Górcső alatt a felvidéki magyar oktatásügy (II.) – Több kiselsős ülhet iskolapadba szeptemberben, mint egy éve

A napokban jelent meg a Körkép.sk műhelyéből származó ‘Szlovákiai Magyarok’ internetes folyóirat legújabb száma. Bár a magazinban felvonultatott cikkek összefüggenek, önmagukban is érdekes kérdéseket és problémákat járnak körül.

A következő napokban, hetekben ezért cikk-sorozatot indítunk, melyben nem csupán a magazinban közölt írásainkat tesszük közzé, hanem esetenként azok némileg bővített verzióját is.

Beíratkozások 2017: Több kiselsős ülhet iskolapadba szeptemberben, mint egy éve

   

Tavasszal végre a felvidéki magyarság szempontjából örömteli híreket is kaphattunk. Kiderült, hogy a magyar iskolákba beíratott gyermekek száma 103-mal nőtt a tavalyi tanévhez képest. Van okunk örülni? Minden bizonnyal. De vajon mire elég az idei több kiselsős? Merre haladunk és vajon nőtt vagy csökkent a nem magyar iskolákba járó gyermekek száma az elmúlt években?

Idén áprilisban zajlottak a 2017/18-as tanévre vonatkozó alapiskolai beiratkozások, amelyek a jelek szerint némi bizakodásra adnak okot: a soron következő iskolaévben 103-mal több kisdiák kezdheti tanulmányait magyar tannyelvű iskolában.

űRáadásul a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) szerint ez a szám a valóságban nagyobb lehet, ugyanis vannak szülők, akik figyelmen kívül hagyják a kötelező beíratás időpontját, és csak később tesznek eleget ennek a kötelességüknek.

A különbség elég nagy lehet, a 2016/17-es tanévben az áprilisban beíratott és a szeptemberben ténylegesen iskolapadba ülő elsősök száma közötti különbség 420 volt. Ha az arányok maradtak, szeptemberben 3900-nál is több kiselsős kezdte meg tanulmányait valamelyik magyar oktatási intézményben.

Felkeltettük kíváncsiságát? Akár most is elolvashatja e-magazinunkat!

Több ezer magyar gyerek nem magyar iskolában

De hogy ne csak jó hírekkel szolgáljunk, megvizsgáltuk a magyar alapiskolába járó gyermekek és a magyar nemzetiségű diákok közti különbséget. Az eredmény 4 ezer körüli, ami azt jelenti, hogy legalább ennyi magyar gyereket írattak az elmúlt 9 évben nem magyar tannyelvű alapiskolába.

Számuk évről évre csökken, mégpedig gyorsabban, mint ahogy a magyar iskolákba járó diákok száma. Azért nem mondhatjuk, hogy „szerencsére csökken”, mert ez éppúgy jelentheti az asszimiláció gyorsulását, mint a szülők önazonosságtudatának erősödését.

Ez a gyakorlatban úgy is kinézhet, hogy az egyébként magyar nemzetiségű kisdiákot szlovák nemzetiségűnek tüntetik fel. A másik lehetőség, hogy egyre több szülő választ magyar iskolát.

Dunaszerdahely és Komárom az élen

2017 áprilisában 3505 gyermeket írattak be szülei első osztályba, 33-at pedig nulladik osztályba. Ez 3 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. További jó hír, hogy a magyar iskolapadba először ülő gyerkőcök száma kisebb-nagyobb ingadozással, de 3500 fölött tartja magát.

A legtöbb elsőosztályos a Komáromi (646) és a Dunaszerdahelyi járásban (741) kezdi meg a 2017/18-as tanévet. Mindkét járásban nőtt a számuk. Sajnos, ez sok helyen nem mondható el. A fővárosban például 24 százalékkal csökkent a magyar első osztályba íratott gyermekek száma és Kassa városában  is hasonló a helyzet.

A Galántai járásban 11 százalékos a visszaesés, Érsekújvárban 5 százalék. Ha megnézzük az egyes járásokban tapasztalt változásokat, akkor elég nyilvánvaló a következtetés: nem csak a régió gazdasági állapota, hanem a nyelvi határ közelsége is meghatározó.

Az arányoktól eltekintve a két legnagyobb magyarlakta járáson kívül az Érsekújvári (463) és a Rimaszombati járásban (261) volt a legtöbb elsős.

Négy iskolát vesztettünk

Az SZMPSZ nyár eleji információi szerint két magyar iskoláról lehetett tudni, amely nem nyitja meg kapuit szeptemberben (a barti és a pozbai alapiskola). Mára ez a szám további kettővel nőtt, ráadásul mindkettő a Dunaszerdahelyi járásban, ahol tömbmagyarságról beszélhetünk. Bakán a teljes szervezettségű (1-9 osztályos) magyar alapiskolát zárták be, az egykor 200 gyereket nevelő intézet diáklétszáma mára alig érte el a húszat.

Csiliznyáradon a helyi 1-4-es kisiskola zárta be kapuit, a polgármester elmondása szerint a falu tizenhét iskolaköteles gyereke közül csak ötöt írattak ide, ezért a megszüntetés mellett döntött. Az illetékesek mindkét esetben a fejpénzes finanszírozás elégtelenségét nevezték meg végső okként, alacsony diáklétszámnál ugyanis az iskola fenntartásához szükséges pénzt a település költségvetéséből kell kipótolni.

Megkérdeztük Kiss Beátát, az MKP oktatásügyért felelős alelnökét

Hogyan értékeli, hogy az összes magyar nemzetiségű alapiskolás diák több mint 10%-a nem magyar iskolába jár? Miként tervezi kezelni ezt a helyzetet az MKP?

Az a tény, hogy még mindig ilyen nagyszámú alapiskolás korú gyermek jár szlovák iskolába, valóban elszomorító. Ugyanakkor ez a tendencia, ha lassan is, az elmúlt évekhez képest javulni látszik. Ez köszönhető számos beiratkozási programnak, kampánynak, több szerveződés, csoport, civil szervezet munkájának.

Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy egyre nagyobb a szlovák középiskolák elszívó hatása is, ami ugyanúgy nagyon káros jelenség. Csekély kivétellel szintén az asszimilációt segíti elő. Sokan úgy gondolják, az iskolaválasztás kérdése civil téma, nézetem szerint azonban kőkemény politika.

El kell érni az oktatási önigazgatást

A Magyar Közösség Pártja részéről ezért ezt a kérdést a maga összetettségében próbáljuk kezelni. A beiratkozási kampányban való részvétel csupán apró, de fontos adalék. A tömbterületeken a nagyobb városok által nyújtott vonzóbb lehetőségek, illetve az újkori betelepülés a szlovák többségű nagyvárosokból együttesen eredményezik a magyar iskolákban tapasztalható létszámcsökkenést.

Itt elsősorban az a fontos, hogy nagyon magas szakmai színvonalat képviselő, kiváló felszerelésű, minőséget képviselő iskolák nyújtsanak alternatívát a nagyvárosi iskolákkal szemben. Az MKP minden lehetséges fórumon a közoktatási törvény módosításának szükségességét jelzi. Fontos, hogy megjelenjen benne a nemzetiségi oktatás fogalma. El kellene érni az oktatási önigazgatást.

Nem igaz, hogy a kis létszámú iskola egyben gyengébb is

A leszakadó régiókban (déli járásaink többsége ilyen) gazdaságfejlesztési programmal ösztönözzük a családok itthon maradását, ezzel a magyar iskolák erősödését. Nem szabad elfelejteni, hogy a színvonalban és létszámban is az erős iskola a vonzó a többség számára. Tehát amennyiben egy intézményben csökken a diákok száma, minden különösebb egyéb ok nélkül is hajlamos a szülők egy része a másik intézményhez pártolni, azt gondolván, hogy az jobb, életképesebb. Ezt az ördögi kört kell megszüntetni, az MKP erre törekszik.

Körkép.sk

Nyitókép: Körkép.sk

Górcső alatt a felvidéki magyar oktatásügy (I.) – Miről szól legfrissebb kiadványunk?