Eltörölték az amnesztiákat. Mi lesz most? Nevek, vádak, forgatókönyvek, reakciók (Összefoglaló)

Május 31-én kedden a szlovák Alkotmánybíróság jóváhagyta a parlament 54 nappal ezelőtti határozatát, amivel eltörölte a mečiari amnesztiákat. Vitathatatlan, hogy történelmi pillanat ez Szlovákia rövid történetének, az ország lehetőséget kap, hogy leszámoljon sötét múltjával. Az Alkotmánybíróság feldobta a labdát. Mi jön most?

Ami a taláros testületet illeti, a 10 alkotmánybíróból ketten voltak az amnesztiák eltörlése ellen, másik három bíró ugyan megszavazta, de kifogásokat emelt annak egyes részeit illetően. Bár a hivatalos indoklás csak később kerül nyilvánosságra, miután a parlament, a kormányfő és az államfő is kézhez kapta, egy előzetes állásfoglalás már napvilágot látott.

„Nyilvánvaló, hogy ön-amnesztia esete állt fenn, amellyel megengedhetetlen módon sérültek a demokrácia más elvei is. (…) Az Alkotmánybíróság egyúttal hangsúlyozza, hogy Michal Kováč köztársasági elnök szándékosságának mértéke nagyságrendben nem hasonlítható össze azzal, ahogy Vladimír Mečiar kormányfő visszaélt az amnesztiákkal  az ún. meghiúsított referendummal és ifj. Michal Kováča elrablásával kapcsolatban”

A két alkotmánybíró, akik az amnesztiák eltörlése ellen szavaztak Milan Ľalík és Peter Brňák. Az előbbit még a Legfelsőbb Bíróságnál töltött évei alatt Štefan Harabin volt HZDS-es igazságügyi miniszter jobbkezének tartották. Az utóbbi pedig a Mečiar-kormány parlamenti képviselője volt.

   

Mi jön most?

Fontos megjegyezni, hogy az elrablási és népszavazási ügyek újbóli megnyitása még nem jelenti automatikusan az igazságszolgáltatás győzelmét. Sokan már most arra figyelmeztetnek, hogy óvatosan örüljünk az Alkotmánybíróság döntésének – a bűnösöket még nem ítélték el.

Annyi biztos, hogy nehéz időszak előtt áll Mečiar egykori titkosszolgálatos jobbkeze, Ivan Lexa és 12 társa, akik közvetlenül érintettek az egykori köztársasági elnök fiának elrablásában és külföldre hurcolásában. A 12 személy név szerint: Gejza Valjent, Milan Lovich, Róbert Beňo, Peter Skrutek, Michal Hrbáček, Roman Kuciak és Igor Kurtiš, őket emberrablással, megfélemlítéssel, zsarolással és hatalommal való visszaéléssel vádolják, Ľuboš Kosík, Martin Lieskovský, Miroslav Šegita és Jozef Zoššák pedig az elrablásban vettek szét, nem voltak a SIS tagjai, tehát a hatalommal való visszaélés vádja rájuk nem vonatkozik. Az utolsó vádlott Igor Majtán, őt másik személy fogva tartásával állítják majd (várhatóan) bíróság elé.

1999-ben az akkori Alkotmánybíróság döntése értelmében a közben elnöki jogköröket is gyakorló, leköszönő Mečiar utódja nem törölhette el visszamenőleg az amnesztiákat. Ezzel az elrablás ügyében, a meghiúsított népszavazás ügyében és Róbert Remiáš meggyilkolásának ügyében végzett nyomozást felfüggesztették, a nyomozati anyagot pedig ad acta tették, valahol a Pozsonyi III. Kerületi Járásbíróság archívumában.

Az alkotmánybíróság döntésének bejelentése

A mostani alkotmánybíróságo döntés újra megnyitja az eseteket, és ott folytatódhatnak, ahol abbamaradtak. Vagy, az illetékes bíró egyes esetekben (vagy akár mindben) újabb nyomozást és bizonyítékgyűjtést rendelhet el, arra hivatkozva, hogy a közel húsz évvel ezelőtti nyomozás kifogásolható volt.

Mečiar is a vádlottak padján?

Ez esetben akár új szereplők (és vádlottak) nevei is előkerülhetnek. Sőt, napvilágot láttak olyan spekulációk, hogy maga Vladimír Mečiar is a vádlottak padjára kerülhet.

Egy másik lehetőség, hogy a vádlottak közül valaki(k) a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordul, ami elvileg kimondhatja, hogy az amnesztiákat nem lehet eltörölni. Elnézve a nyugati sajtó és politika pozitív reakcióit az amnesztiák eltörlésére, ez jelenleg nehezen elképzelhető forgatókönyv lenne.

A vádlottakat persze fel is menthetik. Vagy időközben megszökhetnek az országból, vagy az eljáró ügyész vizsgálati fogságba helyezheti őket – többek között azért, hogy ne befolyásolhassák a tanúkat. De mivel egy csaknem húsz éves esetről van szó, a bíróság nem feltétlenül él majd ezzel a lehetőséggel.

A Lexáék ellen szóló vádirat teljes szövege

Reakciók:

Fegyveres Oszkár: „Azt hiszem, ez a nap értelmet adott az egésznek. Még ha nagyon sokáig is tartott“

Andrej Kiska: „Az Alktománybíróság döntése 19 év után végre teret biztosít az alapvető igazság érvényesülésének az áldozatok és a károsultak számára. (…) Szlovákia polgárai jogosan várják el, hogy az ügyben igazságos és egyértelmű bírói döntés születik, amely végre lezárja országunk egy sötét korszakát“

 

Robert Fico: „Újra kiderült, hogy azok, akik bennünket tisztességtelen játékkal vádoltak, megint tévedtek“

 

Bugár Béla: „A nyilvánosság nyomása nélkül egyes politikusok nem szánták volna el magukat erre a lépésre“

 

Lucia Žitňanská (Most-Híd): „19 év és több sikertelen próbálkozás után végre ténylegesen sikerült áltávolítanunk egy nagy traumáját ennek az országnak“

 

František Šebej (Most-Híd): „Tényleg van okunk az örömre, Szlovákia valamivel normálisabb ország lett – tekintet nélkül arra, hogy döntenek az egyes ügyekben a bíróságok, amelyeknek most el kezdeniük az vádeljárást“

 

Ľubomír Galko (SaS): „És akkor most gyorsan kinyomozni, elítélni és a börtönbe velük. Egyiket a másik után bezárni oda, ahová valók. Hazánk és polgáraink ezt megérdemlik“

 

OľaNO: „Annak ellenére, hogy Robert Fico, a Smer és az SNS, valamint egy alkotmánybíró is hosszú ideje azt állítják, hogy az amnesztiákat nem lehet eltörölni, láthatjuk, hogy ahol erős akarat és elkötelezett, kitartó emberek vannak, ott lehet megoldást találni“

 

Miroslav Beblavý: „Ténylegesen megerősítették, hogy a III. Mečiar-kormány bűnös rendszer volt“

Körkép.sk, Sme.sk, DennikN.sk

Nyitókép: Sme.sk