A Magyar Közösség Pártjának Nyitra megyei képviselői szeretnék elérni, hogy Párkányban 2018. július elseje után is megmaradjon a sürgősségi egészségügyi ellátás.

 

Pénteki sajtótájékoztatójukon Bolya Szabolcs elmondta, hogy tavaly novemberében a parlament módosította az Egészségügyi gondoskodásról és szolgáltatásokról szóló 576/2004 számú törvényt, megváltoztatva az egészségügyi sürgősségi ellátás, népiesen orvosi ügyelet vagy készültség eddigi gyakorlatát.

 

Ennek értelmében 2018. július elsejétől változhat a sürgősségi ellátás helyszíne, és az orvosi ügyeletek időtartama. Július elsejétől hétköznapokon 16.00 órától 22.00 óráig, munkaszüneti napokon 7.00 órától 22.00 óráig lesz biztosítva az egészségügyi sürgősségi ellátás a felnőttek és gyerekek számára.

 

 hirdetes_810x300  
fotó: Bokor Klára

 

Szigeti László szerint az időtartam szűkülése is komoly probléma, hiszen este 10 óra után is lehetnek az embereknek egészségügyi problémáik. További gond, hogy a helyszín is változhat. Az Egészségügyi Minisztérium fogja meghatározni azokat a helyeket, ahol majd biztosítani fogják ezeket a szolgáltatásokat.

 

„Hozzáférhető információk alapján az érsekújvári járásban ez a központ a járás székhelye, Érsekújvár városa lesz”

 

– mutatott rá Szigeti.

 

Párkányban mindez nem csak az itt élő több mint 30 ezer személyt érinti, de a környékbeli falvak lakóit is, valamint azt a több ezer turistát, akik a nyári hónapokban a Vadas fürdőben töltik szabadságukat.

 

Szigeti statisztikai adatokkal támasztotta alá a párkányi sürgősségi ellátás.megmaradásának létjogosultságát.

 

2016-ban az orvosi készültséget 3355 felnőtt kereste fel, 1835 szülő a gyermekével, 869 esetben volt házhoz való kiszállás. Az ellátás a vakáció alatt is elengedhetetlen, hiszen míg tavaly májusban a gyermekek számára biztosított egészségügyi készültséget 101 szülő kereste fel a gyermekével, addig júliusban ez a szám már 195-re ugrott.

 

A Párkányban nyaraló turisták száma napi 5-8 ezer, így az MKP megyei képviselője szerint zinte elképzelhetetlen, hogy a régió lakosainak és a rengeteg turistának Érsekújvárba kelljen mennie baj esetén.

 

” A készültség megszüntetése diszkriminatív döntés lenne, mert hisszük és valljuk, hogy legdrágább kincsünk az egészség”

 

– fogalmazott a magyar politikus.

 

fotó: Bokor Klára

 

Farkas Iván elmondta, hogy először a régióban  lévő 23 település polgármesterét keresik fel, hogy karöltve beadvánnyal forduljanak az egészségügyi miniszterhez, kérelmezve hogy Párkányban 2018. július elseje után is működhessen sürgősségi.

 

Rámutatott, hogy Szlovákiában már létezik kivétel, mégpedig a tőketerebesi járás, ahol Tőketerebesen és Királyhelmecen is megtartják az ügyeletet. Királyhelmec polgármestere a Most-Hidas Karol Pataky. E járás „elhúzódó” jellege hasonló mint az érsekújvári.

 

„Ugyanezt a pozitív elbírását kérjük Párkány esetében is, hiszen belegondolni is elképesztő, hogy sürgősségi ügyeletre valaki 60-70 kilométert utazzon, hétvégeken és ünnepnapokon gyér tömegközlekedéssel”

 

– hangsúlyozta Farkas.

 

Hozzátette azt is, hogy amennyiben nem kapnak pozitív választ a kialakult helyzet megnyugtatató kezelésére, az MKP a régió településein aláírásgyűjtésbe kezd a párkányi egészségügyi sürgősségi ellátás július elseje utáni további folyamatos biztosítása érdekében.

 

A  probléma gyökere még mečiari korszakban keresendő, amikor a parlament elfogadta az ország területi és adminisztratív felosztását’- veszi át a szót Szigeti László. Az akkori magyar pártok harcoltak azért, hogy Királyhelmec és Párkány külön járásként működhessen. 13 szavazaton múlott, hogy ez nem jött össze.

 

Az érsekújvári járásban 115 785 felnőtt lakost kell ellátnia a valószínűleg majd Érsekújvárban működő központnak, addig Selmecbányán  ez a szám alig 13 500, Mezőlaborcon 10 300, Poltáron 17 800, Svidniken 18 200 fő.

 

Bokor Klára

Nyitókép: Bokor Klára

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!