Robert Fico pártja év végi konferenciáján jelentette ki, hogy fel akarja venni a harcot a névtelen vagy állprofilon keresztül megjelenő kommentekkel. A Smer szorult helyzetére való tekintettel valószínűleg lépéseket fog tenni ebbe az irányba, ám közel sem biztos, hogy a koalíció többi tagja támogatná Fico javaslatait.

 

A Smer elnöke egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy a szerkesztőségeket tenné felelőssé a kommentek tartalmáért. Részleteket nem árult el, de a gyakorlatban ez akár azt is jelentheti, hogy a facebookon és más közösségi oldalakon posztoló hírportáloknak erőforrásokat kell majd fordítaniuk a megjegyzések ellenőrzésére.

 

A dolog eléggé cenzúra gyanús. Maga a Facebook úgy véli, hogy az indulatos, nyomdafestéket nem tűrő hozzászólások nem mindig tekintendők gyűlöletkeltésnek, és szemet lehet hunyni felettük, sokan ugyanis azért kommentelnek így a facebookon, hogy megszabaduljanak frusztrációjuktól.

 

 hirdetes_810x300  

 

Frissítve: 13:27 – Bugár Béla bizonyos mértékig mégis támogathatja a Smer javaslatát: 

 

A Most-Híd támogatja a közszereplők válaszadási jogának újbóli bevezetését, de a párt egyelőre megvárja, hogy milyen konkrét javaslattal rukkol elő a Smer.

 

A közszereplők válaszadási joga a médiában megjelent állításokra az első Fico-kormány idején már egyszer működött, áma Radičová-kormány a hatályát leszűkítette a természetes személyekre, arra hivatkozva, hogy az állami és politikai szerplőknek alapvetően több kritikát kell tudni elviselni.

 

Bugár azt hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés nem egyedül a Smer-é.

 

„Mi már régóta mondjuk, hogy tekintettel a körülményekre, jó lenne bevezetni valamit, ami lehetővé teszi, hogy az ember reagáljon. Nálam például megtörtént az Új Szó esetében, mikor egy kommentárban azt írták, hogy Orbán szerint a Most-Híd tüske a körmünk alatt. Reagálni akartam az írásra, de nem adtak lehetőséget“

 

panaszkodott a Most-Híd elnöke. Bugár egyetért abban, hogy a kommentekért a felelősséget:

 

„De nem azt mondom, hogy el kell távolítaniuk a kritikus megjegyzéseket, hanem hogy ellenőrizniük kell azokat, amelyek gyűlöletet vagy antiszemitizmust terjesztenek”

 

mondta. (Honline.sk)

 


 

Nincs meg hozzá a támogatottság

 

Robert Fico már évek óta támadja a Smer kétes ügyeit leleplező sajtót. Van mikor nyíltan („mocskos szlovákellenes prostituáltak”), van, mikor trükkel. Ez utóbbi közé tartozik az a politika, hogy egyetlen Kuciak-gyilkossággal, vagy politikai témájú sajtótájékoztatóján sem hagy teret újságírói kérdéseknek. Aztán tart egy sajtótájékoztatót a szociális csomagokról, ahol már lehet kérdéseket feltenni. Mindez azt a célt szolgálja, hogy úgy mutassa be a sajtó képviselőit, mint akiket nem érdekelnek a hétköznapi emberek problémái, csak a botrányokra hajtanak. Pedig ő maga teremti meg ennek a feltételeit.

 

Valószínű, hogy a Smer cenzúragyanús terveit a Most-Híd sem fogja támogatni, legalábbis, ha azok túllépnek egy határt, és nem támaszkodhat majd a Sme rodinára sem. Az egyetlen párt, amely rokonszenvez az ötletével, az SNS. Andrej Danko pártelnök azonban elég tágan értelmezhető álláspontot képvisel: „Úgy vélem, hogy a digitális térben a sajtó nem írhat azt , amit csak akar” – fogalmazott. És nem véletlenül, Danko is már többször megégette magát (kapitányi rangjelzések, doktori titulus, stb.).

 

Lajčák-ügy – Fico az újságírókra mutogat: Néhányan maguk közül szlovákellenes prostituáltak

 

Ugyanaz a cél, de más okból

 

Nyilván, aki hatalmon van, az mindig is akadályozni fogja a média munkáját, egyszerűen azért, mert a sajtó feladata a hatalmon levők ellenőrzése, akik így nem tehetnek azt, amit akarnak. A nagy különbség a Smer és az SNS között azonban az, hogy

 

míg Ficoék a párt népszerűség-zuhanásának megállítása miatt tennének szájkosarat a sajtóra, addig az SNS azért támogatja az ötletet, mert per pillanat nagyon valószínű, hogy a következő választások után is kormánytényező marad. Ez a többi pártra nem igaz. Danko tehát nem ellenzéki szerepre rendezkedik be, és látva a rokonérzelmű KDH erősödését, erre minden oka megvan.

 

Főleg nem a Most-Hídra, amelynek jövője erősen kétséges. Mindazonáltal, ha lesz az SNS-nek és a Smernek államfőjelöltje, azok Štefan Harabinhoz hasonlóan épp azon facebook-csoportok támogatására is számítanának, amelyeket a Smer által tervezett korlátozással ellehetetlenítenének.

 

Denník N: Danko plagizált, öt könyvből lopkodta össze a rigorózusi munkáját

 

A kérdés, hol húzódik a határ

 

Az online újságírás és kommentelés világában elég nehéz meghatározni, hogy hol húzódik a határ gyűlöletkeltés, provokáció, és egyszerű véleménynyilvánítás között. Számos olyan, gyanúsan oroszbarát nézeteket valló facebook csoport létezik, amely hemzseg a féligazságoktól, vagy, ha úgy tetszik, az álhírektől.

 

De vajon miben különbözik a migránsáradattal riogató harmadrangú  oldal a rendőrségtől, ha az utóbbi félrevezető fotókat tesz közzé hivatalos facebook-oldalán a DAC-szurkolóknál tartott razziáról (vajon hány avatatlan olvasó tudta a bizonyítékként lefotózott füstgránátról, hogy az egy szokványos tartozéka a meccseknek?).

 

Vagy mennyire meríti ki az álhír fogalmát Miroslav Lajčák azon állítása, hogy a Globális Migrációs Paktumhoz a Marrákesi Konferencián még csatolhattunk volna kifogásokat – ez nem igaz –, vagy Milan Krajniak államfőjelölt blogbejegyzése arról, hogy államalapító Szent István magyar király igazából szlovák volt, és a szlovák nemesség segítette hatalomra egy évezreddel ezelőtt? Mindenkinek lehet véleménye, ám ha azzal bizonyos politikai célt akar megvalósítani, akkor már álhírről van szó.

 

Van tehát mit tisztázni a politikusoknak, mielőtt belefognak a boszorkányüldözésbe. Annál inkább, mert míg ők megtartják a jogot, hogy teljes vagy félvalótlanságokkal vezessék félre az embereket, a sajtótól elvennék a jogot, hogy ellenőrizze szavaik hitelességét.

 

Ne feledjük, hogy Ján Kuciakot munkája miatt gyilkolták meg, már pedig a megrendelő azért tudhatott arról, hogy milyen, emberéletet érő információt szerzett meg, mert a most hatályos törvény szerint a hatóságoktól saját néven, személyi igazolvány felmutatásával lehet csak adatokat kikérni az infótörvény alapján.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!