Nyitókép forrása: istp.sk
A szlovák védelmi miniszter, Peter Gajdoš hétfőn bejelentette, hogy az általa vezetett tárca megszakította a tárgyalásokat az USA-val a szlovákiai légibázisok modernizációjára felajánlott 105 millió euró kapcsán. A védelmi miniszter a döntést azzal indokolta, hogy a beruházási támgoatás elfogadás a járulékos kötelezettségekkel „beavatkozás lenne Szlovákia szuverenitásába”.
„A szlovák védelmi minisztérium Szlovákia szuverenitására nézve veszélyként, illetve korlátozó tényezőként tekint bármilyen olyan jogi keret kialakítására, amely lehetővé teszi, hogy idegen fegyveres erők tartózkodjanak az ország területén meghatározatlan ideig”
fogalmazott a védelmi tárca állásfoglalásában.
A minisztérium azt is kifogásolta, hogy a felajánlott támogatás kizárólag azokra az infrastruktúrákra vonatkozott, amelyek „elsősorban az amerikai hadsereg tisztjeinek, eszközeinek és technikájának elhelyezését” szolgálják.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy a pénzügyi támogatás amerikai katonák jelenlétével járt volna, arra hivatkozva, hogy „a NATO szövegértelmezése szerint az ilyen katonai jelenlét idegen katonai bázis létrehozásaként is értelmezhető, amivel a védelmi minisztérium vezetése nem ért egyet.
Miroslav Lajčák és az általa vezetett külügyminisztérium kritizálta a védelmi tárca döntését, amit elsősorban amiatt kifogásolt, hogy sem a Koalíciós Tanács, sem az állami Biztonsági Tanács, sem a kormány nem egyeztetett a tárgyalások felfüggesztéséről. Azt is hangsúlyozta, hogy az egyetlen NATO-tagállam lenne, amely elutasítja a megállapodás lehetőségét, miközben számos másik országnak sikerült egyezségre jutnia.
Érdemes megemlíteni, hogy a védelmi tárca bejelentésére egy nappal azután került sor, hogy Andrej Danko SNS-es pártelnök kijelentette, kilép a koalícióból, ha Szlovákia elfogadja az amerikai ajánlatot. Erre reagálva a Most-Híd bírálta az SNS-t, mert eddig amiatt panaszkodott, hogy a haderőfejlesztés forráshiányos.
Több országgal egyeztetnek
Az amerikai beruházási a DCA-megállapodás (katonai együttműködési megállapodás) keretében jött volna léter. Hasonló ajánlatot kapott Amerikától Izland, Norvégia, Magyarország, Lettország, Észtország, Románia, Málta, Luxemburg és Bulgária.
A dolog érdekessége, hogy a Szliácson lévő katonai légibázist NATO-pénzből már korábban is modernizálták. Magyarország – amelyet szolgalelkűséggel egyáltalán nem lehet vádolni – kemény feltételek támasztva – másfél éves vita után – végül jó megállapodásra jutott az USA-val. A magyar kormány többek között listázta, mely katonai épületekbe és infrastruktúrába kell beruháznia az USA-nak a megállapodásért cserébe. Még az olyan jogi kérdéseket is pontosan lefektették, mint a magyar rendőrség illetékessége.
A magyarok esetében a legtöbb vitát a nem magyar katonai csapatmozgások, műveletek kérdése okozta. Az amerikai elvárás ugyanis az volt, hogy közjogi jóváhagyás nélkül is csapatmozgásokat, műveleteket indíthasson. Ez a magyar kormány számára elfogadhatatlan volt, mivel összeegyeztethetetlen a magyar alkotmánnyal (pl. fennállt a veszélye, hogy idegen haderő katonai akciót indít más ország ellen magyar területről). Végül azonban létrejött az egyezség, így – ahogy azt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozta – „minden egyes csapatmozgást, műveletet, jelentősebb katonai aktust a továbbiakban is a megfelelő közjogi aktusnak kell megelőznie”.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.