Eufrozina, Kende
  • HUF: 362.73
  • USD: 1.17
  • 9 °C
  • 18 °C

Hirdetés (X)

Belföld

Olaszország kesztyűt dobott Brüsszelnek, Juncker egy újabb görög válságról beszél

Hatalmas politikai-pénzpiaci dráma alakult ki az olasz kormány három éves költségvetési tervezete miatt. Az olasz kormány az egyébkén Berlinből érkező kőkekény megszorító intézkedésekkel dacolva az Európai Bizottság által előirányzott 0,8 százalékos költségvetési hiányt semmibe véve három évre előre a GDP 2,4 százalékában határozta meg az olasz deficit mértékét.

 

Brüsszelben azonnal kiborult a bili,és Jean-Claud Juncker nyilvánosan már egy újabb görög válságról vizionált. És bár nem volt a programok között, az olasz kérdés vált az Eurócsoport hétfői ülésének központi témájává.

 

Az olasz kormány szándékának hírére a pénzpiacok is idegesek lettek, és az olasz befektetési kockázatok erősödésén túl az euró árfolyama is gyengüli kezdett a dollárral szemben. Csak olaj volt a tűzre, hogy Juncker előhozakodott a görög válsággal – nem csoda, hogy a görög politikusok azzal vádolták meg a Brüsszelt, Párizst és Berlint, hogy a pénzpiacokon keresztül akarják megdönteni az olasz kormányt.

 

Újra felmerült a sajtá valuta gondolata

 

A római kabinet közben ismét megpendítette az italeixit lehetőségét. Claudio Borghi olasz költségvetési bizottsági elnök egy kedd reggeli rádiós beszélgetésen kijelentette, hogyha Olaszországnak saját valutája lenne, nem volnának pénzügyi gondjai. Az elejtett mondat sem éppen megnyugtatóan hatott a piacokra, olyannyira nem, hogy kedden délben már az olasz kormányfőnek kellett megszólalnia, hogy lenyugtassa a kedélyeket, és biztosítson mindenkit, Olaszország nem tervez kilépni az euróövezetből.

 

Az olasz gazdaság eladósodottsága az egyik legmagasabb az EU-ban, az államháztartási hiány pedig jelenleg Görögország után a második legnagyobb a GDP 133 százaléka. Csakhogy az országban kétszámjegyű a munkanélküliség, és a gazdaság talpraállításához éppen hogy expanziós (leegyszerűsítve, költekezőbb) politikára lenne szükség. Ezt azonban Berlin és az északi eurozónás tagállamok nem nézik jó szemmel. Az olasz expanziós politika ugyanis leértékeli az eurót, ami az ő gazdaságuknak nem előnyös (bővebben erről a témáról lásd korábbi elemzésünket).

 

Az EU-csúcs margójára: migráció és az eurozóna a fő kérdés – vagyis Görögország és Olaszország

 

A Brüsszel és Róma, illetve más déli tagállamok közti feszülő alapvető pénzügyi ellentétek kicsúcsosodása egyébként várható volt az olasz, nem standard Északi Liga és Öt Csillag Mozgalom koalíciójának megalakulása után. Brüsszel azzal érvel, hogy az új olasz kabinet felelőtlen pénzügyi politikája az egész eurozónát veszélyezteti, mert felrúgják a közös szabályokat, ami kihat az euróra is. Brüsszel azt sem zárja ki, hogy az Európai Bíróságon keresztül „térítség jobb belátásra” az olasz kormányt, amely technikailag még nem hagyta jóvá a 2,4 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycélt. Ám Roma kijelentette, hogy a 2,4 százalékból egy centet sem hajlandóak elengedni. A költségvetés részleteinek kidolgozása október közepére várható.

 

Melyik ország lépjen ki az Eurozónából a helyzet javulása érdekében? A közgazdász meglepő válasza

 

Körkép.sk, Bruxinfo.hu

Nyitókép: dhakatribune.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket