Gyárfás
  • HUF: 323.23
  • USD: 1.12
  • 19 °C
  • 29 °C
Belföld

Nincs kellő támogatottsága a Smer nyugdíjkorhatár-plafonjának – a koalíciós partnereket is megosztja

Nyitókép: sme.sk

 

Robert Fico kormányfői posztból történő távozását követően rukkolt elő a nyugdíjkorhatár befagyasztásának gondolatával, arra hivatkozva, hogy a gazdaság most remekül megy és hogy meg akarja akadályozni, hogy a mai fiatalok 70 évesen is dolgozni kényszerüljenek. A smeres pártvezér javaslata szerint alkotmánytörvénybe kell foglalni, hogy a nyugdíjkorhatár felső határa 64 év legyen.

 

A javaslat az ellenzéket és a kormánypártokat is megosztja. Az SNS-nek ugyan nincs ellenére a dolog, de a Most-Híd és Bugár Béla nem örül a nyugdíjrendszer ilyen módon történő megterhelésének. A Smernek azonban sikerült támogatókat szereznie az ellenzék körében. Elsőként Boris Kollárt és a Sme rodinát sikerült meggyőznie, akik csak annyi kiegészítést kértek, hogy a felnevelt gyermekek számától függően csökkenjen a vonatkozó felső határ – és ez nem csak az anyákra, de az apákra és gyámokra is vonatkozna.

 

A javaslat szeptemberben 93 szavazattal át is jutott második olvasatba, ám most nagyon úgy néz ki, hogy a második szavazásnál nem lesz meg az alkotmánytörvény elfogadásához szükséges minimum 90 szavazat.

 

A jövő évi költségvetés még nem számol a nyugdíjkorhatár befagyasztásával

 

Zavarkeltés

 

Igor Matovič (OĽaNO) a legutóbbi parlamenti ülésen saját javaslattal rukkolt elő. Emelt a téten, és az ő javaslata szerint: minden 40 évet ledolgozó személy jogosult lenne a nyugdíjra, vagyis a 18 éves koruktól megszakítás nélkül munkaviszonyban lévők 58 évses koruktól már élvezhetnék a nyugdíjas éveket, igaz, arányosan csökkentenék a nyugdíj nagyságát is. Matovič saját javaslatát épp azelőtt mutatta be a parlamentnek, hogy a képviselők szavaztak volna a Smer javaslatáról (második olvasatban).

 

Ficoék annyira nem érezték biztosnak a dolgot, hogy inkább novemberre halasztották a javaslatról szóló szavazást, tekintve, hogy a Sme rodina szavazatai sem voltak immáron garantálva. Boris Kollár ugyanis kijelentette, hogy Matovič ötlete jobban tetszik neki, a Smer koncepciójának támogatását pedig át kell gondolnia.

 

A Smer azóta is tárgyal a szükséges képviselői szavazatok összegyűjtésének érdekében. Nem lenne gondja, ha a koalíció teljes egészében mellé állna, ám erre a Most-Híd vonakodása miatt nincs sok esélye. Bugár Béla nemrég azt nyilatkozta, hogy képviselőinek szabad kezet ad a szavazáskor, de valószínűtlennek tartja, hogy igennel voksolnának.

 

Fico már korábban kijelentette, hogy ha nem tudja biztosítani az alkotmánytörvényhez szükséges támogatottságot, akkor hagyományos törvényként próbálja majd átvinni a javaslatot. Nem zárta ki a népszavazás lehetőségét sem.

 

Bírálják az agytrösztök a kormányt, mert túl keveset beszél a nyugdíjkorhatár-plafon költségeiről

 

Ellenérvek

 

Az ellenzékből Beblavýék és az SaS is elutasítóan nyilatkozik a Smer szándékáról. Szerintük ennyi évtizedre előre alkotmánytörvényben megkötni a törvényhozás kezét ebben a kérdésben nem lehet. Véleményükkel részben egyetért a Most-Híd is, legalábbis korábbi nyilatkozataik alapján erre lehet következtetni.

 

Jelenleg a nyugdíjkorhatárt a Szlovák Statisztikai Hivatal adataiból kiindulva az átlagéletkorhoz kötik. A rendszer lényege, hogy minden egyes nyugdíjas ugyanannyi évig, alapesetben 19 évig élvezhesse a nyugdíjat. Ha emelkedik a várható élettartam, nő a nyugdíjkorhatár – ezért emelkedik minden évben 72 nappal. Elvileg, ha a várható átlagélettartam csökkenne, az automatikus szabályozás csökkentené a nyugdíjkorhatárt is. Idén a rendes nyugdíjkorhatár 62 év és 139 nap.

 

A fő probléma a következő. Ficoék javaslata először 2026-ban mutatkozna meg a gyakorlatban (akkora érnénk el a jelenlegi folyamatosan emelkedő korhatár mellett a 64 évet). A jelenlegi viszonyok között azonban egyáltalán nem lehet megjósolni, milyen gazdasági körülmények fognak uralkodni.

 

Veszélyek

 

A másik probléma, hogy megmutatkoznak a demográfiai problémák is, amelyeket egyelőre nem érzékelünk. Egyszerűen fogalmazva, aki ma nem születik meg ma, 20 év múlva nem lép be a munkapiacra és nem fizet adót illetve járulékot, hogy eltartsa az egyre nagyobb számú nyugdíjast, a pénznyelő egészségügyet és a hanyatló oktatásügyet. Emiatt három választási lehetőség elé kerül a problémával szembenéző kormányzat: vagy csökkenti a nyugdíjat, vagy drasztikusan emeli az adókat, vagy eladósítja az országot tőkepiaci vagy más hitelcsomagok felvételével.

 

Az ellenzékben és a koalícióban sincs egyetértés a nyugdíjkorhatár befagyasztásáról

 

Ráadásul az államhoz közelebb álló Költségvetési Felelősség Tanácsa és a civil INESS Gazdaságkutató Intézet is egyetért abban, hogy a törvény elfogadásakor már érezni fogjuk az új rendszer költségeit. A járulékok a Költségvetési Tanács szerint 3 százalékkal fognak emelkedni már a javaslat elfogadását követő évben.

 

Érdekes, hogy még Matovič látszólag Smerre licitáló ötlete is gazdaságosabb és kevésbé terheli meg a fiatalabb generációk pénztárcáját. A szakszervezetek szövetsége, a KOVO korábban azért bírálta az ellenzéki politikust, mert szerinte az ő javaslata drágább, mint a Smeré. Sőt, azzzal érveltek, hogy növeli a nyugdíjasok számát, ami gazdaságilag elfogadhatatlan. A Költségvetési Tanács szerint azonban épp az ellenkezője igaz.

 

Abból kiindulva, hogy a Smer is következő évtizedekkel érvel, a Tanács kiszámolta, hogy 2066-ban a smeres javaslat a GDP 1,6 százaléval terheli majd meg az állami költségvetést, míg Matovič koncepciója „csak” 0,1 százalékkal. Ficoék korhatárplafonja ráadásul az említett időszakra 80 százalékkal növelné meg az államadósság mértékét, 2017-es árakon számolva 138 milliárd euróra.

 

Utánunk a vízözön

 

A nyugdíjkorhatár-plafon politikai vitája tehát egyáltalán nem az észérvek mentén halad. A hatások ugyanis minden javaslat esetében évtizedekkel később jelentkeznek, és a szakértők többsége szerint több lesz a negatívum, mint a pozitívum. Ellenben, ha elfogadják a törvényt, az azonnali politikai tőkét jelent olyan politikusok számára, akik az elmúlt évben rengeteg választót veszítettek és akik saját törvényük gyakorlatba ültetésekor (2026) zömében már aligha fognak aktívan politizálni, és főleg, nem lesznek számonkérhetőek.

 

Körkép.sk

Nyitókép: sme.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket

Megosztás