A 15-29 éves felvidéki magyar fiatalok több mint fele a magyar közösséghez kötődik, itt a legnagyobb a vegyes házasságok és együttélések aránya és nálunk a legalacsonyabb a gyermekvállalási kedv – derül ki a Magyar Ifjúságkutatás 2016-os eredményeit összefoglaló gyorsjelentésből.
A kutatás az egész Kárpát-medencére kiterjedt, így a nemzetközi összehasonlítás is érdekes adatokat tartalmaz.
Kihez tartozunk?
A megkérdezésen alapuló felmérés szerint a felvidéki 15-29 éves korosztály 67 százaléka ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy a Szlovákiában élő magyarok részét képezik a magyar nemzetnek, 26 százalékuk azonban elutasította ezt a felvetést. Ami érdekes, hogy a megkérdezettek 69 százaléka szerint a felvidéki magyarok a többségi nemzetnek is részét képezik. Ezt a felvetést 24 százalék utasította el.
Elég változatosan alakult az identitás megélésére vonatkozó kérdés is, amely arra kereste a választ, hogy mely közösséghez tartozónak érzik magukat a magyarok Szlovákiában. 53 százalékuk szerint elsősorban a magyarokhoz kötődnek, 20 százalékuk elsősorban a többségi nemzethez, mindössze 6 százalék válaszolta, hogy a szlovákiai magyarokhoz, és csupán 4 százalék kötődött elsősorban a felvidéki magyarokhoz.
De jutott 1-1 százalék a magyar anyanyelvű szlovákok és a szlovák állampolgárok kategóriának is, sőt 3 százalék szerint nem kötődünk semmilyen közösséghez. A másodlagos kötődés vizsgálata szerint a megkérdezettek 22 százaléka kötődik másodsorban a magyarokhoz. Ez azt is jelenti, hogy 65 százalék kötődik valamelyik egyértelműen magyar közösséghez, de 13 százalék nem válaszolt vagy nem magyar közösséghez tartozónak érzi magát.
Nyelvhasználat
A megkérdezett felvidéki fiatalok 65 százaléka többnyire magyart használ a családon belüli érintkezésben, 7 százaléka mondta azt, hogy főleg a szlovákot, 24 százalék pedig mindkettőt. A magyar nyelvet használók a 25-29 éves korosztály körében vannak többen, a 15-19 éves korosztálynál pedig a legkevesebben (a vegyes nyelvhasználat javára), ez bizonyos mértékű asszimilációra utal.
A baráti kapcsolatok terén már jóval sokrétűbb a nyelvhasználat. A megkérdezettek kevesebb, mint fele (49 százalék) használja a magyar nyelvet barátai társaságában. A családi kommunikációnál jóval magasabb a vegyes nyelvhasználat aránya (34 százalék), és duplája a többnyire szlovákot használók aránya (14 százalék).
Érdemes megjegyezni, hogy a határon túli magyarok közül épp a felvidékiek érintkeznek legkevésbé magyarul a munkahelyükön. Különösen érdekes az a kérdés, ami arra keresi választ, hányan tanultak magyarul az óvodában és az alapiskolákban. A felmérés szerint az eredmény a felvidéken a legrosszabb: az óvodákban csak 60 százalék tanult csak magyar nyelven (de a magyar-szlovák óvodai oktatás aránya nálunk a legmagasabb a Kárpát-medencében).
Hasonló a helyzet az alapiskolai oktatásnál, ott a felvidéki válaszadók 55 százaléka tanult magyarul (a második legrosszabb Kárpátaljának, ahol 86 százalékos az aránya), de a vegyes tannyelvű oktatás aránya itt is magas. Mindkét esetben (alapiskola és óvoda), 20 százalék körül mozog a szlovák oktatási intézménybe járók száma.
Sok a vegyesházasság
A fiatal felvidéki magyar generáció 69 százaléka egyedülálló, csak 16 százalékuk él házasságban, 12 százalékuk pedig élettársi kapcsolatban. Megjegyezzük, hogy Szlovákiában a 15-29 éves korosztály házasságkötéseinek száma 1996-tól 2015-ig több mint 70 százalékkal (!) csökkent, a házasságkötők átlagéletkora pedig 32,3 év.
A kapcsolatban élő felvidéki magyar fiatalok 69 százalékának van magyar párja vagy házastársa, 29 százalékuknak pedig szlovák.
Nagyon alacsony a felvidéki magyarok körében a gyermekvállalási hajlandóság. Átlag 1,9 gyermekkel megelégszenek a megkérdezettek (a már meglévőkkel együtt). Összehasonlítva, ez a legalacsonyabb érték a határon túli nemzetrészek körében: a vajdasági magyarok 2,2 gyermeket, a Kárpátalján 2,4 gyermeket terveznek a fiatalok átlagosan. Alapvetően a kétgyermekes családmodellt preferálják.
Elégedettség
A felvidéki magyar fiatalok a baráti kapcsolataikkal és a párkapcsolatukkal a legelégedettebbek (5-ös skálán 4,4 illetve 4,2 átlagpontszámok). A legkevésbé elégedettek azonban a munkalehetőségeikkel (3,6) és az anyagi helyzetükkel (3,7). Hasonlóan kedvezőtlennek érzik a tanulási lehetőségeiket és a jövőbeli kilátásaikat (3,8-3,8 pont).
Egyébként a megkérdezettek több mint fele (54 százaléka) dolgozik, 33 százaléka tanulmányait folytatja.
Arra a kérdésre, hogy melyek a Szlovákiát illetve a felvidéki magyarságot leginkább érintő problémák, több mint 50 százalék azt válaszolta, hogy az anyagi nehézségek és a létbizonytalanság. 35 százalék szerint a bizonytalan és kiszámíthatatlan jövő a legnagyobb gond, de vannak olyanok is (16 százalék), akik szerint a céltalanság a legfőbb probléma.
Elvándorlás
A felmérés szerint felvidéki magyarok 39 százaléka menne külföldre munkavállalás céljából, szinte mindegyikük hajlandó lenne akár Magyarországon is dolgozni. A megkérdezettek fele egyértelműen elutasította a szülőföld munkavállalás céljából történő elhagyását.
A Kárpát-medencei összehasonlítás azt mutatja, hogy a felvidéki magyarok a legkevésbé vonzódnak a külföldi munkavállaláshoz, akár kiköltözésről, akár ingázásról van szó. Nálunk a legalacsonyabb azok aránya is, akik külföldön szeretnének élni.
A teljes tanulmány ide kattintva olvasható el.
Körkép.sk
Nyitókép: ujnemzedek.hu
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.