Komp helyett csalagút jelenthet megoldást a bősi csatorna alatt – Helyszíni képriportunk

A környékbeli falvak lakosságát nem kérdezik meg, de ajánló előzetes tanulmány már készült, amelyet egy környezeti hatástanulmány is követ.

P. Vonyik Erzsébet

A csallóközi alagutat a hídépítésnél, vagy a kompnál gyorsabb, gazdaságosabb és műszakilag is elfogadhatóbb megoldásnak tartja a Solymos László vezette környezetvédelmi minisztérium.

   

Magyarán ez annyit jelent, hogy a bősi felvízcsatorna alatt 25 éve megépített vízáteresztő alagutak átépítésével számolnak és ezeket teszik majd közlekedésre alkalmassá. Erről azután beszélt a miniszter, hogy a nyilvánosság előtt mind a mai napig elzárt 5 alagutak egyikét ma először mutatták meg az újságíróknak a Vajka és Nagybodak közötti útszakaszon.

Ötszáz méterre a csalagút végén derengett a fény – a túlsó partról áradt be Sülynél

A média jelenlévő nagyszámú képviselőit csoportokban szállító kosárral vitték le az egyik alagút nagyjából 4-5 méterrel lejjebb lévő bejáratához.

[stw]

A négy és fél méter széles és 2,20 méter magasságú üreg falai foltosak voltak a nedvességtől, pedig tudomásunk szerint heteken át szárították őket, készülve a mai terepszemlére. A vizenyős fal nem meglepő, hiszen évközben ezeken az alagutakon át engedik át szükség szerint a főmeder mellett mindkét oldalán lévő szivárgó csatornákból a vizet, ha túl sok gyülemlett fel.

A leginkább lélegzetelállító látvány az volt, amikor fény látszott derengeni az alagút végén. Az már a csatorna túlsó partja volt Süly községnél, amely az 500 méternyi szélességű bősi felvízcsatorna másik oldalán található. Odáig nem lehetett menni, csak pár méterre szólt az engedély, ám ez is egyedi, de ugyanakkor nyomasztó látvány volt.

„Kilenc méternyi vízoszlop van a fejünk felett a mederben”

 

– mondta érdeklődésemre az egyik alkalmazott, aki a sajtó képviselőinek testi épségére ügyelt.

Magánbeszélgetésekből kiderült az is, hogy az alagutak közelében létezik még két keskenyebb, kivilágított ún. bicikliút, amelyen gyakorta átkelnek az vízszintet és egyéb paramétereket ellenőrző alkalmazottak és itt húzódnak a kábelek is.

Két alagút közlekedésre alkalmassá tételét akarták bemutatni

Solymos Lászlótól megtudtuk, azt akarták bemutatni a médiának, hogy az alagutak közül kettőt át lehet alakítani autós forgalom, kerékpárosok és gyalogosok részére.

 

Összeköthető így a csatorna két oldala és azok az emberek, akiket a Csallóközben harminc éve elvágtak

– mondta a miniszter. Mert szerinte a komp nem ideális megoldás, függ az időjárástól, várni kell a fordulókra és éjjel sem működik. „

A komp sok pénzbe kerül, de nem stabil. Ha a terveink szerint sikerülne realizálni az alagutak átépítését, akkor sokkal jobb komfortot tudnánk biztosítani azoknak, akik a csatorna egyik oldaláról át akarnának jutni a másik oldalra”

– vélte a környezetvédelmi miniszter.

Az engedélyezésnél kivételekre is szükség lesz

Műszakilag elég bonyolult a projekt megvalósítása, mert Solymos László szerint abból kell kiindulni, ami van.

„Az alagutak megvannak, ezekre kell rászabni a megoldást. De az a hatástanulmány, amelyet egy nagyon komoly külföldi cég csinált, Európa-szerte több ilyen alagutat realizált, és azt mutatja, hogy műszakilag megoldható”

-szögezte le Solymos.  A megvalósításhoz azonban kellenek a szükséges engedélyek az egyes intézményektől.

„Mivel ez nem standard megoldás, kivételekre is szükségünk lesz. Biztonsági, tűzvédelmi, légvédelmi engedélyek is szükségesek. Többek között kell majd környezeti hatástanulmány is. Nézetem szerint ez a környezetre nézve a legkisebb mértékben lenne megterhelő. Mindez szükséges, hogy a projektet meg tudjuk valósítani”

– tette hozzá.

Az alagút vártnál jobb állaga a szakembereket is meglepte

Megtudtuk a minisztertől, hogy már megkezdődtek az engedélyeztetéssel összefüggő munkálatok, a csatornában pedig zajlanak a mérések.

„Huszonöt éve nem volt itt lent ember és azt hiszem, hogy egy dolog, ami papíron van, a másik pedig a realitás. Az első mérések azt mutatják, hogy az alagút állaga jobb, mint a szakemberek várták, tehát derűlátóak lehetünk. Véleményem szerint minden azon múlik, hogy sikerül-e megkapnunk az engedélyeket, a többi pedig már finanszírozás kérdése”

– állapította meg a miniszter.

Az egyik alagútban autók, a másikban gyalogosok és biciklisták közlekednének

Két alagút lenne átépítve közlekedésre. Az egyik az autósoknak, itt jelzőlámpával irányítanák hol az egyik, hol a másik oldalról a forgalmat, a másik pedig a gyalogos és a biciklis forgalmat szolgálná. Ez a variáns bizonyult Solymos szerint a legoptimálisabbnak azok közül, amelyeket a tanulmány tartalmazott.

A többi alagút nem lesz közlekedésre használva, eredetileg sem erre tervezték őket, hanem vízátvezetésre. De mint Solymos mondta, túlméretezték őket, mert a szakemberek szerint erre elég három is, ezért használhatják fel most a maradék kettőt.

A nagyobb járműveknek pechjük van, mert kerülhetnek majd Bősnek, vagy Horvátjárfalunak

A Vajka és Keszölcés között jelenleg közlekedő komp valószínűleg az alagút átadása után stand by helyzetben lenne, vagyis csak néha használnák.

„Az alagúttal a közlekedési gondok 90 százalékát megoldanánk, mert általában azok kelnek át, akik minden nap közlekednek. Nagyon kevés a teherforgalom és egyéb más. Ez megoldható Bősön keresztül, vagy ha megépül Horvátjárfalun (Jarovce)  az R7-re rákötendő új nagy híd, akkor azon keresztül, Tehát ez az R7-es és a D4-es az egész Csallóköz infrastruktúráját megváltoztatja. Az alagút azoknak az embereknek a komfortjához járulna hozzá, akiket 30 éve elvágtak a Csallóköztől”

– mondta a távlatokról Solymos László.

Amikor a határidők és az alagútátépítés várható költségei kerültek szóba, a miniszter nem akart konkrétumokat említeni.

 

„Ebbe nem szeretnék belemenni, minden attól függ, hogy milyen feltételeket kell majd teljesítenünk. Az engedélyekben megszabott követelmények meghatározzák azt, hogy mennyi lesz a ráfordítandó végösszeg. Ez majd akkor derül ki, ha meglesz a konkrét variáns, amely megépül. Ezután lesz kiírva a versenypályázat”

– mondta végezetül a Most-Híd környezetvédelmi minisztere.

Daniel Kvocera állítása szerint  az egyeztetésen nem hangzottak el lényegi kifogások

Daniel Kvocera, a bősi erőművet működtető Vízügyi Beruházó Vállalat vezérigazgatója is jelen volt az alagút-szemlén. Hangsúlyozta, hogy az alagútprojekt elsősorban a biztonságot és a lakók igényeit tartja szem előtt. Szerinte ezért készíttettek megvalósíthatósági tanulmányt, amely különféle ajánlásokat tartalmaz.

„A vízátvezető-csatornát átmenetileg eltorlaszoltuk, hogy átfogó vizsgálatnak vethessük alá”

– mondta.

Mivel a komp várható kiiktatása és a csak kisebb járművek befogadására alkalmas alagúton keresztül történő átkeléssel számoló megoldás lényeges változást jelent a környékbeli falvak életében, a Körkép azt firtatta, vajon terveznek-e lakossági fórumokat a bősi felvízcsatorna két partján fekvő községekben, hogy ez ügyben megkérdezzék a lakosok véleményét.

A vezérigazgató rövid nemleges választ adott, mondván, hogy már találkoztak az érintett falvak polgármestereivel és állítása szerint ezen a fórumon nem hangzottak el lényegi kifogások. Solymos miniszter is bólogatott a vezérigazgató által mondottakra.

A terepszemlén szétosztott sajtóanyagban a tárcavezető rámutatott, hogy

„még csak egy hosszú folyamat elején vagyunk, amelybe sok érintettet kell bevonnunk”.

A közeljövő majd megmutatja, hogy Solymos László minisztériuma érintett félnek tekinti-e a bősi vízierőmű két partján fekvő községek lakosait, vagy csak az engedélyeket kiadó intézményekre célzott-e.  Egyszer már a múlt század hetvenes éveiben semmibe vették e csallóközi régió lakosainak véleményét, amikor róluk – nélkülük döntve kezdődött el az vízierőmű építése. Vajon most is egy ilyen forgatókönyv szerint fognak eljárni a hatalom birtokosai?

Kapcsolódó cikkek:

Elkészült a felmérés: így válnának járhatóvá az alagutak Vajkánál. Nagy érvágás lesz a kompnak

Se komp, se híd – hanem alagút?

Feleslegessé válhat a kompozás, a minisztérium járhatóvá tenné az alagutat Vajkánál