Orsolya
  • HUF: 363.04
  • USD: 1.18
  • 7 °C
  • 19 °C
Belföld

Médianéző felmérés: Hogyan ír a külföldi sajtó Magyarországról?

A közép-kelet-európai országok közül Szlovákiában jelent meg a legtöbb Magyarországgal foglalkozó cikk az online és az írott sajtóban – írja a Médianéző Ellenszélben – Magyarország nemzetközi médiaképe 2017 című tanulmányában.

 

A 18 kiválasztott ország 115 nyomtatott és online sajtótermékét vizsgáló Médianéző-felmérés szerint összességében kevesebb cikk jelent meg Magyarországról 2017-ben (10 966), mint az azt megelőző évben (13261), azonban a negatív hangvételű írások aránya és abszolút mennyisége is nőtt.

 

Átlagosan az osztrák, a szlovákiai és a spanyol médiumok publikálták a legtöbb magyar vonatkozású írást, a legkevesebb figyelmet Oroszország, Olaszország és Izrael sajtótermékei fordították a magyarországi eseményekre.

 

Forrás: MÉDIANÉZŐ

A nemzetközi sajtó alapvetően kritikusabb volt, mint egy évvel korábban. A negatív hangvételű írások aránya 29 százalékról 37 százalékra emelkedett, és a cikkek összesített számának csökkenése ellenére is 190-nel több volt belőlük, mint 2016-ban.

 

A megjelent cikkel túlnyomó többsége (61 százalék) így is objektív besorolást kapott – vagyis tényszerűen tudósított Magyarországról. Hatalmas a különbség a negatív írások arányát tekintve Közép-Kelet-Európa és Nyugat-Európa között.

 

Forrás: MÉDIANÉZŐ

 

Össztűz Magyarországra

 

Az objektív tudósítások aránya egy év leforgása alatt 7 százalékponttal csökkent. Ebben jelentős szerepet játszottak a nyugati médiumok, elsősorban a német, a francia és az olasz sajtó. Érdekes módon az orosz, az ukrán és a lengyel sajtó volt a legobjektívebb e tekintetben.

 

A legkedvezőtlenebb médiakép 2017 áprilisában alakult ki Magyarországról. Az említett hónapban 652 negatív hangvételű írásra 597 semleges és mindössze 7 pozitív cikk jutott. Ennek hátterében a Lex CEU-ként elhíresült felsőoktatási törvény beterjesztése állt.

 

Annak ellenére, hogy az objektív és pozitív cikkek aránya elsöprő nagyságú, ki kell emelni, hogy a negatív hírek tekintetében egyértelműen Németország, Franciaország és Olaszország jeleskedett. Németországban a magyarországi tudósítások 70 százaléka volt negatív hangvételű, mindössze 29 százalék semleges, és 1 százalék pozitív. A franciáknál ez az arány 65:32:2, az olaszoknál 63:34:3.

 

Forrás: MÉDIANÉZŐ

 

Összehasonlításként: Szlovákiában 27 százalék volt a negatív hírek aránya, szemben 66 százaléknyi objektív írással és 7 százaléknyi pozitív publikációval.

 

A Médianéző szerint a német, francia és olasz sajtó mutatói egyértelműen a Magyarországra nehezedő médianyomás fokozódását jelzik. Míg 2016-ban a német médiában a negatív hírek 60 százalékos aránya egyedinek számított, addig 2017-ben már három ország is túllépte ezt a szintet.

 

Forrás: MÉDIANÉZŐ

 

Közép-Kelet vs Nyugat

 

Az egy médiumra jutó, Magyarországgal foglalkozó hírek száma Közép-Kelet-Euróban épp Szlovákiában a legmagasabb (180). A Médianéző három szlovákiai online és egy nyomtatott médiumot vizsgált: a SME napilap nyomtatott kiadását, a Sme.sk portált, a Pravda.sk-t és a HNonline.sk-t. (A magyar nyelvű portálok hiánya nyilván objektívebbé tette femérést).

 

Kelet és Nyugat összehasonlításában a nyugati sajtónál a negatív hírek összesített aránya 44 százalék, míg a közép-kelet-európai országoknál mindössze 19 százalék.

 

„a 9 közép-kelet-európai országban vizsgált sajtótermékek sokkal objektívebbek voltak, hiszen átlagosan médiumonként évi 18 negatív, 5 pozitív és 72 semleges polaritású cikket jelentettek meg, vagyis két és félszer kevesebb kritikus, ötször több kedvező, és 38 százalékkal több objektív írás jelent meg a közép-kelet-európai országokban, mint a nyugatiakban.”

 

fogalmazott a tanulmány.

 

Forrás: MÉDIANÉZŐ

 

A magyar kormány témái és politikusai dominálnak

 

Akár pozitív, akár negatív vagy semleges közlésről van szó, a nemzetközi sajtóban (a 18 vizsgált országban) a magyar kormánypártok témáié politikusaié volt a főszerep.

 

Témák tekintetében a migráció volt az abszolút győztes (1297 megjelenés), második helyen végzett a felsőoktatási törvény, harmadikon Soros György, a negyedik helyen pedig Orbán Viktor nyilatkozatai szerepeltek.

 

Érdemes kiemelni, hogy a magyarországi ellenzék önmagában és témáival sem tudta a külföldi sajtó figyelmét felhívni, néhány viszonylag rövid ideig tartó kirívó esettől eltekintve, mint amilyen a Momentum magyar olimpiát meghiúsító NOlimpia mozgalma volt.

 

Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel foglalkozott legtöbbet a külföldi sajtó, kétszer annyi cikk szólt róla, mint az utána következő kilenc politikus együttvéve. A 10 legtöbbször szereplő magyar politikus rangsorában az első nyolc hely a kormánypártoké, az utolsó két hely Fekete-Győr Andrásé (Momentum) és Vona Gáboré (Jobbik).

 

Forrás: MÉDIANÉZŐ

 

Forrás: MÉDIANÉZŐ

 

A felmérés teljes terjedelmében alább tekinthető meg:

 

 

Körkép.sk

Nyitókép: dailytimes.com.pk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket