Sorozatunkban 2017-ben a Körképen megjelent legnépszerűbb, legolvasottabb cikkekből szemlézünk. 

 

Május elején került tárcaközi egyeztetésre és véleményezésre a 2016-os évre vonatkozó Nemzetiségi kisebbségek képviselőinek helyzetéről és jogállásáról szóló jelentés, ami a Kormányhivatal szakmai műhelyében látott napvilágot. Elöljáróban annyit, hogy a jelentés tartalmán érződik, hogy új kisebbségekért felelős kormánybiztost neveztek ki Bukovszky László (Most-Híd) kisebbségi kormánybiztos személyében.

 

A jelentés öt fejezetben taglalja a nemzeti kisebbségek helyzetét, ebből próbáltuk meg a lényeget kihámozni, különös tekintettel a kisebbségi alap forrásainak felhasználására, a kisebbségi média állapotára és a nemzetiségi oktatásra.

 

A bevezetőben a jelentés leszögezi, hogy a szlovák kormány

 hirdetes_810x300  

 

„A nemzetiségi kisebbségek védelmét és támogatását értelemszerű küldetésének tekinti a modern társadalom építése során, és hathatós védelmet nyújt a nemzetiségi kisebbségeknek, valamint biztosítja jogait és szabadságát ezen kisebbségekhez tartozó személyeknek”

 

majd a mindenkori szlovák kormányok állásfoglalásaihoz hűen hozzáteszi:

 

„a jogállam keretében, a szuverenitás és az országok területi egységének tiszteletben tartásával”

 

Tekintve, hogy a szóban forgó kisebbségek Szlovákia területén élnek, különösebb magyarázatra nem szorul, hogy melyik ország egységére kell tekintettel lenni.

 

A jelentésből kiderül, hogy a soron következő, 2021-es népszámlálás kapcsán a Statisztikai hivatal és a kisebbségügyi kormánybiztos irodája közösen kialakítottak egy irányelvet, amely alapján

 

„fokozott figyelmet kell szentelni a lakosság bizonyos csoportjaira, akiknek összeírása specifikus módszertant igényel”.

 

Ennek konkrétumairól egyelőre keveset lehet tudni, de azt már sejteni lehet, hogy a legutóbbi népszámláláshoz hasonlóan a következőnél is az anyanyelvhasználat lesz a mérvadó a nemzeti(ségi) hovatartozás meghatározásánál.

 

Kisebbségi oktatás és képzés

 

A kisebbségi oktatás területén a jelentés a legfontosabb dokumentumnak (nem meglepő módon) a kormányprogramot tartja. Ebben többek között szerepel a „ kisiskolák kvótarendszer alóli kivonásának támogatása a nyelvi szempontból vegyesen lakott területeken”, az „anyanyelven történő oktatás támogatásának növelése”, stb.

 

Iskolai beiratkozások 2017: Növekedett a magyar iskolába íratott elsősök száma – bővebben cikkünkben

 

 

[stw]

 

Ezek a tételek egyértelműen a Most-Híd koalíciós tagsága okán kerültek a kormányprogramba, ám a párt által ígért (és utóbb hangoztatott) eredmények elég kérdésesek. P. Vonyik Erzsébet Körkép.sk-n megjelent cikke érzékletesen mutat rá arra, hogy Bugár Béla kijelentése, miszerint „Visszaállítottuk a nyolc magyarórát az első osztályban” egyszerű szemfényvesztés, hiszen, ahogy a cikk szerzője fogalmaz:

 

„a magyar tannyelvű iskolákban az elsősöknek csak akkor lehet meg jelenleg is a heti nyolc magyar anyanyelvi órája, ha a szabadon felhasználható órák közül „ellopnak” egyet a pedagógusok”

 

A jelentés által említett következő program a komáromi Pedagógiai-módszertani Központ szlovák nyelvoktatásra vonatkozó projektje, amely elvileg a mostani, sokat kritizált szlovák nyelv oktatás hatékonyabbá tételét célozza meg. A projekt tavaly szeptemberi szemináriumán 3 alapiskola 25 tanára vett részt (a somorjai Korvin Mátyás Magyar Tannyelvű Alapiskolából, a nagymegyeri Bartók Béla Alapiskolából, és a bátorkeszi Kováts J. Alapiskolából).

 

 

Szlovákiában 2016 szeptemberéhez 348 kisebbségi nyelvű óvoda működött, ebből 269 volt magyar (77 százalék). Az országban 260 kisebbségi nyelvű alapiskola működik, ebből a jelentés szerint 227 magyar, 28 pedig kétnyelvű, szlovák-magyar (az SZMPSZ legutóbbi, beiratkozással kapcsolatos felmérése 254 magyar oktatási intézménnyel számolt). Az összes szlovákiai alapiskolából 10,8 százalék a magyar alapiskolák részaránya.

 

Az állami és egyházi alapiskolák 1837 osztályát összesen 29 058 diák látogatja. Egy alsótagozatos osztályra átlagosan 15,3 diák jut, míg egy felsőtagozatos osztályra 16,4. A jelentés egyik nagy hiányossága, hogy nem von párhuzamot az országos adatokkal, így például elmulasztja megemlíteni azt, hogy míg a magyar tannyelvű iskolákban egy osztályra 15,2 diák jut, addig a Pénzügyminisztérium vonatkozó jelentése szerint országos szinten ez a szám 22,4 (alsótagozaton 21,3, felsőtagozaton 23,3).

 

 

A magyar, vagy magyar és szlovák tannyelvű szakközépiskolából összesen 40 működik, 11 magyar, 29 vegyes oktatási nyelvű. Fordított a helyzet gimnáziumok terén, a 18 tisztán magyar gimnázium mellett alig 7 magyar-szlovák tannyelvű gimnázium működik.

 

Szakközépiskolákba összesen 7195 diák jár, a legnépszerűbbek egyértelműen a gazdasági szakirányok. A jelentés sajnos a diáklétszámok és az osztályok számának összehasonlítására még annyira sem törekszik, mint az alapiskolák esetében. Kiemeli azonban az érettségi vizsgák adatait, amely szerint 43 magyar-szlovák vegyes tannyelvű és 28 csak magyar tannyelvű középiskola voltak érettségi vizsgák. A kisebbségi oktatási intézményekben 1818 diák tett érettségi vizsgát magyar nyelv és irodalomból, 1820 szlovák nyelv és irodalomból és 21 ukrán nyelv és irodalomból.

 

A kisebbségügyi kormánybiztos jelentése külön kitér a kisebbségi nyelvhasználat kérdésére is, ám ezzel a Körkép.sk korábban már részletesen foglalkozott.

 

Ha így folytatjuk, néhány évtized múlva megszűnünk – Kisebbségi nyelvhasználat és a valóság

 

A Kisebbségi Kulturális Alap 2016-os merítése

 

A hivatalosan Szlovák Köztársaság Kormányhivatala Kisebbségi Kultúrák elnevezésű kisebbségi alap 2016-ban 3 879 250 eurós kerettel rendelkezett. Az idei keret mintegy 650 ezer euróval nagyobb, ám még nem állnak rendelkezésre a részletes adatok, a jelentést követve mi is az alap forrásainak tavalyi felhasználását vesszük górcső alá.

 

Az említett, közel négymillió eurós keret fele a szlovákiai magyarság kulturális programjait volt hivatott támogatni. A keretből a második legtöbbet a romák meríthették, 664 152 eurót (17 százalék), utána a ruszinok (8 százalék) következnek.

 

Amit érdemes kiemelni, hogy közel három millió eurót merítettek a polgári társulások, vagyis a támogatások zöme az ilyen szervezetekhez került, miközben a falvak 169 580 ezer eurót kaptak.

 

A legtöbb sikeres pályázatot Nyitra megyében és Nagyszombat megyéből adták be, de ezekben a régiókban a legmagasabb a sikertelen pályázatok aránya is (mindkettőnél 32,9 százalék). Az arányaiban legkevesebb sikertelen pályázat Besztercebánya megyéből került ki.

 

Ami érdekes, hogy a legtöbb pénzt Pozsony megyében kérték, majd Nyitra és Nagyszombat megye következik. Még különösebb eredményre jutunk, ha megnézzük a kért és megítélt támogatási összegek arányát. A legkisebb eredményességgel Nyitra megye rendelkezik, a pályázott összegek mindössze 20,26 százalékát kapta meg. A másik véglet (érdekes módon) Zsolna megye, ahol az igényelt pénzek csaknem 40 százalékát meg is ítélték. Nagyszombat megyénél ez az arány 29,1 százalék, Pozsony megye esetében 28,56 százalék, Besztercebánya esetében pedig 32,65 százalék.

 

A szlovákiai magyar média helyzete

 

A kisebbségek helyzetét összefoglaló jelentés tartalmaz néhány érdekes információt a szlovákiai magyar nyelvű médiáról, amelyet az utóbbi időben egyre több vád éri, hogy politikai érdekeket szolgál ki.

 

A Pátria Rádió naponta 12 órában sugároz magyar nyelvű adást, műsora többnyire élő közvetítésű, amely művészeti, kulturális és publicisztikai témákkal foglalkozik.

 

A Pátriát annyian hallgatták egy évben, mint amennyien a Körképet másfél hónap alatt olvasták

 

Az RTVS megbízásából a somorjai Fórum Intézet 1000 főt megkérdező felmérése alapján a Pátria Rádiónak 2016-ban 82 ezer hallgatója volt [összehasonlításként portálunkat havonta 80-90 ezer egyedi olvasó keresi fel, akiknek mintegy fele-a szlovákiai magyar – a szerk. megj.], ami a felvidéki magyarság nagyjából 22 százalékát teszi ki. Emiatt a jelentés a Pátria Rádiót „domináns médiumnak” tekinti a magyar kisebbség körében.

 

2016-ban 74 magyar-szlovák nyomtatott folyóirat volt olvasható Szlovákiában

 

Kiemeli, hogy a 22 százalékos arányt annak ellenére érte el, hogy a megkérdezettek 46 százaléka rossz vételre vagy a vétel teljes hiányára panaszkodott. Ennek hátterében az áll, hogy a Pátria elégtelen lefedettséggel bír az FM sávokban a magyarlakta régiókban, a hosszúhullámú adások minősége pedig gyenge. Ez a probléma, vagy legalábbis egy része megoldódik, hiszen 2017 februárja óta DAB+ digitális szórásban már a kínálatban szerepel a Pátria is (A DAB+ rendszerben sugárzó adótornyok lényegesen kisebb teljesítmény mellett is képesek ellátni ugyanakkora vagy nagyobb területet műsorokkal, mint tették azt analóg FM társaik). Ezen kívül tervben van, hogy a Pátria külön dunaszerdahelyi FM adót is kapjon.

 

Napi fél órás blokkokban sugároz kisebbségi adást a szlovák közmédia kettes csatornája. Heti jelleggel kerül műsorra az „Itthon vagyunk” magyar televíziós magazin és a Szemtől szembe vitafórum. A magyar nyelvű hírek naponta kerülnek a kettes csatorna képernyőjére, ami pozitívum, ha figyelembe vesszük, hogy a többi szlovákiai nemzeti kisebbség csak heti jelleggel kap saját hírblokkot. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy jóval nagyobb piacot képez a majdnem fél milliós magyar néző. Negatívumként említhetjük, hogy a magyar hírblokk műsorideje mindössze hét perc.

 

Csak a kisebbség nyelvén nyomtatott folyóiratok – Szlovákiában 45 tisztán magyar nyelvű folyóirat készült 2016-ban

 

Szlovák tévé magyar adása és a Körkép.sk fel-fej mellett

 

Ami a nézettséget illeti, a jelentés szerint a közmédia kisebbségi műsorait átlagosan 6-10 ezer néző követi [erősebb napokon a Körkép.sk-t is ennyien olvassák – a szerk. megj.], és a peoplemeter adatai szerint közülük 40 százalék a többségi nemzethez tartozik. (A peoplemeter egy olyan rendszer, ami a háztartások tévénézési szokásait figyeli. Néhány ezer berendezés hálózatából áll, amelyeket úgy szórtak szét az országban, hogy a lakosság egyes csoportjait reprezentálják. Szlovákiában 2004-től használják.)

 

Szlovákiában 74 szlovák és magyar nyelvű folyóiratot adtak ki a jelentés adatai szerint, szemben a 45 tisztán magyar nyelvűvel. A kisebbségi és államnyelven is kiadott folyóiratok száma aránylag a cseheknél a legnagyobb, 8 tiszta cseh nyelvű folyóirat áll szemben 30 cseh és szlovák nyelven írt időszaki kiadvánnyal.

 

Ami a jelentésből kimaradt

 

Összefoglalva tehát, a kisebbségek helyzetéről szóló jelentés ugyan nyújt valamiféle képet a felvidéki magyarság helyzetéről, ugyanakkor nem kellőképpen átfogó, és (véletlenül vagy szándékosan) kerüli a kényes kérdéseket.

Ezek közé a kényes kérdések közé sorolhatnánk a magyar nyelv oktatására vonatkozó felemás intézkedéseket, a magyar iskolák diáklétszámában évek óta tapasztalt problémákat, vagy a szlovákiai magyar média átpolitizálódását.

 

A 91 oldalas elemzés ugyanakkor nem mulasztotta el kerek 4 oldalban bemutatni a Most-Híd kisebbségügyi kormánybiztosának tevékenységét, és csaknem két oldalt szánt a tavalyi választások elemzésére is a nemzeti közösségek szempontjából. Erről a fejezetről annyit érdemes tudni, hogy azon pártok választási eredményét mutatja be, amelyek

 

„választási programjukban a kisebbségek jogait és védelmét helyezték előtérbe”

 

A jelentés kiemeli, hogy az MKP és az MKDSZ együtt sem érték el a parlamenti küszöböt, de a Most-Híd igen, és jelenleg 10 magyar képviselőt juttatott a parlamentbe. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a dokumentum utalása ellenére a Most-Híd nem a kisebbségpolitikája miatt került a parlamentbe, és főleg nem a kormányba.

 

A FOCUS ügynökség tavaly novemberi, választásokat elemző felmérése két lényeges adatra mutat rá. Egyrészt, a Most-Híd szavazóinak csupán 44 százaléka kerül ki a magyar kisebbség tagjai közül, számszerűleg ez valamivel több mint 74 ezer voksot jelent, szemben az MKP több mint 105 ezer szavazatával. Másrészt ugyanez a felmérés azt is megállapította, hogy a Most-Híd szavazói elsősorban a párt vezetője miatt adták voksukat a pártra (23,6 százalék), a kisebbségi program csak ezután következett a fontossági sorrendben (13,5 százalék szavazott emiatt a vegyespártra), de nagyjából ugyanilyen hangsúlyt kapott a Bugárék gazdasági és szociális programja (amelynek jelentős része a koalíciós alkudozásokon kivérzett).

 

 

Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

Nyitókép: Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!