Az ingyenes vonatközlekedés – amit lényegében az adófizetők finanszíroznak – már csaknem négy éve működik Szlovákiában. S hogy bevált-e a gyakorlatban? Esetleg szert tehetnénk-e valami plusz dolgokra, ha nem lenne ingyenes a vonatozás? A cikkből kiderül.

 

„Őszintén? Én örülök neki, hogy ingyenes vonatozhatunk. Két testvérem van. Ha mind a hármunknak fizetni kellene, akkor nagyon drágába jönne ki“

 

– mondta a 21 éves Silvia arra a kérdésre, hogy milyen tapasztalatai vannak az ingyenes vonatozással kapcsolatban.

 

Az ingyenes vonatozást a 69 éves nyugdíjas Mária is pozitívan értékeli. Ám egy nagy sóhajtás közepette hozzáteszi, hogy az utazási kultúra továbbra is hagy némi kivetnivalót: „Péntekenként 14.00 és 16.00 óra között gyakran előfordul, hogy a vonat teljesen tele van. Ez nem éppen ideális, a vagonok mindenfélék, de mivel ingyen van, ezért nem lázadozhatunk“.

 hirdetes_300x300  

 

Az utazási kultúrára főként azok az utasok panaszkodnak, akiknek fizetni kell a vonatozásért. „Először az adómon keresztül hozzájárulok mások ingyenes vonatozásához, azután megveszem a saját jegyem, mert én nem igényelhetem az ingyenes közlekedést. Végül pedig nyomakodom a túltelített vonatban“ – összegezte a 40 éves Katalin.

 

Az ingyenes vonatközlekedést 2014. november 17-től a gyerekek, a diákok és a nyugdíjasok vehetik igénybe. A gyorsvonatokra és az expressz vonatokra azonban korlátozott számban kaphatók ingyenes jegyek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha elfogynak az ingyenes jegyek, akkor az ingyenes közlekedésre kialakított igazolvánnyal rendelkező diákoknak és nyugdíjasoknak is fizetniük kell.

 

A kiválasztott korcsoportok ingyenes vonatozását csaknem négy évvel ezelőtt Robert Fico kormánya vezette be. A kritikusok azonban már akkor is felhívták a figyelmet arra, hogy ez egy rendszertelen lépés. De vajon miről tanúskodik a négyéves gyakorlat?

 

Drága populizmus

 

A ZSSK statisztikái szerint az ingyenes vonatközlekedéssel évente mintegy 26 millió utas él. Míg a diákok és a nyugdíjasok értékelik a vonatjegyen történő spórolást, addig az állam évente csaknem 13 millió eurós bevételi kiesést könyvel el.

 

Összegzésképpen: 2018 novemberében a négy évnyi ingyenes szolgáltatás miatt az állam túllépi az 50 millió eurós bevételi kiesést. Ezen az összegen már jó pár új mozdonyt és vagont lehetett volna vásárolni.

 

Céltalan pazarlás?

 

Martin Vlachynský (INESS) elmondása szerint a szolgáltatásokkal való visszaélésnek veszélyei is vannak, emellett pedig nem is effektív. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az emberek annak ellenére is utaznak, ha az nem okvetlenül szükséges.

 

Az INESS szakembere szerint az ingyenes közlekedés a gazdaságpolitika, az energetika és a természeti források szempontjából csak abban az esetben elfogadható, ha világos, mérhető célja van. Ilyen cél például az üdülő nyugdíjasok számának megemelése, a személyautók sofőrjeinek motivációja arra, hogy tömegközlekedési eszközt használjanak, vagy a diákokkal rendelkező családok gazdasági költségvetésének javítása.

 

„Semmilyen ilyen célt nem tűztek ki. Egyáltalán nem világos, hogy az ingyenes vonatozással mit szeretnének elérni, ezért ez egy populista lépés“

 

– tette hozzá Vlachynský.

 

A minőség kárára?

 

Desana Mertinková, a Železničná revue főszerkesztője szerint az ingyenes vonatközlekedéssel nemcsak az utazási kultúra, de minőségi standard is csökkent. Véleménye szerint azokból a milliókból, amiket az ingyenes közlekedésbe fektetnek be, évente új mozdonyokat, vagy másodosztályú vagonokat lehetne vásárolni.

 

Mertinková mindemellett a vonatok késését is kritizálta. „A nemzetközi szállító nem tudja bebiztosítani azt, hogy a vonatok időben célba érjenek“ – állítja. A ZSSK vezetőség azonban azzal védekezik, hogy a vonatok késésére a pályakarbantartási munkák vannak a legnagyobb befolyással.

 

Vonat vs. autóbusz?

 

A ZSSK szerint az ingyenes vonatközlekedést leginkább a 16 és 26 év közötti diákok használják ki – ők a 60%-át képezik mindazoknak az utasoknak, akik ingyenesen utazhatnak vonattal. Az ingyenes utazásra jogosult nyugdíjasok az utasok nem egész harmadát, míg az iskolások az utasok tizedét alkotják.

 

A Szlovák Vasúttársaság elmondása szerint az ingyenes vonatközlekedésnek köszönhetően 234 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe.

 

A megszólított diákok szerint az ingyenes utazás fő pozitívuma az, hogy spórolhatnak. Ám elmondásuk szerint, ha a buszozás is ingyenes lenne, akkor sokuk a vonatról buszra váltanának.

 

Hazudnak a statisztikák?

 

Növekszik azoknak az utasoknak a száma, akik igénybe veszik az ingyenes vonatközlekedést. Míg az ingyenes szolgáltatás elindítása után mintegy kétmillió ember élt az ingyenes utazás lehetőségével, addig ma már évente több mint 26 millióan utaznak ingyen a vonatokon. Az ingyenes szolgáltatásra eddig 1 160 443 személy regisztrált be.

 

A ZSSK statisztikáiból kiderül, hogy naponta 197 ezer ember utazik vonattal. Az ingyenes vonatközlekedés bevezetése után a napi átlag 78 ezer személlyel nőtt. Ennek következtében a vonatok túlterheltsége 38%-kal nőtt meg. A 2014-től szállított személyek száma összességében 10 millióval növekedett meg. A ZSSK szerint idén mintegy 74 millió utas szállítását biztosítják.

 

Desana Mertinková állítása szerint a növekedés annak köszönhető, hogy az egyes statisztikai adatok kimutatásához szükséges módszereket megváltoztatták. „A vonatjegyekért fizető utasok mellett újonnan azoknak az utasoknak a száma is megnőtt, akik munkás igazolvánnyal rendelkeznek – vagyis a vasutasok és a hozzátartozóik“ – állítja.

 

A ZSSK szóvivője azonban azzal védekezik, hogy a munkás igazolvánnyal rendelkező alkalmazottakat is beleszámítják a statisztikákba.

 

Aktuality.sk/Körkép.sk

Nyitókép: Plus JEDEN DEŇ/Matej Kalina

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!