Egyik szemünk sír, a másik csak félig – megérkezett a kisebbségi nyelvhasználati jelentés (II. rész)

Nyitókép: Körkép.sk/Komjáthy Petőcz Andrea

Alábbi írásunk a Körkép.sk havonta megjelenő, Látókör című online magazinjának februári számában jelent meg. Az első rész ide kattintva érhető el, vagy cikkünk végén átlapozható az egész magazin. 

Utoljára két évvel ezelőtt zajlott hasonló kérdőíves felmérés a nyelvhasználatról, és el kell mondani, hogy a mostani sok tekintetben előrelépésről tanúskodik a korábbi évekhez képest – sok tekintetben pedig jelentős hanyatlásról.

Magyar beadványok

   

A nemzeti kisebbséghez tartozó lakosoknak joguk van anyanyelvükön beadványokkal fordulni az önkormányzathoz ott, ahol a kisebbség részaránya eléri a 20 százalékot. Ennek ellenére ezzel a joggal nagyon kevesen élnek. A felmérés szerint 506 magyarlakta településből csak 111 kapott a községi/városi hivatal vagy az önkormányzat magyar nyelvű beadványt, kérvényt (összesen 1186-ot). Ez mindössze 22 százalékos eredmény, arányaiban pedig megegyezik a 2016-os adatokkal, vagyis előrelépés itt sem történt.

Még beszédesebb, hogy a lakosok beadványaira mennyi magyar nyelvű válasz született a község részéről: 396 nem válaszolt a kérdésre, 62 magyarul válaszolt a magyarul beérkező beadványokra, 24 pedig részben magyarul (pl. az állásfoglalás magyarul, a törvények idézetei szlovákul íródtak).

Hasonlóan siralmas a helyzet a magyarul is vezethető hivatali dokumentumok terén – jegyzőkönyvek, határozatok, statisztikák, nyilvántartások, stb.). A helyzet riasztó és elszomorító.

A felmérés szerint a magyar nemzetiségűek által lakott települések közül 20 vezeti az államnyelven kívül magyarul is a hivatali agendát. 83 település részben használja a magyar nyelvű változatokat is. Ez nem jelent érdemi változást 2016-hoz képest, de hatalmas visszalépés 2012-höz képest, amikor még közel száz volt a magyar agendát vezető települések száma, és 40 fölött a részben magyar nyelvű dokumentumokat használók száma.

Speciális esetek

A nemzetiségek nyelvét lehet használni az illető falvak és városok falusi vagy városi rendőrségeinél is amennyiben a jelenlévők (érintettek) beleegyeznek. A felmérés szerint a magyarlakta települések községi vagy városi rendőrség tagjainak 73 százaléka bírta a magyar nyelvet legalább szóban, ami a két évvel ezelőtti szinthez képest némi visszalépést jelent, akkor arányuk 82 százalék volt.

Magyar nyelvet a felmérés során csak 17 községben alkalmazhatták általában az érintett felek a községi rendőrségi eljárása során, további 16 községben esetenként.

A felmérés egyik érdekes eredménye, hogy a több mint 500 magyarlakta településből 37-ben használják a magyar nyelvet a magyarul is tudó városi/községi rendőrök. A hivatalos dokumentáció kétnyelvűsége megint csak sok kívánnivalót hagy maga után.

A nemzetiségi kormánybiztosi hivatal adatai szerint 506 magyarlakta településből 124-ben érhetők el magyarul is a formanyomtatványok, további 145 községben csak részben elérhetőek, de 222-ben egyáltalán nem. Kétnyelvű dokumentumok elsősorban az anyakönyvvezetés, a lakossági nyilvántartás, a helyi építésügyi hivatalok esetében, valamint a helyi adók és illetékek vagy a szociális ügyek területén állnak a lakosok rendelkezésére.

A kétnyelvű dokumentumokat a törvény szerint a település köteles biztosítani a lakos számára, ha azt kérelmezte. Szintén lesújtó, hogy csak 52 magyarlakta város vagy falu kapott kérvényt egy vagy több lakosától arról, hogy kétnyelvűen kéri az adott hivatalos dokumentumot, és közülük öt nem is tett eleget a kötelezettségének. 442 esetben községi hivatalok ilyen kérvényt nem kaptak – ami pedig a lakosok hozzáállása kapcsán árulkodó.

Okiratok

Hasonló a helyzet a kétnyelvű hivatalos okiratok kapcsán is – ezek alatt az engedélyeket, meghatalmazásokat, igazolásokat értjük. Mindössze 63 magyarlakta település kapott kérvényt arról, hogy magyar nyelven állítsa ki az adott okiratot, 429 nem találkozott ilyen kérvénnyel.

A magyar településeken a felmérés idején 1114 születési bizonyítványt (2016-ban 1337-et), 543 házassági levelet (2016-ban 527-et) és 426 halotti bizonyítványt (2016-ban360-at) állítottak ki kétnyelvűen.

Képviselői ülések

A vonatkozó törvény arra is lehetőséget ad, hogy a kisebbség által lakott településen a képviselői ülések a kisebbség nyelvén folyjanak.

Ezt a jogot az elmúlt két évben 339 magyarlakta község vagy város használták aki a képviselők, ami a két évvel ezelőtti 311-es számhoz képest előrelépés. 97 község vagy város azonban csak részben vezette üléseit magyarul (prioritást élvezett az államnyelv).

A jelentés kiemelte, hogy 306-tól 343-ra emelkedett azon magyarlakta települések száma, ahol a polgármester magyarul is kommunikált az üléseken.

A legfontosabb ezen a területen a ülés hivatalos nyelve. E tekintetben 127 település csak szlovákul, 127 település csak magyarul, 246 település pedig kétnyelvűen tartotta képviselői üléseit.

Mindössze 14 magyar község vagy város készítette el a község által elfogadott általános érvényű rendeltek (VZN) magyar verzióját, bár a felmérés szerint erre vonatkozóan 6 hivatalos kérvényt kaptak. Ez annyira alacsony szám, hogy nem jelent előrelépést akkor sem, ha tudjuk, hogy két éve még csak 6 ilyen község volt.

Állami hivatalok súlyos lemaradásban

A felmérés most először kiterjedt több államigazgatási regionális hivatalra, mint a járási hivatalok, munkaügyi hivatalok, stb. A mintavétel mindenesetre nem volt túl szerencsés a nemzetiségi kormánybiztosi hivatal részéről, mert azokat a hivatalokat választották ki, amelyekben a kisebbségek arány meghaladta a 20 százalékot. Pedig ezek a hivatalok egy egész régióra vonatkoznak, tehát térségben, vagy inkább, járásban kellett volna figyelembe venni a kisebbségek részarányát.

A vizsgált 89 hivatalból 71-ben a kisebbség nyelvén is feltüntették a hozzájuk tartozó települések nevét.

A járási vagy regionális hivataloknál az alkalmazottakat nem kötelezi törvény a kisebbség nyelvének használatára.

Ennek ellenére a felmérés szerint 78 hivatalban lehet használni az ügyintézésben a kisebbség nyelvét, elsősorban a járási, munkaügyi hivatalokról van szó.

A vámhivatalok és adóhivatalok az arányuk kisebb. Az alábbi grafikon megmutatja, mennyi, a kisebbség nyelvén tudó alkalmazottja van a hivataloknak (zömében magyar vonatkozásúakról van szó).

Körkép.sk