A tegnapi pozsonyi Tisztességes Szlovákiáért folytatott tüntetésen Petra Polnišová színésznő olvasta fel Ján Kuciak testvérének a tüntetőkhöz címzett levelét.

 

„Jó estét. Először is szeretném mindenkinek megköszönni, hogy mindazok után, ami a gyilkosság után történt, még mindig mellettünk állnak és Önöknek sem mindegy ez az egész.

 

Szívesen állnék ma Önökkel a téren, és mondanék személyesen köszönetet. Sajnos, ma ezt nem sikerült megoldanom. Egyes emberek nem képesek megérteni, hogy miért csináljuk ezt, miért járunk a terekre, és miért nem ülünk inkább otthon és kesergünk. Mi megállás nélkül búsulunk, és örökké búsulni fogunk, mivel az életünk derékba tört. A szívünk meghalt.

 

Mindenki, aki valaha átélt hasonló veszteséget, az tudja, hogy miről beszélek. Csakhogy mi szörnyű bűntudatot érzünk amiatt, hogy nem tudtuk őket megvédeni, hogy egyedül hagytuk őket, és megengedtük azt, hogy ez az egész megtörténjen.

 

Bűntudatot érzünk amiatt, hogy semmit sem tudunk tenni, és ezen nem tudunk változtatni. Az egyetlen, amit tehetünk az az, hogy beszélünk erről az egészről, és emlékeztetjük rá az embereket.

 

Mindenkinek megvannak a saját gondjai, és sokakat már biztos untat, hogy állandóan erről olvasnak. Tudom, hogy a botrányokból és az ügyekből már nagyon sok van, hiszen naponta újak látnak napvilágot. De ezek miatt az ügyek miatt tették velük azt, amit tettek.

 

Ezek miatt az ügyek miatt ölték meg őket. Nem egy szerencsétlen véletlen miatt haltak meg. Brutálisan kivégezték őket a saját házukban.

 

Azért gyilkolták meg őket, mert Janko leleplezte, hogy mi minden történik Szlovákiában. Felfedte, hogy az ország leghatalmasabbjai miként lopják szét ezt a földet, és adják el a maffiának.

 

Ezt nemcsak magáért tette, hanem értünk is. Egy olyan országot akart, ahol az igazságosság éppen úgy vonatkozott volna az egyszerű emberekre és a politikai pártok tagjaira is.

 

Mi ugyanezt akarjuk. És az egyetlen, amit tehetünk értük az az, hogy folytatni fogjuk Janko törekvéseit és nem maradunk közönyösek.

 

Néha összepakolnék és elvinném a családomat jó messzire. Mindentől és mindenkitől.

 

De nem tehetjük. Harcolnunk kell. Tennünk kell valamit. Értük. Ennyivel tartozunk nekik.

 

Köszönjük.”

 

Denník N

Nyitókép: TASR

 hirdetes_810x300  
Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!