Nyitókép: Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

 

Hivatalosan immár hatodik napja ihatatlan a víz Csicsón. Múlt hét óta két, egymáshoz nagyon közel eső Komáromi járásbeli településen lajtos kocsival biztosítják a lakók vízellátását fekáliából származó fertőzés miatt.

 

A hatóságok egyelőre felelősöket nem neveztek meg, a Komáromi járásbeli vízszolgáltató, a KOMvak ismeretlen tettes ellen tett feljelentést.

 

Csicsón és Füssön (Komáromi járás) hatodik napja van életben a vízfogyasztás korlátozására vonatkozó intézkedés. A pontosan egy héttel ezelőtt vett vízminták ugyanis fekáliából származó baktériumok megengedettnél magasabb koncetrációját mutatták ki Csicsón. Mivel a két községet ugyanabból a felszín alatti forrásból látják el, ezért Csicsón és Füssön is korlátozták a víz használatát.

 hirdetes_810x300  

 

A Közegészségügyi Hivatal döntése értelmében mindkét településen a határozat visszavonásáig bezárták az iskolát, az óvodákat és a vendéglőket. A KOMvak vízszolgáltató ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. Múlt szerdától – vagyis a minták kivizsgálásának napjától – a KOMvak növelte a csapvíz klórtartalmát.

 

December 3-án, héfőn vettek újra mintákat, az eredményekre szerdáig kell várni, akkor dől majd el, hogy feloldják-e korlátozásokat.

 

Nem alaptalan gyanú

 

A szlovák sajtó felfigyelt a történésekre, a JOJ televízió riportjában kiemelték, hogy a két faluban nincs szennyvízcsatornázás, illetve hogy a helyiek az egyik külföldi agrárvállalkozóra gyanakodnak, aki néhány kilométerre egy nagy sertéstelepet működtet.

 

Füssön egyelőre nem mutatták ki a fertőzés jeleit, információink szerint azonban a füssi furat mélyebbről hozza a vizet, mint a tőle csupán néhány méterre lévő csicsói.

 

Fotó: Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

 

A helyiek által említett sertéstelep az a 24 ezer férőhelyes komplexum lehet, amely a 16 kilométerre fekvő Nagykeszin működik. Az ilyen jellegű beruházások rengeteg vitát gerjesztettek az elmúlt években. Legutóbb akkor, amikor Nagymegyer kataszterében akartak létrehozni egy gigafarmot több mint 30 ezer sertéssel.

 

Az ilyen sertéstelepeken az állatokat 3-4 hónap alatt hízlalják vágósúlyra, vagyis egy évben Nagykeszin akár 96 ezer állatot is felnevelhetnek. A bűz a mindennapok részévé vált az ottlakók számára, ami csökkenti az ingatlanok árát, tehát anyagi következményei is vannak. Az állattenyésztés nagy része automatizált, tehát számottevő munkahelyet nem teremt.

 

A különféle betegségek elleni gyógyszeres kezelés bevett folyamat az elhullások minimalizálására. A telepek egyik különösen vitatott velejárója a hatalmas állatállomány által produkált hígtrágya kezelése. Ezeket rendszerint az istállók alatti tárolókban gyűjtik, majd időszakonként kipumpálják és tartálykocsikkal „terítik” a földeken.

 

Jelenleg ugyanis nincs olyan technológia, amely kezelni tudná ilyen koncentrációban a hígtrágyát, csak a talaj. A probléma azonban a mennyiségekkel van.

 

Fekáliából származó fertőzés miatt fogyasztásra alkalmatlan a csapvíz Csicsón

 

Brutális számok

 

A szakirodalom szerint technológiától függően nagyjából napi 25 liter hígtrágya keletkezik sertésenként. Ez évi 220 ezer köbméter hígtrágyát eredményez, amit valahova tenni kell. A szerencsétlenül járt faluk egyes lakói szerint az illető vállalat van, hogy évente kétszer is „teríti” a hígtrágyát, amit a hétköznapi emberek annak neveznek ami – húgylének.

 

Kérdés, hogy mennyit bír el a talaj. Leírások szerint a talaj szerkezetétől függően a földek terhelhetősége eltérő lehet. Mindenesetre jó kiindulópont, ha évi 50-60 köbméter hígtrágyával számolunk hektáronként. Vagyis, ha a nagykeszi telep példájából indulunk ki, teljes gázon működő tenyésztésnél az ott keletkező fekália „terítéséhez” legalább 3700 hektárnyi szántóföldre van szükség.

 

Ám ne feledjük, még mindig a Csallóköz szívében járunk, annak a folyami szigetnek a kellős közepén, amely Közép-Európa legnagyobb és legfontosabb édesvízkészlete felett fekszik, és amelynek védelmében a parlament nemrég fogadott el egy törvényt, a Lex-Csallóközt. Egyáltalán nem titok, hogy az említett külföldi vállalat és vezetője neve szitokszó a környező falvak lakosai számára, akiben a földterületek tömeges felvásárlóját, a háztáji sertéstenyésztés tönkretevőjét látják.

 

A Körkép.sk információi szerint visszatérő téma a polgármesterek között is az általa kifejtett „tevékenység”.

 

A hatóságoknak azonban egyelőre nincs gyanúsítottjuk, és egyelőre még nem merült felhivatalosan a nagykeszi, vagy bármelyik másik sertéstelep érintettsége. És amíg a környezetvédelmi minisztérium a műanyag zacskók elleni hadjárattal van elfoglalva, aligha fog történni változás.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!