Benedek
  • HUF: 313.77
  • USD: 1.14
  • 4 °C
  • 19 °C
Belföld

Milyen politikai fordulópontok várnak ránk 2019-ben? – Körkép-elemzés

Szlovákia 2018-ban kétségkívül az elmúlt tíz év legturbulensebb időszakát élte meg. A politikai retorika mellett az erőviszonyok is gyökeresen megváltoztak. Mi várható az előttünk álló évben? A politikusok megnyilvánulásai várhatóan egyre nyersebbek és következetlenebbek lesznek, a szlovák sajtó pedig egyre részrehajlóbb lesz, mint ahogy nőni fog a magyarellenes hangulat is.

 

A politikusok kijelentéseinek eddig sem lehetett túl nagy hitelt adni, de a 2018-as év számtalanszor bebizonyította, hogy szinte órák alatt képesek ki, majd újra befordítani a köpönyeget. Nem csak Bugár Béláról van szó, az év végén már az eddig viszonylag hitelesnek tűnő Miroslav Lajčák (Smer) külügyminiszter is nyaktörően érvelt a migrációs paktum mellett.

 

Széthúzó koalíció

 

A 2019-es év politikai történéseit több dolog is befolyásolni fogja. Az egyik a Smer belső átalakulásának folyamata, ahol vélhetően megmutatkoznak majd Peter Pellegrini kormányfő és Robert Fico pártelnök rivalizálásának kontúrjai. Ezen felül legkésőbb február végén Peter Kažimír pénzügyminiszter távozik posztjáról, és felvetődik a kérdés, ki jön helyére, és ő melyik tábort erősíti majd a szociáldemokraták körében. A megújulásra alkalmatlan, hitelét vesztő Ficoét, vagy az új, mérsékeltebb, nyitottabb politikát folytató Pellegriniét?

 

A másik meghatározó tényező az SNS erősödése lesz. Az Unió túlkapásait meglovagló szlovák nemzetiek elnöke az év végén jelentette be, hogy koalíciós partnerei rosszallása ellenére is aktív szerepet vállal az ország külpolitikájának alakításában. Az SNS az oroszokkal mérsékeltebb, barátibb politika híve, egyúttal a kormánykoalíció egyetlen pártja, amelynek hasznára válnának az előrehozott választások. Mindezzel ráadásul tisztában van és maximálisan ki is használja.

 

Az SNS és Robert Fico érdekei között ugyan van átfedés, de elsősorban Fico közeledett a szlovák nemzetiekhez és nem fordítva. Valószínűleg az SNS támogatja majd Ficot bizonyos előnyökért cserébe, ám fő céljuk továbbra is a Smer gyengítése lesz, amelynek szavazói nagyrészt az SNS-hez pártolnak át. Hogy mennyire lesznek sikeresek Andrej Dankoék, annak a pártelnök személyi képességei szabnak határt.

 

Kép forrása: Aktuality.sk

 

Államfőválasztás

 

A tavasszal esedékes államfőválasztás a koalíciós pártok közti feszültségek mércéje lesz. Az SNS és a Smer még mindig nem nevezte meg saját jelöltjét – az előbbi taktikai okokból, az utóbbi emberhiány miatt. Az államfőválasztás ismét az ország külpolitikai irányultságáról szól majd.

 

Az államfőválasztáson két magyar jelölt indul, a vegyespárt színeiben Bugár Béla, aki a felvidéki magyarság szempontjából erősen megosztó személyiség, illetve Menyhárt József MKP-elnök. Mindkettejüknek csak matematikai esélyei vannak.

 

Bugár számára ez már a politikai nyugdíj előkészítése – elmúlt 60 éves, hitelvesztése nagy valószínűség szerint végleges. Menyhárt pedig amolyan kötelező körnek tekinti a megmérettetést, amely legfeljebb a párt köztudatban tartására elegendő. A gond az, hogy az MKP nem igazán használta ki a 2018-as év politikai átrendeződéseit, így a támogatottsága is jelentősen csökkent és továbbra is a parlamenti küszöb alatt van. Várhatóan ez a trend idén tovább folytatódik.

 

Kép: Foto N Gabriel Kuchta

 

Az MKP sokat kockáztat 

 

Egy esetleges pártelnökcserét sosem lehet kizárni, főleg, hogy kérdéses, Menyhárt tudja-e hozni Bárdos Gyula, az MKP előző államfőjelöltjének eredményét. Ugyanakkor az államfőválasztás után nem sokkal az európai parlamenti választások következnek (májusban), ahol viszont a párt a korábbinál jobb eredményt is elérhet.

 

Itt fontos megemlíteni azt a kockázatot, amit az MKP vállalt Menyhárt József jelölésével. Ha Menyhárt a vártnál jóval gyengébben szerepel, az rányomhatja bélyegét az EP-választásokra is, amely viszont össznemzeti szempontból sokkal fontosabb. Menyhárt helyzetén nem segít az ellenzéki sajtóban uralkodó magyar- és Orbán-ellenesség, illetve az, hogy a közvélemény-kutató ügynökségek rendre „lefelejtik” az MKP elnökét a kérdőív listájáról.

 

Kollázs: Körkép.sk

 

Importált feszültségek

 

Március végén Ukrajnában elnökválasztások lesznek, ez várhatóan szintén rányomja majd a bélyegét a szlovák belpolitikára, elsősorban az oroszbarát SNS és az atlanti irányultságot kiemelt fontossággal kezelő Most-Híd között. Különösen a tekintetben, hogy Szlovákia látja el az EBESZ soros elnöki posztját, amelynek nagy szerepe lesz az ukrán választások eredményének elismerésében vagy annak kétségbe vonásában. Jelenleg Julija Timosenko a felmérések szerint a legesélyesebb jelölt. Ha nem történik gyökeres fordulat Ukrajnában, akkor az ország irányultsága marad nyugati, vagyis az orosz-ukrán szembenállás fokozódására lehet számítani.

 

Nem feltűnő, de fontos személycserék

 

A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) februári vezetőcseréjét követően júliusban a Költségvetési Felelősség Tanácsának elnöke, Ivan Šramko hivatali ideje is lejár, utódját a parlament alkotmányos többséggel szavazza majd meg. A Tanács szerepe a Smer nagy összegeket felemésztő szociális csomagjai miatt növekedni fog, többek között a nyugdíjkorhatár befagyasztásának veszélyeire is korrekt szakmaisággal figyelmeztetett.

 

Magyarellenes megnyilvánulások

 

Az elnökválasztás közeledtével a magyarellenes megnyilvánulások növekedésére számítunk. Az államfőjelöltek közül többen is az oroszok által támogatott internetes portálok összeesküvéselméleteire alapozzák kampányukat. Ezek a honlapok hemzsegnek a magyargyűlölő, vagy magyarokat provokáló írásoktól. A március 9-én esedékes elnökválasztást követően sem fognak szűnni a támadások, az EP-választások okán a szlovák ellenzéki sajtó berkeiből várhatunk majd olyan írásokat, amelyek a honi magyar közösséget, vagy az Orbán-kormány értékeivel azonos állásponton lévő MKP-t támadja majd.

 

Választásokból fakadó változások

 

Legkésőbb az államfőválasztásokkor derül ki, hogy Andrej Kiska élére áll-e valamelyik ellenzéki politikai mozgalomnak, vagy sem. Döntését valószínűleg annak fényében hozza majd meg, hogy mennyire lesz eredményes az ellene indított lejárató kampány, amelynek egyik kiemelkedő alakja épp az államfői ambíciókkal hivatalosan nem rendelkező Robert Fico. Ha Kiska aktív politikai szerepet vállal, azzal jelentősen átrendezi majd az erőviszonyokat az ellenzék és a jobboldal körében is.

 

Az év második felének alakulását az EP-választások eredményei határozzák meg. Az ott megszerzett mandátumokra hivatkozva fogják majd saját jelentőségüket prezentálni a pártok. Várható a KDH előretörése és az SaS gyengülése. A Most-Hídnak erősödésre nincs kilátása, szemben az MKP-val, amelynek reális esélye van arra, hogy egyről kettőre növelje EP-képviselőinek számát.

 

Az EP-választások után nem sokkal elkezdődik a 2020-as parlamenti választások kampányidőszaka, amely meglehetősen indulatosnak ígérkezik. A nyári szünet végéig lesz idejük a pártoknak a szövetségkötésre. Kiskával vagy nélküle, de a balliberális értékeket valló pártok összefogására számítunk (Progresívne Slovnsko, Spolu), és az év folyamán folytatódhat az MKP és a Most-Híd közeledése is. A KDH és az SNS további erősödése azzal fenyeget, hogy a felvidéki magyarság számára egy rendkívül előnytelen szlovák konzervatív túlsúlyú kormánykoalíció alakul, ami a magyar és a vegyespártot még inkább egymás felé lökheti.

 

Komjáthy Lóránt

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket

Megosztás