Nyitókép forrása: HNonline.sk
Tegnap kiderült, Robert Fico a tavalyi spekulációknak megfelelően alkotmánybíró akar lenni. Az utolsó pillanatban adta le a róla szóló javaslatot Martin Glváč (Smer) parlamenti képviselő. A Denník N értesülései szerint Fico néhány nappal ezelőtt értesítette terveiről a Smer hozzá közelebbi, szűk rétegét.
Az alkotmánybírói kinevezés további 12 évre mentességet biztosítana a Kuciak-gyilkosság után lemondásra kényszerült exkormányfőnek. Az alkotmánybírókat úgy választják meg, hogy a hivatalos meghallgatások után a parlament kétszer annyi jelöltre tesz javaslatot, mint ahány alkotmánybírói helyet be kell tölteni, a végső szó pedig az államfőé.
Kiska útban van
És pont itt a bökkenő. Amennyiben a parlamentnek sikerül a szükséges 18 jelöltet megszavaznia, az államfő dönthet úgy, hogy az őt állandóan ostorozó Ficót nem nevezi ki. De csak akkor, ha sikerül az első ülésszakon döntést hozni. Ha a Smer valamilyen úton módon akadályozná a jelöltállítást a parlamentben egészen az államfőválasztásig, illetve az új elnök kinevezéséig, jelentősen javulnának Fico esélyei.
Kérdés, hogy Ficonak van ehhez a trükkhöz kellő támogatottsága. A Smer megosztott, az erkölcsi konszolidációt (ha egyáltalán beszélhetünk ilyenről a Smernél) megtestesítő Peter Pellegrini mellett állók nyilván szabadulnának Ficotól, de egyáltalán nem mindegy számukra, hogy hogyan. Az SNS valószínűleg támogatná Ficot, bár Andrej Danko (SNS) ezen a téren kiszámíthatatlan. A Most-Híd elég egyértelmű hivatalos állásponttal rendelkezik: Bugár Béla egy múlt héten megjelent interjúban az mondta, hogy az a lényeg, hogy meglegyen a 18 névből álló jelöltállítás. Vagyis, úgy tűnik, hogy nem akarja megkönnyíteni Fico dolgát.
Annak ellenére, hogy az alkotmánybírói feladatok nem éppen hétköznapiak, Robert Fico smeres pártelnök és három rendbeli kormányfő motivációs levele viszonylag kurta – legalábbis a többi jelölthöz képest. A kormányfőként a törvényeket saját kénye kedve szerint csavaró ügyvéd motivációs levelében a következőt lehet olvasni:
„A Szlovák köztársaság Alkotmánybírósága a legjelentősebb intézmény az alapvető emberi szabadságjogok védelmét ellátó alkotmányos rendszerben. Karrierje kezdetén minden ügyvéd kiválaszt egy területet, amelyen elindulva elkezdi építeni azt.
Jogász karrierem kezdetétől épp az alapvető emberei jogok és szabadságjogok védelmével foglalkoztam, kezdetben a szabadságjogokkal, a bűncselekmények áldozatainak védelmét ellátó központtal foglalkozó nagyon aktív publikációs tevékenység keretében, amelynek kicsúcsosodása volt Szlovákia képviselete az Európai Emberjogi Bíróság előtt. (…) Sok egyéb mellett több tucat szakfordítást közöltem az Európai Emberjogi Bíróság határozatairól.
Ennek hatása a későbbiekben a szakmai előmenetelemen kívül a politikai színtéren és megmutatkozott. Számos törvény szerzője és társszerzője vagyok, például a holokauszt és a rasszista erőszak áldozatainak emléknapjáról szóló törvényé. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy mint az alkotmányozó szerv tagja megszavazhattam a Szlovák Köztársaság Alkotmányát.
Később mint Szlovákia kormányfője is támogattam az alkotmányos elvek érvényesülését, aminek bizonyítéka a Szlovák Köztársaságban érvényesülő magas szintű demokrácia és a véleménykülönbségek szintén magas fokú tiszteletben tartása.
Azokat az elveket, amelyeket harmincéves jogász és politikai tevékenységem alatt gyakoroltam, szívesen alkalmaznám a legjelentősebb, alkotmányosságot és alapvető emberi jogokat védő testületben.
A Szlovák Köztársaság Alkotmányában a legnagyobb hangsúlyt Szlovákia szociális és környezetvédelmi piacgazdasági jellegére helyezem, és ezt a jelleget erősíteném esetleges alkotmánybírói kinevezésemmel (…)”
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.