Nyitókép: poleblog.sk

 

Racionalizáció. Így nevezik az anyagi megfontolásokból hozott, általában leépítésekkel járó intézkedéseket. Most az SNS vezette oktatási tárca újra feldobta az iskolabezárásokra irányuló törvénytervezet lehetőségét, mégpedig az Oktatáspolitikai Intézet három évvel ezelőtti javaslata alapján, ami minden 250 alatti diáklétszámú iskola sorsát megpecsételné. Mondanunk sem kell, hogy elsősorban a magyar tannyelvű alapiskolákat sújtaná a törvény.

 

Szlovákiában az alapiskolás diákok száma a 2000-es évek elejétől 32 százalékkal csökkent – áll az Oktatáspolitikai Intézet vonatkozó tanulmányában. Országos szinten az alapiskolák nagyjából egy harmada rendelkezik 250-nél több diákkal.

 

Mióta az alapiskolákat az állam a megfelelő anyagi biztosítékok nélkül az önkormányzatok hatáskörébe helyezte át, a minisztérium a spórolás lehetőségét keresi. A Pénzügyminisztérium Irányelve szerint 250-es diáklétszám alatti iskolák már veszteségesen működnek, ezért emelt szintű normatív támogatásra szorulnak. Az oktatási tárca készülő törvénye épp ezt a plusz támogatást vonná meg az iskoláktól.

 hirdetes_810x300  

 

A felvidéki magyarság szempontjából különösen hátrányos lenne az intézkedést. Míg országos szinten az iskolák 30 százaléka számlál 250-nél több diákot, addig a magyar tannyelvű általános iskolák esetében ez az arány mindössze 10 százalék.

 

Nagy az egyetértés

 

Valószínű, hogy a szlovák iskolák többségét is hátrányosan érintő 250-es határ végül lefelé fog módosulni, az oktatási tárca tervezetében azonban még ez a szám fog szerepelni – legyen miből engedni, hogy kompromisszum mellett is jelentős racionalizáció valósulhasson meg.

 

A Hospodárske Noviny a Smer oktatási parlamenti bizottsági tagját, Ľubomír Petrákot kérdezte ezzel kapcsolatban, aki elmondta, hogy ő inkább az önkormányzatokra bízná az iskolák bezárásának kérdését. Magyarul: a támogatás megvonása után látszólag dönthetnek – források hiányában azonban nem lesz választásuk.

 

„Rákényszerülnek majd, hogy gazdaságilag megfontolják lépéseiket. (…) A minisztériumnak azokat az iskolákat kéne támogatnia, amelyeknek van gazdasági jövője és pénzügyileg túl tudnak élni”

 

fogalmazott. Hozzátette, hogy az iskolák bezárása mellett az oktatási tárcának arra is kell gondolnia, hogy hozzájáruljon a diákok utaztatásához.

 

Ráadásul a témában az ellenzék egyetért a kormánykoalícióval. Branislav Gröhling, SaS-es képviselő szerint az „optimalizációra” szükség van, ugyanakkor nem csak az anyagiaknak, hanem az oktatás minőségének is szerepet kell adni a törvény kidolgozásánál. Szerinte ugyanis a nem gazdaságosan működő iskolák nem tudják megfizetni a jobb képességű pedagógust.

 

Górcső alatt a felvidéki magyar oktatásügy (V.) – Szlovákiai magyar szakközépiskolák a munkanélküliség tükrében

 

Mennyit spórolnának? 

 

Persze, nem csak erről van szó. Az oktatási tárca eurómilliókat takarítana meg az intézkedésen. Az Oktatáspolitikai Intézet tanulmánya három forgatókönyvvel dolgozik.

 

Ha minden 50-es diáklétszámnál kisebb iskolát bezárnának, az évi 13,4 millió eurós megtakarítást jelentene. Mivel pedagógusi és szakmai körökben vitán felül áll, hogy az alsótagozatos diákok utaztatásra kényszerítését lehetőség szerint kerülni kell, olyan megoldást is javasoltak, ami csak a felsőtagozatos diákokra vonatkozó magasabb normatívát törölné el minden 250 fősnél kisebb iskolában. Ettől a megoldástól 14,6 millió euró megtakarítást várnának évente.

 

Kiemelik, hogy ha az állam az iskolabezárások miatt az önkormányzatoknak iskolabuszokat vásárol a diákok utaztatásának biztosítása céljából, 20 éves távlatban akkor is 1,2 millió euróval több marad a költségvetésben (ez évi 62 ezer eurós megtakarítást jelent).

 

Könnyű belátni, hogy a statisztika valószínűleg nem téved. De miközben a szaktárca kemény racionalizációt tervez az iskolák esetében, érdemes feltenni a kérdést, hogy miért költ hatalmas összegeket például azokra a tankönyvekre, amelyeket nem képes a megfelelő időben (és gyakran minőségben sem) biztosítani. Ott miért nem él a racionalizáció lehetőségével?

 

További érdekes információk a témában korábbi cikkünkben találhatók: 

 

Górcső alatt a felvidéki magyar oktatásügy (IV.) – Gyermeklétszám és politika: Kihívások előtt a felvidéki magyar oktatásügy

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!