Nagyszarva: Szlovák osztályt nyittatnának a szülők, ellenáll az önkormányzat

Panaszkodnak azok a szülők, akik Nagyszarváról és környékéről szeretnék szlovák elsőosztályba íratni gyermekeiket, ezért ma sajtótájékoztatón számoltak be problémájukról.

Nagyszarva, Csallóköztárnok, Bacsfa, Sárosfa, Keszölcés, Macháza és Felbár azok a települések, ahol néhány szülő felháborodását fejezte ki, hogy nem tudják gyermekeiket szlovák iskolába íratni. A közeli Somorján nem veszik fel a környékbeli jelentkezőket, a másik lehetőség, Bős pedig szerintük messze van. Véleményük szerint az lenne a megoldás, ha a nagyszarvai magyar alapiskolában nyitnának szlovák osztályt is, ezzel azonban a község önkormányzata nem ért egyet.

A község azzal érvel, „hogy az iskolának nincs elég kapacitása, nincsenek szlovák gyerekek, akik az iskolába járhatnának és nincs rá pénz sem” – mondta szerdai sajtótájékoztatóján Lenka Žárová, aki az érintett szülőket képviseli.

   

A szülők szerint a község érvei nem megfelelőek. Egy felmérésre hivatkozva azt állítják, hogy egy Nagyszarván nyitandó szlovák osztály iránt 12 kiselsős érdeklődne. A szülők szerint ráadásul a több gyerek (értsd a magyarok mellett beíratott szlovák-osztályosok – a szerk. megj.) anyagilag is segítene az iskolának, melyet jelenleg a község támogat saját forrásokból.

A szülők szerint helyszűkéről sem lehet szó, mivel jelenleg 89 magyar diák van beíratva, a kapacitás pedig ennek háromszorosa.

„Arról van szó, hogy a képviselők nem akarják megnyitni ezt az iskolát” – foglalta össze Žárová.

Bősre is mehetnének

A gyerekek járhatnának Bősre is, azonban a szülők számára ez a lehetőség elfogadhatatlan.

„A képviselők és a polgármester elképzelése szerint a gyerekeknek háromnegyed órát kellene utaznia oda és vissza is autóbusszal. Ráadásul nem iskolabuszról van szó, hanem olyan járatról, amellyel mások is utaznak.”

– nehezményezte Žárová azzal, hogy a hatéves gyerekek esetében az utazás ezen formája nem elfogadható.

Miért felháborító a nagyszarvai szlovák suli ügye?

Ezen kívül a szülők sem tudják megoldani az utaztatást, mivel legtöbben pont az ellenkező irányba, Pozsonyba járnak dolgozni.

„Az őslakosok attól félnek, hogy ha esetleg szlovák iskola nyílik, a magyart be kell majd zárni”

vélekedett Žárová. Kiemelte, hogy a szülőknek nem célja, hogy bezárják a magyar iskolát. Szerintük a szlovák osztályok a magyar iskoláknak segítenek, mivel a régióban közülük több kisebb létszámmal működik, mint amennyit kapacitása engedne.

A szülők szerint ráadásul mindenki előnyére válna, ha a gyerekek közösen – kevert szlovák-magyar közegben nőnének fel, ami a Csallóközre egyébként is jellemző.

A szülők már petíciót is írtak, amellyel Nagyszarva önkormányzata jövő heti ülésén fog foglalkozni.

Mit mond az SNS-es miniszter?

„A gyerekek anyanyelven és államnyelven történő oktatása az utóbbi időben minél inkább kiélezett. A probléma abban rejlik, hogy ezeket a jogokat törvényileg szabályozzák, de a gyakorlatban az iskola fenntartói biztosítják be, tehát a községek és városok”

mondta Martina Lubyová, aki szerint a fenntartók, tehát konkrétan a polgármesterek feladata, hogy olyan osztályokat nyissanak, amellyel az összes gyermek és szülő igényeit kielégítik.

Lubyová azt is kiemelte, hogy az oktatásügyi tárcának nincs olyan kompetenciája, amellyel kötelezhetné a fenntartót, hogy ezt megtegye (hogy mindenkinek megfeleljen – a szerk. megj.).

A miniszterasszony hozzátette, hogy muszáj lesz változtatniuk a törvényi háttéren.

„Olyan törvényen dolgozunk, hogy akkor legyen kötelező nyitni ilyen osztályt, ha az adott községben legalább 10 jogi képviselő vagy szülő kérvényezi azt.”

tette hozzá Lubyová.

teraz.sk/Körkép.sk

Nyitókép: illusztrációs felvétel