozó szakbizottság ezeket a lépéseket figyelemmel fogja kísérni és szakmai segítséget, támogatást is nyújt a hivatalnak”- ígéri a képviselő.

 

Horony Ákos. Kép: archívum

 

Felhívta a figyelmet egy fontos döntésre: a nyelvhasználati szakbizottság javaslatára külön tételként bekerült Dunaszerdahely 2017-es költségvetésébe a kisebbségi nyelvhasználat, amelyre a képviselő-testület 15 ezer eurót különített el. „Ezt azért tartottuk fontosnak, mivel még egyetlen önkormányzat esetében sem történt meg az elmúlt 18 év alatt, hogy a kétnyelvűség biztosításának költségeit így külön kimutatták volna, pedig ezekhez a törvényi előírásból fakadó többletköltségekhez az államnak is hozzá kellene járulnia” – nyomatékosította.

 

Utalt arra is, hogy a legutóbbi magyar-szlovák kormányközi kisebbségi vegyes bizottsági ülésen, amelyen szakértőként maga is részt vett, ajánlásként megfogalmazódott, hogy az állam pénzügyi hozzájárulást nyújtson ezen többletköltségekhez.

 

A költségek elkülönítésével Dunaszerdahelyen segíteni kívánunk az államnak e hozzájárulás számszerűsítésében. Tudomásom szerint Somorja önkormányzata is már követte példánkat. Ezúton is biztatnék minden önkormányzatot a kérdés ilyen módon történő kezelésére” – húzta alá Horony Ákos.

 

A vállalkozók bevonásával a magyar nyelvhasználatot előmozdítanák a város közterületein is

 

Az említett elkülönített pénzcsomagot a bizottság javaslata szerint a hiányzó fordítások elkészítése mellett a hivatalnokok továbbképzésére, valamint egy a vállalkozók körében végzett kérdőíves felmérés elvégzésére fordítanák. „Ez utóbbit a célból végeznénk el, hogy megtaláljuk a vállalkozók támogatásának legjobb módját, mert a magyar nyelvhasználatot szeretnénk előmozdítani a város közterületein is.

 

A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara által nyújtott továbbképzés célja pedig a hivatalnokok nyelvi-szakmai kompetenciáinak továbbfejlesztése, hogy a magyar nyelvű hivatali szövegeket megfelelő színvonalon tudják elkészíteni, és a jövőben könnyebb legyen a magyar nyelvű határozatok megfogalmazása” – tudtuk meg Horony Ákostól.

 

Gyors megoldás nincs, csak lépésről lépésre történő előrelépés

 

Sajnos, csak lépésről lépésre tudunk előrehaladni. Megoldani ezt a problémát csak hosszabb távon lehet, és főleg komplex módon, országos szinten, a kisebbségi magyar nyelvhasználat feltételeinek megteremtésével. Az önkormányzati ülésen éppen azt próbáltam képviselőtársaimnak is elmagyarázni, hogy a hivatali kisebbségi nyelvhasználat ügyének megoldása messze meghaladja egy-egy önkormányzat kereteit és kompetenciáit. A pénzügyi vonzatokról már szóltam, amelyekre jelenleg egyáltalán nem nyújt többletforrást az állam.

 

A dunaszerdahelyi városháza. Kép: archívum

 

De legalább ugyanekkora, vagy még nagyobb probléma az egységes szakterminológia megalkotása és fejlesztése, pontosabban ezeknek hiánya. E nélkül egyetlen nyelvet sem lehet hivatalos érintkezésben teljes értékűen használni. Hiába hivatalos a magyar nyelv Magyarországon, a szlovák jogrend és közigazgatás eltérései miatt szükséges az itteni körülményekhez igazítani a terminológiát is” – vélekedett Horony Ákos.

 

Példaként Dél-Tirolt említette, ahol ezért működik állandó jelleggel egy olasz-német terminológiai bizottság, miközben a német hivatalos nyelv még három további országban is.  Utalt arra is, hogy Szlovákiában is nem véletlenül létezik a központi államigazgatási szervek keretében mintegy féltucatnyi terminológiai szakbizottság a szlovák terminológia fejlesztése céljával. „Szlovákia egyébként a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájában vállalta, hogy minden egyes hivatali érintkezésben használt nyelv esetében e célra szakmai testületet hoz létre.

 

Sajnos, Szlovákiára jellemzően ez sem valósult meg eddig, csak 2012-ben volt egy kormányváltás miatt félbeszakadt ad hoc próbálkozás”- hívta fel erre a komoly hiányosságra a dunaszerdahelyi képviselő.  Szerinte első ránézésre úgy tűnhet, hogy ezek elméleti kérdések, de csak addig, amíg valaki nem vesz kezébe egy hivatalos szlovák nyelvű dokumentumot azzal a céllal, hogy azt hibátlanul magyarra fordítsa.

 

Több magyarlakta település önkormányzatának összefogásával keresik a megoldást

 

Milyen előrelépésre van reális esély a magyar hivatali nyelvhasználat javítása terén elsősorban Dunaszerdahelyen?

 

Ha csak a várost nézem, jelenleg úgy tűnik, ha a magyar nyelvű dokumentumok elkészítését tartósan biztosítani akarjuk – természetesen a hivatali dokumentumoktól elvárható minőségben – , akkor az elkülönített keret nem elégséges, hanem külön ezzel a feladattal foglalkozó munkaerőt is alkalmaznia kell a városi hivatalnak. Itt ugyanis a város esetében hatalmas mennyiségű szöveg záros határidőn belüli magyar nyelvű megfogalmazásáról, fordításáról van szó.

 

Hájos Zoltán (középen). Kép: archívum

 

Keressük annak a lehetőségét is, hogy több magyarlakta önkormányzat összefogásával próbáljunk erre megoldást találni. Remélem, hogy még idén sikerül is ezt elindítanunk és ezzel a kisebb települések önkormányzatait is majd támogatni tudjuk, mert valljuk be, Dunaszerdahely városához képest ők még sokkal nehezebb helyzetben vannak” –körvonalazta a közeljövő ezzel kapcsolatos feladatait Horony Ákos.

 

Dunaszerdahelyen az idén is nagyító alatt lesz a kisebbségi nyelvhasználat kérdése. A képviselők megszavazták, hogy a főellenőr 2017-ben is foglalkozzon a többi városi intézményben tapasztalható nyelvhasználattal. „A kisebbségi nyelvhasználat főellenőri vizsgálatát rendszeressé szeretnénk tenni, és szintén biztatnék minden önkormányzatot arra, hogy éljen ezzel a lehetőséggel”- javasolja a dunaszerdahelyi képviselő.

 

„Előrelépést akarunk, annak ellenére is, hogy az állam inkább akadályokat gördít”

 

A szóban forgó főellenőri jelentés feketén-fehéren felsorolja a dunaszerdahelyi városházán a hivatali nyelvhasználatban 2016-ban tapasztalt hiányosságokat. „Ez sokkal több, mint kritika, inkább a megoldáshoz szükséges egyik lépés, ami alapján cselekedhetünk”- mondja a jelentésről Horony.

 

Illusztrációs felvétel

 

Éppen ezért úgy véli, hogy a főellenőri jelentés kapcsán a városvezetésen a szándék hiányát számon kérő ellenzéki felszólalásokat valójában kritikának nem nevezné, legfeljebb pártpolitikai indíttatású pótcselekvésnek. „A főellenőri jelentés elkészülése önmaga cáfolja, hogy ne lenne meg a szándék a város vezetésében a magyar nyelvhasználat ügyének előmozdítására. Ezen a területen a városi hivatalban folyamatos fejlődés tapasztalható és mindenképpen a jövőben is előre kívánunk haladni. Még akkor is, ha az állam inkább akadályokat gördít, semmint segítene ebben” – nyilatkozta a dunaszerdahelyi önkormányzat terveiről, amellyel a magyar hivatali nyelvhasználat térhódítását kívánják a városban elősegíteni.

 

A „Velemjáró” nevű alkalmazás segítségével bejelenthetők a nyelvhasználati hiányosságok

 

Horony Ákos örül annak, hogy a témával foglalkozik a sajtó is „Nagy szükség van erre, mert minden az ügy kapcsán leírt mondat, legyen az akár kocsmai színvonalon is megfogalmazva, vagy hirtelen felindulásból elkövetve, mégiscsak felhívja a figyelmet a problémára. Még sokat kell beszélnünk róla, ezt éppen némely képviselőtársam hozzászólásában is tetten érhető tájékozatlanság is bizonyítja.

 

 

A rámutatást a konkrét hiányosságokra minden képviselőtársamtól is örömmel fogadok. Buzdítani is szeretnék ezúton mindenkit, – képviselőt és polgárt – ha a városban ilyen hiányosságot tapasztal, akkor bátran forduljon a nyelvhasználattal foglalkozó bizottságunkhoz, vagy akár személyesen hozzám”- bátorítja a tanácsra, segítségre szorulókat a képviselő.

 

Sőt, ha valakinek androidos mobiltelefonja van, akkor telepítse a Velemjáró” nevű alkalmazást, amelynek segítségével pár kattintással bejelentheti a kisebbségi nyelvhasználatban tapasztalt hiányosságokat, nemcsak Dunaszerdahelyen, hanem bármely magyarlakta településen.

 

P. Vonyik Erzsébet

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!