Ármin, Pálma
  • HUF: 357.92
  • USD: 1.22
  • 13 °C
  • 28 °C
Belföld

Mi állhat az MTI román nyelvű hírszolgálatának hátterében és miért fontos?

Nemrég sokan meglepődve olvasták a hírt, hogy a Magyar Távirati Iroda már román nyelven is közöl híreket, amelyeket a közmédia internetes oldala, a Hirado.hu is külön rovatban hoz le.

 

Az újítás vegyes fogadtatásra talált, bár ebben nagy szerepe volt a magyarországi médiák közti rivalizálásnak is. Mindazonáltal az MTI a román hírszolgáltatást a következőképp indokolta:

 

„Mivel a határon túli területek közül Erdélyben, Románia területén élnek messze a legnagyobb lélekszámban magyarok, és a mindennapjaik során az ott élő magyar kisebbség tagjai kerülnek a legtöbbször kapcsolatba a többségi nemzettel, ezért a hiteles és korrekt Magyarország-kép érdekében az MTI román nyelvű hírszolgáltatást indít december elsejétől a román nyelvű média számára.”

 

Román nyelvű hírszolgáltatást indít az MTI

 

Nem szülinapi ajándék

 

Az MTI döntése mögött jól átgondolt és fontos nemzeti érték- és érdekkövetés húzódik meg, amely túlmutat azokon a bírálatokon, hogy „Románia szülinapi ajándékba” román híreket kapott volna.

 

A Külügyi és Külgazdasági Intézet honlapján nemrég megjelent elemzés a román-magyar kapcsolatok médiában tetten érhető kihívásaira világít rá. A szerző Barabás T. János, az intézet vezető elemzője a következőképp fogalmaz:

 

„Régiónkban egyre inkább tapasztalható az információs hadviselés felfutása, ami a média elemzéséből is kitűnik. Ez kedvezőtlenül érintheti hazánkat, mert átláthatatlanabbá, manipulálhatóbbá teheti a kapcsolatainkat. A román média alapvetően kedvezőbben nyilatkozik rólunk, mint az elmúlt években, de az információs forrásaik zavarosak.”

 

Az elemzés megvizsgálja a legnagyobb román, illetve román nyelvű nyugati és orosz hátterű hírportálok Magyarországgal kapcsolatos cikkeit, beleértve a véleménycikkeket is. Mint kiderült, a román hírportálokban szép számmal akadnak elfogult írások, amelyek gyakran hamis adatokat közölnek.

 

Különösen nagy kihívást jelent, hogy nincsenek saját forrásaik Magyarországon, többnyire külföldi oldalaktól veszik át a Magyarországgal kapcsolatos híreket, de kisebb gyakorisággal az MTI híreiből is válogatnak.

 

Könnyű belátni, hogy a Budapest Beacon, Magyar Narancs, Népszava, Reuters, Deutsche Welle, AP (Amerikai Hírügynökség) és a BBC (brit közmédia) nem, vagy nem mindig nevezhetők objektív forrásnak. Többségük a nyugati mainstream „szája íze” szerint fogalmaz.

 

Román kulturális miniszter: “testvéri üzenettel” kell a magyar kisebbséghez fordulni Nagy-Románia centenáriuma alkalmából

 

A román hírportál a legkevésbé elfogult

 

A román hátterű Hotnews.ro viszonylag kiegyensúlyozott, ami a kommentárokat illeti. Tartalmainak 95 százaléka hír, 5 százaléka véleménycikk, és ennek csak töredéke elfogult Magyarországgal szemben. Akadnak azért eltúlzott címek: (pl. „Orbán miniszterelnök szövetséget kötött Oroszországgal”), vagy olyan kommentárok, amelyek eléggé általánosítóak („a magyar focidrukkerek románellenesek”).

 

A kis számú elfogult, hamis adatokkal dolgozó cikk mellett sok a Budapesttel szemben kritikus anyag, ezek nagy része a CEU-val, a sporthuliganizmussal, a Magyarországgal szembeni EU-s eljárással foglalkozik. Szemlátomást vannak azonban közös témák is. Barátságos hangvételű írások jelennek meg a kultúra, Soros György, a turizmus, a migránsok és gazdaság témákban.

 

„A román tulajdonban lévő médiában való szereplésünket elemezve nem állítható, hogy jelenleg szervezett kormányzati médiakampány folyna Magyarország vagy a romániai magyarság ellen”

 

vonja le a következtetést a szerző, felsorolva három olyan területet, ahol javítani kéne a magyar román kapcsolatokat (tudósítói hálózat, magyar és román hírügynökségek együttműködése, a román médiában megjelent magyarságkép javítása).

 

Botokkal, láncokkal támadtak magyar szurkolókra Romániában. Gyerekek is vannak a szemtanúk között

 

Hibrid háború

 

Érdekes és egyben aggodalmat keltő lehet a Sputnik.md román nyelvű portál, amely (nevében is jelezve azt) az orosz Rosszija Szivodnyához tartozik. A Magyarországról szóló híreiket a Reuterstől, a Russia Todaytől és az Origo.hu-tól veszik át. A címek elég elfogultak vagy sarkítottak:

 

„Magyarország óriási csapást mér a NATO-ra és Ukrajnára”,

„Magyarország iskolaügyben ukránellenes szövetséget igyekszik létrehozni Romániával és Oroszországgal”,

„A magyar külügyminiszter szerint Ukrajna felejtse el az európai jövőt”,

„Magyarország, Romániával ellentétben, átengedte Rogozin alelnök repülőgépét”,

„Az Európai Gazdasági Fórum hadat üzent Magyarországnak”,

„Magyarország Nagy-Britanniát követve kiléphet az EU-ból”

 

A Sputnik elég „célzott címadása” az elemzés szerint azt jelzi, hogy Magyarország is célpontja lett a térségben zajló hibrid hadviselésnek.

 

„A rosszindulatú cikkek célja többféle is lehet: rossz színben feltüntetni Ukrajnát, felnagyítani az orosz–magyar együttműködést, viszályt szítani a térség népei között. Az információs támadást jelzi, hogy megjelent hamis hír is (hogy Magyarország ukránellenes szövetséget igyekszik létrehozni Romániával és Oroszországgal)”

 

magyarázza a szerző.

 

Mi a helyzet a nyugati véleménycikkekkel?

 

A francia hátterű román nyelvű (legolvasottabb nyugati) hírportál a Radio France International (RFI). Itt a megszokottnál sokkal több a kommentár (5 helyett 20 százalék), amelyek jelentősen elfogultak, csak egyetlen szempontot vesznek figyelembe és bizonyítékok nélkül vonnak le következtetéseket, illetve érzelmileg minősítenek.

 

„Magyarországot ma valószínűleg nem vennék fel az EU-ba”

„Populizmushullám Európában – a katalán szeparatizmus szövetségeseként”,

illetve például a Paul Lendvai által írt „Orbán Magyarországa”,

„Az EU bővítése elsietett volt”,

„Erről nem tudtunk semmit (zsidók és népi németek üldözése Magyarországon)”.

 

A fentiekből látható tehát, hogy Magyarország számára rendkívül fontos, hogy képes legyen saját álláspontját is láttatni a médiában egy olyan fontos partner esetében, mint amilyen Románia. Magyarország és Románia kapcsolata jelenleg jobb, mint amilyen korábban volt, azonban, mint láttuk, vannak bizonyos erők, amelyek megnehezítik a két ország kapcsolatépítését.

 

Némi geopolitikai keret

 

Csak a miheztartás végett megjegyezzük, hogy Románia az USA egyik legfontosabb szövetségese Európában Lengyelország mellett. Elég ha arra az 1936-os egyezményre gondolunk, amely kimondja, hogy Fekete-tengeren csak olyan ország állomásoztathat huzamosabb ideig hadihajókat, amely rendelkezik fekete-tengeri partvidékkel (vagyis pl. az amerikaiak ezt nem tehetnék meg Románia nélkül).

 

A magyar-román kapcsolatok egyik meghatározó eleme pedig épp a legnagyobb számú külhoni magyar nemzetrész, amely a legnagyobb számú a Kárpát-medencében. És bár a román kormány sokkal többet tesz ma a jószomszédi kapcsolatokért, mint néhány éve, a közelgő kerek évforduló már most feszültségeket okozhat.

 

Körkép.sk

Nyitókép: hungarytoday.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kommentek

Csemez László
2017. dec. 05. 17:03

Mit tud a román? Lopni,hazudni és hátulról támadni. Ne is próbáljon senki ellent mondani!!! TAPASZTALAT !!!

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Kövessen minket