Nyitókép: Lepší domov

 

Szlovákiában szinte minden tizedik polgár máshol él, mint ahol az állandó lakhelye van bejelentve – derült ki a Pénzügyminisztérium (MF) Pénzpolitikai Intézetének (IFP) elemzéséből.

 

Az elemzők azt vizsgálták, hogy a személyi igazolványon feltüntetett lakcímhez képest mennyi ember lakik más helyen. Az elemzésből kiderült, hogy egyáltalán nem rendkívüli dolog az, amikor a kelet-szlovákiai állandó lakhellyel rendelkező személyek Pozsonyban dolgoznak és élnek.

 

 hirdetes_400x285  

A kérdés már csak az, hogy ennek vannak-e gazdasági következményei“ – írják a jelentésben. A kutatás alapján meghatározták az ún. „tartózkodási hely“ fogalmát, vagyis azt a helyet, ahol az emberek az állandó lakhelyüktől eltekintve tartózkodnak.

 

Az emberek a munka és az iskola miatt hagyják el az állandó lakhelyüket

 

Az emberek leggyakrabban a munkájuk és a tanulmányaik miatt hagyják el az állandó lakhelyüket, és az esetek többségében kerületi városokban vagy ipari parkokba költöznek.

 

 „Összesen 461 ezer embernek más az állandó és a tartózkodási lakhelye“

 

– számították ki az elemzők. Ez a szlovákiai népesség 9%-át teszi ki.

 

A legtöbb ember – 66 ezer – Pozsonyba utazik, de Galánta és a Lozornó is az ún. gazdasági központok közé tartozik, hiszen ezeken a településeken olyan ipari parkok találhatók, melyek munkalehetőségeket biztosítanak. Az emberek leggyakrabban olyan gazdasági szempontból kevésbé dinamikus településekről költöznek el, ahol nincs sok esélyük munkát találni.

 

Az elemzés szerint a legtöbb ember a Nagyszombati kerületből érkezik a Pozsonyi kerületbe, de jelentős áramlások vannak Kassa és Eperjes között is.

 

A bevételek jobb elosztása

 

Az elemzők azért is vizsgálták a Szlovákián áthaladó lakosságáramlást, hogy rámutassanak a közigazgatás hatékonyságára és az adóból származó bevételek szétosztására. Az emberek ugyanis ott fizetik az adót, ahol az állandó lakhelyük van bejelentve, nem pedig azon a településen, ahol tartózkodnak (laknak, dolgoznak).

 

A Pénzpolitikai Intézet szerint a kisebb községeknek és nagyvárosoknak is van lehetőségük a közigazgatásuk fellendítésére, s amennyiben erre kellőképpen összpontosítanának évente akár 181-től 316 millió euróig terjedő összegre tehetnének szert.

 

Amennyiben azok az emberek, akik más helyen élnek, mint ahol az állandó lakhelyük van, megváltozatnák a lakhelyüket, az az adóból begyűjtött bevételek jobb szétosztását jelentené a települések és a megyék között. Például egy olyan város, mint Pozsony 4,3%-kal, azaz 11 millió euróval kapna több pénzt.

Sme.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!