Tíz község kaphat súlyos pénzbírságot, mert túllépték a törvény által meghatározott eladósodottsági limitet. A Privigye járásbeli Papszabadi (Lehota pod Vtáčnikom) például eddig soha nem látott, 168 ezer eurós büntetés elé nézhet.
Nagyrépényben (Nagytapolcsányi járás) 78 lakást építettek fel tavaly, de mivel a település adósságainak nagysága az éves bevételek 175 százalékát teszik ki, ezért most az államtól 86 ezer eurós bírságra számíthat.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) adatai szerint összesen 71 község lépte túl a településekre vonatkozó adósságfék határát. Közülük 10 község számíthat pénzbüntetésre.
Tavaly 209 község volt a feketelistán
A hatályos jogszabályok szerint, amennyiben a község tartozásai nagyobb összegre rúgnak, mint éves bevételeinek 60 százaléka, akkor az állam szankciókat róhat ki.
2015-ben 209 község lépte át a 60 százalékos eladósodottsági határt, de a legtöbben megúszták a szankciókat. Sok esetben az állam azért volt elnéző, mert új polgármester állt a község élére, elődje mulasztásaiért pedig nem kívántak senkit büntetni. Az is gyakorta előfordult, hogy a községek rosszul mutatták ki a kötelezettségállományukat a könyvelésben. Így végeredményben csak 8 település kapott bírságot összesen 22 ezer euró értékben.
Tavaly a legnagyobb büntetést, mintegy 13 ezer eurót, a Komáromi járásbeli Bogya község kapta, az RRZ adatai szerint pedig azóta sem fizette ki a büntetést.
A törvény a szankció nagyságát a tartozások 5 százalékában határozza meg, és ha az adott község nem fizeti ki 30 napon belül, végrehajtás is indulhat ellene.
A törvény a hibás?
A szakértők a településekre vonatkozó adósságféket fontosnak tartják, mert féken tartja a költekezéseket, és ezt a pozítív mérleggel zárt gazdasági évek is bizonyítják. A községek a 2015-ös évet összesen 68 milliós többlettel zárták, ez az összeg 2016-ra már 348 millióra emelkedett.
A büntetést kapott adósok ellenben a törvény hibáira figyelmeztetnek. Nagyrépény polgármestere szerint például olyan tételeket is adósságként kezelt az állam, amelyeket korábban nem. A lakásépítésnél a Lakásfejlesztési Alaptól vett fel kölcsönt a település, amit – a 2000 lelket számláló falu vezetése szerint legalábbis – korábban nem számoltak bele a tartozásokba.
A rossz gazdálkodásért ráadásul az állam is felelős. Az RRZ megállapítása szerint az állam 2016-ban „nem biztosította az önkormányzatok pénzügyi képességeit, de folytatta a kiválasztott önkormányzatok pénzügyi helyzetének javítását”.
Féligazságok
Peter Kažimír pénzügyminiszter nemrég kijelentette, hogy a minisztérium azért nem csökkentette még a munkát terhelő adókat és járulékokat, mert azzal elsősorban a falvak és városok bevételeit csökkentenék. Ez csak féligazság, tekintve, hogy a települések csak a lakosaik és a náluk székhellyel rendelkező cégek által befizetett jövedelemadó egy részét kapják meg. A fizetéseket leginkább terhelő szociális és egészségbiztosítás más kasszába folyik.
Körkép.sk, Hospodárske noviny
Nyitókép: slovakregion.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.