Csaba
  • HUF: 407.73
  • USD: 1.03
  • 18 °C
  • 27 °C

Hirdetés (X)

Belföld

Negyven éve történt Csehszlovákia legsúlyosabb atomerőmű-balesete

Majdnem napra pontosan 40 évvel ezelőtt következett be Csehszlovákia legsúlyosabb nukleáris balesete az apátszentmihályi (Bohunice, ma Jaslovské Bohunice) atomerőműben, melynek során nagy mennyiségű radioaktív gőz és gáz került a légkörbe. Természetesen a történteket évtizedekig titkolták, és még ma is rengeteg a fehér folt.

 

Az apászentmihályi erőműben, annak A1-es reaktorblokkjában 13 hónap leforgása alatt két baleset is történt, mindkét esetben emberi mulasztás volt a kiváltó ok, de a kivitelezés során elkövetett „takarékossági” megoldások vezettek a probléma kiteljesedéséhez, és a politikai vezetés titkolta el az emberek elől a következményeket.

 

A történet 1968-ban kezdődik, amikor a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága úgy határozott, hogy Szlovákiában atomerőművet kell építeni. 1968 márciusában jelölték ki az atomerőmű helyét, Apátszentmihályon. A költségek csillagászatiak voltak, akkori értékben 61,2 milliárd koronát tettek ki.

 

Forrás: Aktuality.sk

 

Az erőmű első, A1-es reaktorblokkja gázhűtéses reaktor volt, a fűtőelemek hűtéséhez szén-dioxidot használtak. Ennek a technológiának az előnye az volt, hogy magasabb hőmérsékleten is üzemelhetett a reaktor, vagyis több energiát sajtolhattak ki belőle (a csernobili baleset is épp egy teljesítménynövelési-teszt miatt következett be…), illetve „menet közben” is el lehetett végezni a fűtőelemek cseréjét.

 

A fentieken kívül a kormányzat azért is ezt a reaktortípust választotta, mert természetes (nem dúsított) uránnal is működni tudott, azt pedig csehországi bányákból szállították az atomerőműbe.

 

Az első baleset

 

1976-ban következett be az első baleset. Az egyik fűtőelem cseréjénél rosszul zárták vissza a fedelet, a fűtőelem pedig a nyomástól kilökődött, majd széttört. A nyitott fedélen keresztül nagy mennyiségű radioaktív hűtőgáz (széndioxid) szökött ki a reaktorból a reaktorterembe. Ha a szivárgást nem sikerült volna elállítani, egy órán belül elfogyott volna a hűtőanyag a reaktorból, és bekövetkezett volna a zónaolvadás.

 

Bár sikerült elkerülni a katasztrófát, az esemény során így is jelentős mennyiségű radioaktív gáz került a légkörbe, 11 km-re az atomerőműtől 480Bq/kg cézium-137 izotópot mértek a fűben és 407 Bq/kg jód-131 izotópot mértek a kukoricában.

 

Az A1-es reaktorcsarnoka. Forrás: iaea.org

 

A szlovák Csernobil

 

Jóval súlyosabb volt az 1977. február 22-én bekövetkezett baleset, amit a hétfokozatú Nemzetközi Nukleáris Eseményskálán (INES) 4-esnek minősítettek (ez a legmagasabb belső szintű baleset kategóriája).

 

Megint az egyik fűtőelem cseréjénél történt baleset. Az elemeket nedvességtől védő szilikongéles tartó megsérült, és a gél akadályozta a hűtőanyag akadálytalan mozgását. Elkezdődött a túlhevülés, először csak a fűtőelem cellája, aztán a fűtőrúd majd a reaktor egy része is leolvadt.

 

Az ezután történtek máig tisztázatlanok. A jelentések szerint a második baleset a reaktor végét jelentette, leállították. Az 571 fűtőelemből a baleset során 132 sérült meg. Az épen maradt elemeket 1984 és 1990 között elszállították a Szovjetunióba, a sérült elemek eltávolítását azonban akkor még nem tudták technikailag kivitelezni. A teljes dekontamináció (a sugárszennyeződés eltávolítása) 1995-ben kezdődött, ekkor kezdték el kiemelni és Oroszország egyik legnagyobb nukleáris létesítményébe, a Mayak PA-ba szállítani. Az utolsó tételt 1999-ben indították útjára. Az eljárás több mint 8 milliárd szlovák koronát emésztett fel akkori árakon számolva (cca. 280 millió dollár).

 

Balra az A1-es blokk reaktora látható, jobbra egy fűtőelemet helyeznek be a reaktorba. Forrás iaea.org

 

Más források szerint a balesethez az akkori kormányzat költségkímélő módszerei is hozzájárultak (rabokkal végeztettek bizonyos munkálatokat, a biztonsági szelep szerepét játszó lokalizációs torony  csővezetékeinek hegesztései gyenge minőségűek voltak, de a kritikus pillanatban a torony szivattyúrendszerének főmotorja is leállt), illetve a csernobili balesethez hasonlóan a mai napig ott lobog az atommáglya az erőmű A1-blokkjának reaktorterme alatt, a megolvadt reaktorcsarnokot pedig a Dudvág vizével hűtik.

 

Mindeközben az apátszentmihályi atomerőmű két blokkja még mindig működik. Szlovákia, az uniós tagságért cserébe kötelezte magát, hogy a bohunicei atomerőmű további két blokkját leállítja. Ez meg is történt két lépcsőben, 2006-ban és 2008-ban, jelenleg hivatalosan a leszerelés fázisában vannak, amely becslések szerint 2025-ig tart majd. Az EU által szabott feltételek azonban lehetővé teszik, hogy vészhelyzet esetén a leállított reaktorblokkokat újraindítsák, mint ahogy ez történt 2009-ben az orosz-ukrán gázválság idején is.

 

 

Körkép.sk

Nyitókép: Atkuality.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket