Marcell
  • HUF: 391.99
  • USD: 1.03
  • 21 °C
  • 33 °C

Hirdetés (X)

Belföld

Górcső alatt a felvidéki magyar oktatásügy (IV.) – Gyermeklétszám és politika: Kihívások előtt a felvidéki magyar oktatásügy

Szeptemberben jelent meg a Körkép.sk műhelyéből származó ‘Szlovákiai Magyarok’ internetes folyóirat legújabb száma. Bár a magazinban felvonultatott cikkek összefüggenek, önmagukban is érdekes kérdéseket és problémákat járnak körül.

 

Ezért cikk-sorozatot indítottunk, melyben nem csupán a magazinban közölt írásainkat tesszük közzé, hanem esetenként azok némileg bővített verzióját is.

 

Gyermeklétszám és politika: Hatalmas kihívások előtt áll a szlovákiai magyar oktatásügy

 

Fotó: Körkép.sk

 

Aligha van égetőbb problémája ma a felvidéki magyarságnak, mint az oktatásügy. Nem csak azért, mert ez érinti legátfogóbban és legspecifikusabban, hanem azért is, mert ez határozza meg a Szlovákiában élő magyarok sorsát leginkább a következő évtizedekben. Iskolahálózatunk a magyarság asszimilációval szembeni első védőbástyája, amely ha elesik, még jobban felgyorsítja a nemzeti önfeladás amúgy is gyorsuló tendenciáját.

 

Az elmúlt évben több elemzés is napvilágot látott, amelyek a regionális iskolahálózat gyengeségeivel és lehetőségeivel foglalkozik. Ezek közös nevezője, hogy fájdalmas intézkedéseket vetítenek előre, amelyek – mint ahogy látni fogjuk – a szlovákiai magyar iskolahálózatot jóval hátrányosabban érintik majd.

 

Egy másik jellemzője a felvetett intézkedéseknek, hogy csak az iskolák racionalizációjával foglalkoznak, de a javaslatokhoz nem párosítanak olyan lépéseket, amelyek a kulcsproblémát, a születések számának visszaesését orvosolnák.

 

Megrendítő adatok

 

Mindössze két hónappal azután, hogy az újonnan felálló kormányba belépő Most-Híd bejelentette, sikerült egyezségre jutnia a koalíciós partnereivel és „megmentenie a kisiskolákat”, az Oktatásügyi Minisztérium mellett működő Oktatáspolitikai Intézet (IVP) műhelyéből 2016 augusztusában kikerült egy tanulmány a regionális iskolahálózat racionalizációjának lehetőségeiről.

 

Tíz hónappal később ugyanez az intézmény a Pénzügyminisztérium mellett működő Árért Értéket (Útvar pre hodnotu za peniaze) kutatási csoporttal közösen kiadott egy újabb elemzést a közoktatásra szánt állami költségvetési keret felhasználásának hatékonyságáról. Megrendítő adatok következnek.

 

A születések száma 2016-ban 20 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1993-ban.

 

A diáklétszám az ezredfordulótól napjainkig 35 százalékkal esett vissza, egy iskolára 24 százalékkal kevesebb diák jut ma, mint 2000-ben.

 

Ma az összes közkiadás nem egész 10 százalékát költi az állam oktatásügyre, miközben a V4-ek másik három tagállama a közkiadások 12 százalékát fordítja ugyanerre.

 

A regionális iskolahálózatra szánt kb. 1,5 milliárd eurós keret felét a Szlovákiában dolgozó csaknem 90 ezer pedagógus bérére fordítják.

 

Ma Szlovákiában a tanárok a diplomás munkások átlagkeresetének csupán 63 százalékát kapják, miközben az OECD 34 tagállamának átlaga 85 százalék.

 

A PISA-felmérések szerint a szlovákiai 15 éves diákok teljesítménye nemzetközi viszonylatban átlagon aluli és a helyzet évről évre rosszabbodik.

 

Oktatásügyre fordított közkiadások mértéke a költségvetésből (2006-2016). Adatok: Eurostat, RIS

 

Szlovákiai magyar helyzetkép

 

A helyzet jóval lesújtóbb a szlovákiai magyarok körében, ahol a népességfogyás jóval markánsabban mutatkozik meg.

 

A statisztikai hivatal adatai szerint a születések száma 1993-tól 2011-ig 41 százalékkal csökkent a magyarok körében, a diáklétszám csak az elmúlt tíz évben 30 százalékkal esett vissza (az országos arány 15 százalék sincs), miközben a magyar tannyelvű iskolák száma nagyjából 250 környékén maradt. 2007-től napjainkig az egy iskolára eső diáklétszám így szintén 30 százalékkal esett vissza.

 

Az Oktatásügyi Minisztérium statisztikája azt mutatja, hogy 3800-zal több a magyar nemzetiségű diák, mint a magyar tannyelvű iskolákba járó diákok száma. Iskolaválasztásban nyilván a szülőké az elsődleges döntés.

 

Országos szinten egy osztályban átlag 18-19 diák tanul, a magyar iskolák osztályaiban csak 15-16. Hasonlóképp több gyerek jut egy tanárra a nem magyar (12) mint a magyar (10) alapiskolában. Mivel az iskola fenntartásának egy tetemes része a pedagógusok bérére megy el, ezért a magyar iskolák e tekintetben is hátrányosabb helyzetben vannak.

 

 

Iskolabezárások és összevonások – avagy a racionalizáció

 

Az Oktatáspolitikai Intézet (IVP) tanulmánya, amely iskolabezárásokkal vagy összevonásokkal oldaná meg a finanszírozási gondokat. A rideg számok szerint a 250-es diáklétszámnál kisebb iskolák emelt normatívájú támogatásának megszüntetésével – a költségvetéshez képest nevetséges – 61 millió euró spórolható.

 

Ezen kívül azt is megjegyzi, hogy az országban 567 olyan iskola működik, ahol a diákok száma nem haladja meg az 50 főt, közülük 400 esetében pedig a szomszédos iskola 5 kilométeres távolságon belül található.

 

 

A magyar iskolákon csattanna az ostor

 

Azon túl, hogy számos újabb kérdést vet a fel az 50 és 250 fő alatti iskolák finanszírozásának megkurtítása (például utaztatás), egy ilyen intézkedés arányaiban súlyosabban érintené  a magyar általános iskolákat, mint a többségi nemzet iskoláit.

 

Míg az országban az alapiskolák mindössze negyede 50 fő alatti létszámú, addig a magyar iskolák esetében ez az arány több mint 40 százalék. Épp fordított a helyzet a 250-nél több diákot számláló, nagy iskolákkal, amelyek aránya a magyar intézmények körében csak

 

10 százalék, szemben az országos 30 százalékkal. Mindez azt jelenti, hogy az Oktatáspolitikai Intézet javaslata elsősorban a magyar kisebbség iskoláit érintené hátrányosan, növelve az asszimilációt.

 

Az önkormányzatoké a döntés

 

Tény, hogy minél kisebb létszámú az iskola, annál több az egy diákra eső fenntartási és működési költség. És mivel az iskolák bezárásáról csak a fenntartó (zömében az adott település önkormányzata dönthet), a kormányzatnak csak a támogatásmegvonás eszköze áll rendelkezésre, hogy az iskolák számát csökkentse.

 

Három felesleges variáció

 

Az Oktatáspolitikai Intézet tanulmánya arra is kitér, hogy évi 13,4 millió eurót takaríthatna meg az állami költségvetés az összes (!) 50 fő alatti iskola bezárásával. Mivel pedagógus és szakmai körökben vitán felül áll, hogy az alsótagozatos diákok utaztatásra kényszerítését lehetőség szerint kerülni kell, olyan megoldást is javasoltak, ami csak a felsőtagozatos diákokra vonatkozó magasabb normatívát törölné el minden 250 fősnél kisebb iskolában. Ettől a megoldástól 14,6 millió euró megtakarítást várnának.

 

Kiemelik, hogy ha az állam az iskolabezárások miatt az önkormányzatoknak iskolabuszokat vásárol a diákok utaztatásának biztosítása céljából, 20 éves távlatban akkor is 1,2 millió euróval több marad a költségvetésben (ez évi 62 ezer eurós megtakarítást jelen)t.

 

Robert Kaliňák belügy-, Peter Plavčan oktatási- és Érsek Árpád közlekedési miniszter 2017. május 15-én indította útjára Doborgazon az ország első iskolabuszát. És bár Vajka, Doborgaz és Bodak összesen mintegy 38 iskolaköteles diákkal rendelkezik, többségük pedig a bősi magyar tannyelvű iskolába jár, mégis inkább az 1947-ig Magyarországhoz tartozó, Doborgaztól 25 perc távolságra levő Oroszvár szlovák iskolájába szállítják a magyarlakta települések kisiskolásait az erre szolgáló nyolc személyes kisbusszal. Fotó: Körkép/Király Zsolt

 

A veszély nem múlt el

 

A Most-Híd a tavalyi választások után kormánytényezőként sikeresen visszavonatta az új kabinettel az osztálylétszámokra vonatkozó szigorítást, amivel több, mint 100 magyar tannyelvű alapiskola kerülte el a tényleges bezárás veszélyét.

 

Azonban az Oktatáspolitikai Intézet elemzésének megjelenése is arra utal, hogy a regionális iskolahálózat racionalizációja nem került le a napirendről, még ha a mindennapi közéletben kevés szó esik is róla.

 

A kedvezőtlen demográfiai viszonyok miatt szinte biztos, hogy előbb vagy utóbb elkerülhetetlenné válnak a fájdalmas lépések, amelyek, mint láttuk, sokkal súlyosabban érintik a magyar iskolákat. Hogy végül mennyire fog „fájni” a kormányzat erre vonatkozó döntése, az sok mindentől függhet, a kilátások azonban nem túl rózsásak.

 

Egyrészt, mert az oktatásügyet mostohagyerekként kezelő kormány van hatalmon, amely a jelek szerint csak takarékossági oldalról vizsgálja a problémákat. Másrészt, még ha a Most-Híd következetesen védené is a magyar iskolák érdekeit, az oktatási tárca nem a vegyespárt kezében van, a Szlovák Nemzeti Párttal és az SMER-SD-vel pedig csak kompromisszumos megoldás képzelhető el.

 

Kiadványunk a témában elérhető digitálisan. Lapozzon bele!

 

 

Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

Nyitókép: Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket