Nyitókép forrása: index.hu

 

Szlovákiában, az ország önálló történelmében először női államfőt választottak a polgárok. Ennél azonban sokkal hangsúlyosabb jelentőséggel bír a szavazás kimenetele: jelzés értékű vereséget szenvedett a kisebb megszakításokkal 11 éve kormánypozícióban lévő Smer, amelynek jelöltje reális esélyesként vágott neki a kampánynak, ám hamar bebizonyosodott, hogy a mögötte álló legnagyobb kormánypárt inkább hátrányt jelentett számára, semmint előnyt.

 

A szlovák belpolitikában jelentős átrendeződésekre lehet számítani, egyúttal a politikai megosztottság és a retorika kiéleződése is valószínű. Ha hasonlítani akarnánk a kialakulóban lévő helyzetet, a román példa áll hozzá a legközelebb.

 

Fontos kinevezések

 hirdetes_810x300  

 

Bár a szlovák elnök hatásköre igencsak korlátozott, és jórészt protokolláris jellegű, ám néhány fontos pozíció betöltéséről ő dönt. Sokan az alkotmánybírók kinevezése kapcsán emlegetik az államfő fontosságát, ám sokkal nagyobb figyelmet érdemel az, hogy jövőre esedékes lesz az új főügyész kinevezése, ami szintén az elnök hatáskörébe tartozik. A 11 évnyi kormányzás során korrupciós botrányok egész sorát felhalmozó Smer-SD nagy eséllyel elvesztheti a tisztség feletti irányítást (jelenleg Jaromír Čižnár a főügyész, aki Robert Fico smeres pártelnök egykori osztálytársa és máig jó barátja).

 

Felfelé ívelő pályán a liberálisok

 

Méltán fontos vonatkozása még a szlovák államfőválasztásnak, hogy egy korrupció ellenes kampányt folytató, liberális jelölt győzött. Egyelőre kérdés marad, hogy a liberális értékrend átültetése mennyire fog megjelenni az új államfő mindennapi agendájában. Azonban Szlovákia választóinak túlnyomó többsége továbbra is nemzeti, konzervatív irányultságú, sokan csak azért szavaztak Čaputovára, hogy megbüntessék a Smert korrupciós ügyei miatt. Így – ha nem akar jelentős népszerűségvesztést elszenvedni a Čaputovát indító Progresívne Slovensko – a nyugatinál mérsékeltebb retorikát kell majd alkalmaznia az új elnöknek, és a vele azonosított politikai csoportosulásoknak is.

 

Loading...

Loading…

 

Szélsőségek előretörése és magyar apátia

 

Más fontos változást is hozott a választás eredménye. A szélsőségesek előretörése egyértelműen megmutatkozott azzal, hogy Marián Kotleba, a szélsőjobboldali ĽSNS (Mi Szlovákiánk Néppárt) elnöke közel 12 százalékot, Štefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság bírája, a Mečiar-éra egyik hírhedt alakja pedig 15 százalékot gyűjtött össze az elnökválasztás első fordulójában.

 

A második forduló rekord gyenge részvételi adatai is a szélsőséges jelöltek szimpatizánsainak távolmaradását bizonyítja. Számukra sem a liberális, nyugati establishment szlovákiai képviselőjének tartott Čaputová, sem a büsszeli eurokrata smeres jelölt, Maroš Šefčovič nem volt elfogadható. Szintén csökkentette a részvételi arányt, hogy a hivatalosan 460 ezer fős felvidéki magyarság választópolgárainak nagy hányada otthon maradt. Részben azért, mert Menyhárt József gyenge lábakon álló indokkal ideje korán lépett ki a kampányból Robert Mistrík javára, aki akkor még valóban a legesélyesebb ellenzéki jelöltnek számított. A másik ok Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt elnökének inkább megosztó, mint hidat képező személye.

 

A Most-Híd a 2016-os parlamenti választásokkor szintén korrupció-ellenes retorikával kampányolt. A kampány során szó szerint a Smer eltávolítását ígérték választóiknak a kormányból, és a felmérések szerint épp a korrupciós agenda volt a Most-Híd esetében az egyik kulcstényező, mely szavazatokat hozott számára. Ezután koalícióra lépni a Smerrel és az SNS-szel olyan folyamatot indított el, amely mára oda vezetett, hogy a Most-Híd a felmérések szerint be sem kerülne a parlamentbe.

 

Bugár Béla elnökjelöltsége eleve kizárta a győzelem lehetőségét, ráadásul az sem igazolódott be, hogy sikerült jobban láttatnia a pártját, és elfogadható magyarázatokat sem tudott adni korábbi döntéseire. A választók egyértelműen amiatt büntették őt, hogy kijelentései nagyrészt hiteltelennek bizonyultak az elmúlt években – az elnökválasztási kampány elején 8 százalékra mérték, majd fokozatosan 6 százalékra csökkent, végül csak 3,1 százaléknyi szavazatot kapott.

 

Politikai helyzetkép az államfőválasztás után – Körkép-elemzés

 

A Kuciak-gyilkosság

 

Az elnökválasztás kimenetelét több dolog is befolyásolta. Az egyik a 2018-as Kuciak-gyilkosság. A 26 éves oknyomozó újságíró és menyasszonya meggyilkolása sokkhatásként érte a szlovákiai közvéleményt. Köztük az itt élő magyarokat is, hiszen az esetre egy zömében magyarok lakta faluban, Nagymácsédon került sor. Az Aktuality.sk hírportálnál dolgozó oknyomozó újságíró a kormány, különös tekintettel a Smer korrupciós ügyeit vizsgálta, így a halála miatti közfelháborodás gyorsan belpolitikai válsággá nőtte ki magát.

 

Egyrészt azért, mert a Smer már előtte sem tudta megfelelően megmagyarázni az őt ért vádakat és folyamatosan az erő nyelvén kommunikált (Robert Fico pártelnök, akkori kormányfő az újságírókat „mocskos szlovákellenes prostituáltaknak” nevezte, hasonló kijelentéseket azóta is tett), másrészt a fiatal újságíró utolsó, posztumusz közölt cikke közvetlen kapcsolatba hozta Olaszország legnagyobb és legveszélyesebbnek tartott maffiahálózatának egyik tagjával Robert Ficot és két közeli tisztségviselőjét.

 

A gyilkosság után tüntetéssorozatok kezdődtek, amelyek a mai napig – bár ritkább rendszerességgel, de – folytatódnak. Bár Robert Fico ragaszkodott kormányfői tisztségéhez, és utolsó próbálkozásként megpróbálta az utcai tüntetéseket Soros György magyar származású, amerikai milliárdos művének beállítani, végül távoznia kellett posztjáról. Csak azért maradhatott meg a 2016-ban hatalomra jutó koalíció, immáron új kormányfővel (Peter Pellegrini), mert az ellenzék a Smerhez hasonlóan rendkívül gyengén kommunikált az esettel kapcsolatban.

 

A prímet – hatékony ellenzéki koordináció híján – a sajtó vitte. Fontos megjegyezni, hogy bár hasonló tüntetések más országokban is zajlottak, amelyeket aztán Soros Györgyhöz közeli csoportokhoz kötöttek, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy Szlovákiában nincs hagyománya a tömegtüntetéseknek. Nálunk megfelelő indok nélkül képtelenség heteken keresztül százezer embert mozgósítani, legyen akármilyen jól szervezett is egy civil hálózat.

 

A Kuciak-gyilkosság előtt és után azonban sok más, korrupciós és nemzetközi botrányt kavaró eset történt. Ezeket a Smer mind megfelelő reakció nélkül hagyta, ami végül egy változatlan koalíció melletti, de új vezetésű kormány (kényszerű) létrehozásához vezetett. A folyamatosan előkerülő botrányok rányomták bélyegüket a tavalyelőtti megyei és a tavalyi önkormányzati választásokra is, amelyek során a Smer sok fontos pozíciót vesztett el.

 

Földrengésszerű változások előtt áll a szlovákiai magyar politika

 

Erőviszonyok átrendeződése mindkét oldalon

 

A Zuzana Čaputová megválasztását követő liberális eufória hatására az őt indító Progresívne Slovensko és a vele koalícióra lépő SPOLU (Együtt) párt szövetsége a választást követő felméréseken 14 százalék fölé ugrott. Persze az eufória csillapodásával várhatóan 10 százalék alá süllyednek vissza. Rajtuk kívül azonban újabb liberális erő megjelenésére lehet számítani, ugyanis Andrej Kiska hamarosan leköszönő államfő saját pártot alapít korábbi és jelenlegi liberális politikusok bevonásával. Ez nagy átrendeződést válthat ki az ellenzéki pártok körében. Kiska pártja és a PS-SPOLU koalíció főleg a Most-Híd szlovák választóit csábítja majd el, de a legutóbbi felmérések megmutatták, hogy a korábban ellenzéki vezérpártnak tartott SaS (Szabadság és Szolidaritás) is komoly veszteségekre számíthat.

 

De nem csak az ellenzék körében mutatkoznak a bomlás jelei. A Szlovák Nemzeti Párt a 2016-os parlamenti választásokon nagy meglepetésre több mint 8 százalékos sikert arató ĽSNS-szel már évek óta harcol a választókért. És csak azért nem látszik még ez meg támogatottságán (jelenleg 7-8, jobb időszakaiban 10 százalékra mérik), mert miközben sokan pártolnak át tőle a szélsőjobbos ĽSNS-hez, ő meg a Smertől szív el szavazókat.

 

A Smer népszerűsége jelenleg elérte alsó határát, nagyjából 20-22 százalékra mérik. A párt elsősorban a nyugdíjasokra, a nyugdíj előtt állókra építi támogatottságát, illetve a leszakadó régiók lakóira. A Smer választói az állami juttatások, ingyenes vonatjegyek, és különböző szociális intézkedések biztosítása miatt továbbra is kitartanak a párt mellett. Házon belül azonban egyre többen mondják ki, hogy amíg Robert Fico a pártelnök, aligha tudnak kikerülni a népszerűtlenségi spirálból. Robert Fico pozíciója azonban rendkívül stabil: miután a tömeg nyomására lemondott a kormányfői posztról, első dolga volt leszűkíteni a párt eredetileg 35 fős elnökségét (országos tanácsát) 15 főre.

 

Húsz százalék nem elég

 

A Smer azonban a többi párthoz hasonlóan szintén lépéskényszerben van. Szükség van legalább 25, de inkább 30 százaléknyi támogatottságra, hogy megkerülhetetlenek legyenek a következő kormányalakítás során. Most azonban nem csak hogy rekordalacsony a támogatottságuk, de ha az új, liberális pártok a jövőben összefognak, vagy ráveszik a szövetségre a jobboldali ellenzéki pártokat, megszűnik az a megosztottság az ellenzéki oldalon, amelyből a Smer másfél évtized óta profitál. Épp ez a körülmény ösztönzi Peter Pellegrini kormányfőt, aki a Smer egyik alelnöke is egyben, arra, hogy a pártot önreflexióra bírja, amely viszont Robert Fico távozása nélkül vajmi keveset ér a választók szemében. A Smer tehát a látszat ellenére rendkívül megosztott.

 

Loading...

Loading…

 

Új politikai vonal, új gazdasági elit

 

A nyugati liberális értékeket valló új politikai mozgalmak sikere egyúttal egy teljesen új elit megjelenését is jelzik. A Smer gyakorlatilag a Vladimír Mečiar idején kialakult oligarcharendszert örökölte meg (választói nagy részével egyetemben), akik hosszú évek óta uralják az üzleti életet, élnek vissza politikai kapcsolataikkal és fölözik le az állami megrendeléseket, amelyeknél rengeteg a súlyosan túlárazott eset, és az egészen nyilvánvaló csalás. Egy rosszindulatú, de a helyzetet jól érzékeltető megjegyzés szerint az országban van öt oligarcha, aki mindenről dönt.

 

A most lendületet szerző liberális pártok mögött olyan cégek és nevek állnak, mint a világhírű IT-biztonsági, vírusirtó vállalat, az ESET (az oknyomozó írásaival a Smernek szintén sok bosszúságot okozó Denník N napilap résztulajdonosa), illetve Michal Truban, az IT-technológiában nagy névnek számító Websupport alapítója. Ők annak a feltörekvő, új elitnek a képviselői, akik eddig a korrupció miatt kiszorultak a szlovák piac kulcsfontosságú részeiről.

 

Állóháború

 

Az események azonban könnyen állóháborúba torkollhatnak. Az ellenzék egységesítésére nincs sok idő a döntéshozók rendelkezésére. Egyre több szó esik az előrehozott választásokról (az okok között egészen prózai is szerepel: a Smer nem akarja, hogy a Kuciak-gyilkosság évfordulója környékére essen a következő parlamenti választás időpontja), és a leköszönő kormányfő új pártja megnehezítheti az új egyensúlyi pont megtalálását a jobboldalon.

 

A mostani felmérések szerint kényelmes koalíciós többséget csak a Smer és a nemzeti-nacionalista szlovák pártok (Smer, SNS, ĽSNS, Boris Kollár pártja) tudnának alakítani. Az ellenzéki pártoknak csak egy hatpárti koalícióra lenne esélye, de azon túl, hogy ez igencsak szűk parlamenti többséget jelentene számukra, az összetétele is igen vegyes volna: a balliberálistól az ortodox-konzervatívig.

 

Összességében tehát elmondható, hogy jelentős átalakulás tanúi lehetünk Szlovákiában, amelynek az elnökválasztás csak az egyik állomása volt. Nagyon valószínű azonban, hogy a belpolitikai válság mélyülni fog, és két, egymással szemben álló érdekcsoport párviadala bontakozik majd ki előttünk. Ennek a harcnak természetesen vannak külső táplálói is, Szlovákia ugyanis az orosz és a nyugati proxiháború egyik színtere. A szomszédos államokhoz képest azonban (kivéve Ukrajnát), a mečiari örökség és a korrupció jóval nagyobb lehetőségeket biztosít az orosz érdekek számára is.

 

Komjáthy Lóránt

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.