A gazdák a pozsonyi háromnapos tüntetésen hangsúlyozták, hogy ami Szlovákiában történik, nem véletlen. Ami Ján Kuciak utolsó cikke nyomán kiderült, az a legmerészebb hollywoodi történeteket idézi. Korrupció gyanújába keveredett a Szlovák Földalaptól kezdve a rendőrségen át a bíróságokig az egész rendszer.
Az augusztus 3-i gútai Gazdafórumra készülve néhány cikkben megpróbáljuk a laikusok számára is érthető módon az olvasók elé tárni a gazdák problémáit. Nem könnyű átlátni a szövevényes összefüggéseket, és mindig ugyanazzal a kérdéssel szembesülünk: kinek jó törvényi káosz és a kisgazdák ellehetetlenítése?
Kormánypártokhoz közeli funkcionáriusok utasításaira alázzák meg a kisgazdákat, hogy megszerezzék földjeiket, hogy aztán azokra zsíros állami támogatásokat vegyenek fel. Az eszközökben nem válogatnak: megverik őket, illegálisan elkerítik a földjeiket. Igazukat sokszor még a bíróságok sem ismerik el, és ha esetleg mégis, a rendőrség tétlen marad. Mindeközben a helyzet javítása helyett olyan törvényeket vezetnek be, amely a kicsiket eltiporja, a nagyvállalatokat pedig helyzetbe hozza. Miről is van szó?
Szlovákia rendkívül specifikus ország, ha mezőgazdaságról van szó. Az Eurostat adatai szerint több mint 74 hektár jut egy tulajdonosra átlagban, az Európában a negyedik legnagyobb érték.
Lassú központosítás
Az uniós viszonylatban egyébként is igen nagy gazdaságokat az elmúlt időszakban a nagyvállalatok kezdték el felvásárolni. Olyan cégekről van szó, mint a cseh kormányfőhöz köthető Agrofert, a Világi Oszkár és Ján Sabol közös vállalatérdekeltségeihez tartozó cégek, a J&T, vagy a Penta. Nem beszélve az olyan külföldi tőkeerős nagyvállalatokról, mint a Dan Slovakia, amely már többször került konfliktusba a kis és a közepes gazdákkal.
Gyakran hangzik el az az érv, hogy a nagyvállalatok hatékonyabban és termelékenyebben tudnak működni, több lehetőségük van innovatív fejlesztéseket kieszközölni. Lehet, csakhogy ez Szlovákiában nem nagyon látszik: az EU-ban a negyedik leggyengébb 100 hektáronkénti termelékenységgel bírunk. Míg a szövetkezetek 2,4, addig a vállalatként működő gazdaságok 2 embert foglalkoztatnak hektáronként.
És a kisgazdák? Száz hektáronként 8-10 embernek adnak megélhetést, és bár jóval kisebb nyereségességgel tudnak dolgozni (részben azért is, mert több embernek adnak munkát), mégis több mint 90 százalékuk nyereséges tud lenni – míg a vállalatok és a szövetkezetek 20-25 százaléka az állami dotációk ellenére is veszteséget termel.
Érdekes számok a támogatásoknál
A gazdák felháborodásának nem csak a törvényekben (szándékosan?) meghagyott káosz az oka. A nagyvállalatok jutnak hozzá legnagyobb arányban az uniós támogatásokhoz: a közvetlen dotációk több mint 45 százaléka 300 ezer eurónál nagyobb tétel. Ebben Szlovákia uniós rekorder, messze lemaradva, de hasonló adatokkal csak Csehország rendelkezik.
A jelenlegi kormány képviselői igyekeznek összeesküvőkként, a rendszer bomlasztóiként beállítani a gazdákat, mert tiltakozásukkal egyértelműen rámutatnak mulasztásaikra. Szimbolikus jelentőségű volt Peter Pellegrini (Smer) kormányfő és Gabriela Matečná (SNS) mezőgazdasági miniszter viselkedése. Az utóbbi nem mert vagy nem akart találkozni a gazdákkal Pozsonyban, az előbbi pedig akkor tett kemény nyilatkozatokat, mikor a 150, traktorral Pozsonyban tüntető mezőgazdász már félúton járt hazafelé. (Megjegyezzük, Pellegrini nyilatkozatának hírére egy részük vissza akart fordulni).
Aki szerint „rohadt a rendszer”
Fontos kiemelni Jaromír Čižnár főügyész korábbi kijelentését, miszerint
„Nincs okom arra, hogy ne higgyek ezeknek az embereknek (a gazdáknak – a szerk. megj.), ha csak a fele igaz annak, amit elmondtak, akkor abban a régióban az állam, mint olyan, teljes mértékben elbukott”.
A főügyész ezt azzal összefüggésben mondta el, hogy a gazdákat akár erőszak útján fosztják meg attól, hogy földjeikhez hozzáférjenek. Persze a veréstől vannak kifinomultabb módszerek is.
Az állami támogatások odaítélése nincs különösebb feltételhez kötve, csupán egy kérvényt kell írni és csatolni egy térképet, amelyen a szóban forgó parcella ki van jelölve. A Mezőgazdasági Kifizetőügynökség (PPA) különösebben nem vizsgálja, hogy kinek van joga az adott terület használatára.
Szlovákiai valóság
Ha egy nagyjátékos ki szeretne babrálni a kisgazdával, egyszerűen ugyanarra a területre nyújt be kérvényt. A PPA természetesen vita esetén nem akar dönteni: ha a két fél nem tud megegyezni, egyszerűen nem folyósítja a támogatást. A nagyjátékos, viszonylag korlátlan erőforrásokkal túléli, a kisgazdának azonban esélye sincs egy vagy két szezonnál tovább kitartani. Feladja, megegyezik, vagy harcol és előbb utóbb – az állam és a hatóságok tétlensége miatt – csődbe megy.
Čižnár korábban konkrét példán keresztül is bemutatta ezt az esetet, ahol illetéktelenek is nyújtottak be egy területre támogatási igényt. Erre a valódi tulajdonjoggal rendelkező gazdát még meg is verték. Míg ő kórházban feküdt, a PPA küldött egy felszólítást a kérvény kiegészítésére – természetesen teljesíthetetlen határidővel.
A földek birtokviszonyai is annyira bonyolultak, hogy rengeteg visszaélésre adnak ehetőséget. Ott van például a bérleti szerződések automatikus meghosszabbodása. Ha egy földtulajdonos bérbe adja parcelláit például 10 évre, a szerződés 10 év után automatikus meghosszabbodik. Olyan ez, mintha nem tudnánk kitenni egy bérlőt a lakásunkból a szerződés letelte után, mert az állam így rendelkezett.
Folytatjuk…
Komjáthy Lóránt
Nyitókép: Körkép.sk/KL
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.