Robert Fico kormányfő a minap kijelentette, hogy Szlovákia maradt az utolsó EU-barát sziget Közép-Európában, miután a csehországi választásokon Andrej Babiš pártja, az ANO győzött. A három közjogi méltóság (Andrej Kiska államfő, Andrej Danko, a parlament elnöke és Robert Fico) közös nyilatkozatban kötelezték el Szlovákiát az európai integráció és Európa magja mellett.
Babiš győzelme – mindössze egy héttel az osztrák Sebastian Kurz konzervatív politikus diadala után – komoly fejtörést okoz Brüsszelnek. Szlovákia valóban az utolsó olyan ország Közép-Kelet-Európában, ahol még szocdem kormány van hatalmon. Ebből a szempontból a mainstreami sajtó korábbi kijelentése, hogy Lengyelország és Magyarország az EU perifériájára szorul, megdőlni látszik.
Sőt, Szlovákia került olyan helyzetbe, hogy gyakorlatilag a Brüsszelt kritizálni nem restellő országok közé szorult. Így nem csak az utolsó Brüsszel-párti, de az utolsó baloldali sziget is maradt.
Nem sikerült aláásni a V4-et
Visegrádi Négyek meggyengítésére tett kísérletek sikertelenek maradtak, a cseh és az osztrák választások eredménye pedig csökkenti az esetleges újabb kísérletek esélyeit.
Az, hogy mely területeken sikerül majd közös nevezőre jutni Csehországgal és Ausztriával, az a kormányalakítás után kristályosodhat ki, annyit azonban már sejteni lehet, hogy az egyik közös pont a migrációs politika és a mélyebb integráció lehet. Csehország várhatóan nem kér majd az euróból, és az közös valutát használó Ausztria új vezetése sem kényszerítené rá a saját pénznemmel rendelkező uniós tagállamokat az euró bevezetésére.
De Európa nyugati felében továbbra is az a kérdés, hogy miképp lehetne megregulázni a kelet-európai rebelliseket, elsősorban Lengyelországot és Magyarországot.
Slavkovi Hármak?
Az EUobserver szerdai elemzésében már azt írja, hogy a Slavkovi Hármak (Csehország, Ausztria és Szlovákia formális szövetsége) lehetne a Visegrádi Négyek alternatívája. A portál hangsúlyozza, hogy a csoport találkozóit még 2015-ben a baloldali kormányfők kezdeményezték, akik közül már csak Fico maradt hatalmon.
„Komoly versenytársává válhat a V4-nek, a régió országainak érdekeit beemelheti az EU napirendjébe”
írja az EUobserver, hozzátéve, hogy valószínűleg Magyarország is támogatná, tekintettel arra, hogy Sebastian Kurz, a leendő osztrák kancellár Orbán Viktor néppárti kollégája. Annyit azonban érdemes megjegyezni, hogy Magyarország aligha borítaná fel az épp virágzásnak induló V4-eket a Slavkovi Hármakért – amelynek ő nem tagja, amit a V4 ellensúlyozására hoztak létre és amely baloldali örökség.
Mindenesetre az S3 Ficonak jelentene valódi mentőövet, aki saját szomszédjai között maradt magára.
Az S3-Macron találkozó margójára: Pozsonytól nyugatra senki nem akar erős Visegrádi Négyeket
Több van abból, ami összeköt, mint ami elválaszt
A kérdés az, hogy Ausztriában milyen kormány alakul, és milyen külpolitikát választanak. Kurz valószínűleg a szabadságpárttal (FPÖ) lép koalícióra, amely támogatja a Visegrádi Négyeket, ugyanakkor Ausztria térségi érdekei nem feltétlenül vágnak egybe Lengyelországéval, és ez feszültséghez vezethet.
A visegrádi országok – bár történelmi szempontból sosem voltak ilyen egységesek – nem mindenben értenek egyet, sőt. Ott van például az államilag nagyban támogatott szénbányászatra épülő lengyel olcsó áramtermelés, amelynek az esetleges szlovák atomerőmű-bővítések konkurenciát jelentenek.
Egyelőre azonban az uralkodó politikai szélirány a V4 és Ausztria figyelmét is a közös érdekekre (migráció, kettős élelmiszerminőség, külső határok védelme, munkaerőhiány, gazdaságélénkítés) felé irányítja. A Slavkovi Hármak sorsát pedig az új kormányok szabják majd meg.
Körkép.sk/Komjáthy Lóránt
Nyitókép: Aktuality.sk
Megosztás:
Címkék: amgyarország Ausztria cseh választások Csehország Főoldal külügyek osztrák választások S3 slavkovi hármak Szlovákia V4 Visegrádi négyek
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.