Kétmilliárd eurós egészségügyi reform készül, a kormány magyar szakértőt bízott meg a tervezésével

A szlovákiai kormány 2 milliárd euró értékű egészségügyi reformot tervez végrehajtani Agenda 2030 néven. Peter Pellegrini szerint az eredményt már három év múlva tapasztalhatjuk. A reform után elvileg lerövidül a kezelés ideje, hatékonyabb lesz a betegellátás, kevesebb időt kell a kórházban vagy várólistán tölteni. A változtatás bevonná a magántőkét is az egészségügybe.

Amit a kormány remél a reformoktól az nem kevesebb, mint a magasabb átlagéletkor, az elkerülhető (betegség miatti) halálesetek számának felére csökkenése – Szlovákiában ez a szám jelenleg európai rekordokat döntöget. A kormány az erről szóló tervet már elfogadta. A központi kérdés természetesen a hatékonyság.

Míg a kormány úgy fogalmaz, hogy a „betegnek a komolyabb kezelés után a kórházakban nincs elég hely, hogy lábadozóban ápolják, vagy nincs lehetőség az otthoni ápolásra”, addig az egészségügyi reform kidolgozója ezt másképp látja.

   

Tévedés ugyanis ne essék, a kormány nem a hazai szakértők állami pénzből fizetett seregével dolgoztatta ki a tervet, hanem a Boston Consulting Grouppal, a projektvezetője pedig a magyar Újlaki Ákos volt, aki a szlovák egészségügy kihívásairól a Portfolio.hu gazdasági portálnak adott nagyinterjút.

Egészségügyi nővérek: Adjatok nekünk 1600 eurót, és akkor nem megyünk sehova!

Hivatalosan egyelőre a szlovák politikusok csak annyit árultak el, hogy az új célkitűzések költségei 1,85 milliárd euróra rúgnak, ám egyáltalán nem tisztázott, hogy kiket terhelnek majd a kiadások és milyen mértékben oszlanak meg a terhek az adófizetők, az uniós források és a magántőke között.

Jóval beszédesebb volt azonban az említett interjú. Újlaki Ákos szavaiból kiderült, hogy a szlovákiai egészségügy tarthatatlanságának beismerését a körülények kényszerítették ki.

„Az orvosok elvándorlása, annak mértéke és az okai. Ha erről szólnak a hírek három hónapon át tartósan, érdekelni kezdi az embereket, akkor az politikai problémává válhat és innentől kezdve a kormánynak rendszerszinten kell foglalkoznia a kérdéssel, a tűzoltó intézkedések már nem elegendők.”

Újlaki szerint az egész egészségügyi terv az árért érteket elv alapján menne végbe.

„Vagyis ha Szlovákia elkölt 4-5 milliárd eurót egészségügyre, akkor az a kérdés, hogy ebből hogyan lehet kihozni a legjobb eredményeket, hogyan javulhatnak a minőségi mutatók.”

mondta. Ám azt is kijelentette, hogy például a kórházak esetében nem csak finanszírozási probléma van.

„Nem állítom, hogy nincs finanszírozási probléma, de az is biztos, hogy több pénzzel nem lehet mindent megoldani. Ez egy feneketlen kút: ha többet öntesz egy nem hatékony rendszerbe, akkor attól az még nem lesz hatékonyabb. És ez nem csak az egészségügyre igaz.”

fogalmazott. Kifejtette, hogy a tervezésnél megvizsgálták, hogy mennyibe kerül egy kórház működtetése, mennyi és milyen beteget lát el. Több terabájtnyi adatot dolgoztak fel, elemezték az orvosok, sebészek és osztályok teljesítményét. Megvizsgálták, hogy az adott kórháznál mennyi az újraoperálások aránya (ahol ez igen magas, indokolt az illető orvos felelősségre vonása).

Ingyenes egészségügy? Mutatjuk, mi mindenért kell külön fizetnünk

Azt is kifejtette, hogy munkájuk során sikerült számszerűsíteni, hogy az egészségügy szolgáltatásai nagyjából milyen társadalmi hozadékkal járnak együtt. Ez pedig azért fontos, mert anyagi keretekbe helyezi, hogy mi mennyibe kerül. Ergo, papírra kerül, hogy egy berendezést biztosan nem éri meg 20 millióért megvásárolni, ha a társadalmi hozadéka ettől elmarad (nyilván vannak kivételek).

„Például hogyan lehet megmagyarázni azt az esetet, amikor egy évi 300 szülést lebonyolító kórház esetében rosszabbak a minőségi mutatók, mint például a kórházban töltött idő hossza vagy a komplikációk. Erre mondja azt az orvosi közönség, hogy vannak egyetemi kórházak, ahová a kockázatosabb esetek futnak be.

 

(…) A probléma pedig abból fakadhat, hogy az ilyen intézményekben dolgozó orvosoknak egyszerűen nincs elég gyakorlatuk, sok területen. Valószínűleg a személyzetnek megvan minden oktatása, szakvizsgája, de gyakorlata nincs megfelelő egy olyan kórházhoz képest, ahol több mint 3000 esetet ellátnak. De ez nem csak a szülészetek esetében volt így. Az adatok azt mutatták, hogy a legnagyobb szülészetek (a kapacitás 20%-a) látta el az esetek 80%-át, a többi intézmény nagyon kevés esetet lát el, így itt összességében nem tudnak elég gyakorlatot összeszedni az orvosok”

elemzi a szlovákiai helyzetet az szakértő. Hozzátette, hogy a problémák egy részéért a finanszírozási modell a bűnös, mert arra ösztönöz, hogy minél tovább tartsák benn a kórházakban a betegeket.

„Ebben a tekintetben a fekvőbeteg intézmények úgy működnek, mint egy hotel. Ha hosszabb a bent tartózkodás, akkor azért magasabb finanszírozást kap az ellátó.”

Persze van kivétel is. A szülészeteknél a biztosítók 3 napnyi ellátást fizetnek át, függetlenül attól, hogy a kismama mennyi időt tölt benn. A három napnyi finanszírozást a kórház egy, vagy két napos ellátás esetén is megkapja, és maga dönti el, hogy egy esetnek szüksége van háromnál több napra vagy sem. Persze, ha nincs visszaélés, ez valóban hatékonyan működhet.

Újlaki több érdekes adatot is felsorolt a szlovákiai egészségügyről.

„Jelenleg Szlovákiában 65 kórház működik (állami és magán mindegy, mert mindenhol ugyanaz a szolgáltatás érhető el), és a társadalom 91%-a 30 percen belül elér egy kórházba autóval. Ha viszont a lefedettséget elfogadjuk 90%-ban, akkor elegendő lenne 45 kórház. Ez ezt jelenti, hogy a kórházak egyharmada a társadalom 1 százalékát fedi le. Ahol nagyon kicsi a népsűrűség, nem éri meg berakni egy kórházat.”

Azt is kifejtette, hogy a demográfiai folyamatok már nem indokolják, hogy az országban a jelenlegi 54 szülészet működjön, ezek ágykihasználtsága ugyanis 72 százalék körül mozog, egy hatékony rendszerben pedig ez 80 százalék lenne. Azt is hangsúlyozta, hogy az egészségügyi rendszer integrációjának szintje Szlovákiában egyenlő a nullával. Mit jelent ez?

„Egy példán keresztül szemléltetve: vegyünk egy 65 év feletti idős embert, aki egyedül él és a nyári hőségben nem figyel oda, hogy mennyi folyadékot iszik, elszédül, leesik a lépcsőn és kórházba kerül. A kórházban kezelik a sérüléseit, kijön pár nap múlva a kórházból, azonban az alapproblémát a rendszer nem kezelte. Mivel egyedül él, nem figyel rá senki, az államnak nincs megfelelő kapacitása, hogy vállalja, valaki kétnaponta meglátogatja, és biztosítja, hogy a beteg betartsa az előírásokat, amelyek például a gyógyszerszedésre vonatkoznak.

 

Ebben is transzparenciát tudtunk teremteni a szlovák ellátórendszerben: a 32 ezer ágyból 11-12%-ot azonosítottunk be, aminek nem kellene léteznie, ha a szociális rendszer megfelelően működne. És a szociális rendszer az alap problémát kezelné és mindezt sokkal olcsóbban.”

mondta.

Aki kíváncsi a teljes interjúja, és nem riad vissza némi szakzsargontól, elolvashatja azt ezen a linken.

Körkép.sk

Nyitókép: HNonline.sk