Pihenjetek egy kicsit… Maga Jézus mondja ezt az apostoloknak Márk evangélistánál, s hozzáteszi: mert olyan nagy jövés-menés volt körülöttük, hogy még evésre sem maradt idejük (Mk 6,30-34). Mintha nekünk mondaná… Egész évben tervezgetjük a nyári pihenést, útközben kapjuk be a tízórait, egy gyorsbüfében verjük el étvágyunkat valami azonosíthatatlan ízű szendviccsel.
Vasár- és ünnepnapot, hétvégét feláldozva túlórázunk és fusizunk, hogy valahogy gyűljön a pénz a hosszú és fáradtságos utazással járó szabadságra. Amikor aztán sikerül elindulni, azon vitatkozunk: mit hová pakoltál? Miért felejtetted otthon a neszesszert? A gázt kikapcsoltad? A mobiltöltő otthon maradt… Fáradtabban érkezünk haza, mint ahogy elindultunk.
Tudunk-e pihenni? Mi kell a pihenéshez? El kell menni hazulról, hogy magunknál legyünk? Munka után édes a pihenés – tartja a mondás. Az ideg- és lélekpróbáló hétköznapok után szükség van a szervezet felfrissülésére, kell a kikapcsolódás, hogy ellazulhassunk, hogy testünk-lelkünk feltöltődjék, megszabaduljunk a gondoktól, elvárásoktól, határidőktől, csak magunk legyünk, szeretteink körében.
Isten sem hajcsár. Az idő ritmusát az ünnepekkel állítja be, hogy a munka–pihenés egyensúlya élhetővé tegye az életet. A hétköznapok fáradságához, alkotómunkájához hetedik napként a pihenését rendeli, amikor az egész teremtés megnyugszik Teremtője csodálatában. Ettől az Úr napja a vasárnap, és nem holmi hétvége…
(…)
Amikor pihenünk, ne nézzük az órát, kapcsoljuk ki az elektromos ketyeréket, még a telefont is. Ne engedjük, hogy az idő határozzon meg minket. Legyünk szabadok mindentől, még az időtől is. A történet szerint egy rámenős és nyugtalan üzletembernek mondta egyszer válaszképpen egy indián: „Nektek órátok van, nekünk időnk van”.
(…)
Pihenni lehet felüdítő kerti vagy mezei munka közben, egy fa árnyékában, egy templom csendjében vagy egy folyóparti séta közben. A pihenés feltölt életenergiával, reményt és lendületet ad, új gondolatokat, ösztönzést szül életünk következő időszakára.
Tehermentesít, és nem engedi, hogy leragadjunk napi gondjainknál. Ahogy a szünet a kottának, a pihenés is értelmet ad a munka ritmusának, nem engedi, hogy rabjai legyünk, hálával tölt el az iránt, aki – Anselm Grün OSB szavaival élve – „túl van minden időn, aki minden pillanatot ajándékba ad”.
Pozsonyikatolikusok.sk – Pihenjetek kicsit
Nyitókép: petarpater.com
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.