Nyitókép forrása:
A most-hidas Solymos László vezette Környezetvédelmi Minisztérium épülete előtt tüntetnek hétfőn a dán kézben lévő Agrovýkrm a.s. új giga sertéstelepe ellen az érintett falvak polgárai. A megmozdulás szervezője a facebookos eseménymeghívó szerint Mgr. Lukáš Krásny, tótmegyeri képviselő. A megmozdulásra délelőtt 10:00 órai kezdettel kerül sor. A Gazdák Kezdeményezése (Iniciatíva Poľnohospodárov – IPIF) képviselői sajtóközleményben jelezték, hogy szintén ott lesznek a tiltakozáson és támogatásukról biztosították az óriás sertéstelep megépítése ellen tiltakozókat.
Újabb giga sertésfarm projekt van készülőben, és a háttérben az Agrovýkrm a.s., dán kézben lévő vállalat a felelős, amelynek tulajdonosa Ulrik Hansen. Az ő neve tizenöt másik sertéstelepet működtető vállalat cégadatlapján is szerepel. A gazdák közleményükben hangsúlyozzák, hogy a projekt megvalósulása
„negatívan befolyásolná a környező falvak, konkrétan Tótmegyer, Szímő, Negyed, Vágfarkasd, Szelőce és Tardoskedd lakóinak életminőségét, akiknek háza a projekt helyszínétől számítva 10 kilométeren belül található“
Hozzáteszik, az újabb gigafarm talajszennyezéssel, a föld- és a levegőminőség romlásával fenyeget az ország egyik legtermékenyebb vidékén.
„Az IPIF képviselői hétfőn rámutatnak a politikusok, a Mezőgazdasági Minisztérium és a hivatalnokok tétlenségére, akik döntéseikkel évek óta nagyban támogatják a dán beruházókat Szlovákiában, egyúttal hozzájárulnak a helyi gazdák tönkretételéhez”
áll a közleményben.
A tótmegyeri történet
Tótmegyeren egy olyan sertésfarmot akarna létrehozni a dán beruházó, amely a tervek szerint évente 7188 koca és 160 ezer választott malac tenyésztését és tartását biztosítaná. Egy évben több mint 56 ezer köbméter hígtrágyát és 118 tonna ammóniát termelne, miközben a választott malacok elszállításához 1520 kamion fordulna meg a környező falvakban.
A projektnek a Sándor nevű egykori szövetkezeti farm adna otthont, amely 1996-ban fejezte be tevékenységét anyagi veszteségei okán. Az utána maradt épületeket és infrastruktúrát 2008-ban a Green Line Farming s.r.o. vásárolta fel, majd anélkül, hogy bármit tett volna velük, szinte azonnal tovább is adta az Agrovýkrm a.s. Senica nevű cégnek, amely a dán Ulrik Biel Hansen érdekeltségébe tartozik.
Kezdetben a sertéstelep káros hatásai ellen tiltakozók még kifogással tudtak élni a projekt ellen. 2014-ben Tótmegyer akkori polgármestere, Dr. Bernard Roštecký a Környezetvédelmi Minisztériumnál még sikerrel adta elő kifogásait és aggodalmait a dán beruházás ellen. A vállalat közben szóban olyan ígéreteket tett, hogy a kamionforgalom elkerüli majd a települések lakott övezeteit, hogy a termelt hígtrágya és ammóniagőz speciális berendezéseknek köszönhetően nem fogja éreztetni hatását a falukban.
2014-ben aztán a smeres Jozef Derňán került a polgármesteri székbe, aki már jóval engedékenyebb hangnemben beszélt a mindössze 54 munkahelyet teremtő beruházásról. 2015 és 2017 között azzal kerülte ki a sertésfarmra vonatkozó kérdéseket, hogy az ügy még vizsgálat alatt van. A hétfői tüntetés szervezői szerint ez idő alatt semmilyen tájékoztatást sem kaptak a lakók, de a képviselőtestület tagjai sem.
Csakhogy 2015-ben a projektre nézve mégis pozitív következtetésre jutott a Környezeti Hatásvizsgálat (EIA). Ezután Tótmegyer a képviselők és a lakók tudta nélkül kiadta a telep megépítésére vonatkozó területrendezési határozatot, majd rábólintott a projektdokumentációkra is, végül 2016 májusában jóváhagyta az építési engedélyt is.
Ráadásul 2017-ben sem a nyilvánosságot sem a település képviselőit nem értesítették arról, hogy a környezetvédelmi felügyelet minden érintett dokumentummal közzé tette azt a kiírást, amely alapján az ügyben „érintett” személyként lehet részt venni – ami a projekt engedélyeztetésében való részvétel lehetőségét jelenti.
A beruházás megvalósulása érdekében eszközölt manipulációknak azonban ezzel még nem volt vége. A környezeti hatástanulmány összeállításánál sajátosan kezelték a károsanyag-kibocsátási adatokat. Például a telepen tartandó, 160 ezer darab választott malacot fel sem tüntették benne, helyettük az került a tanulmányba, hogy még szopós malacként kamionokkal elszállítják őket egy másik telepre. Ezzel egy csapásra harmadára sikerült csökkenteni a vízfelhasználást, két harmadára a hígtrágya termelését és 100 tonna alá az ammónia kibocsátását.
2017-ben petíció is indult a gigafarm ellen, amelyet 4840 környékbeli lakos írt alá. A polgárok maguk is nyíltan jelezték, hogy nem kérnek a sertésfarmból azon a nyilvános megbeszélésen, amelyen ott volt a főberuházó Hansen, és Csicsai Gábor (Most-Híd) mezőgazdasági államtitkár valamint az érintett falvak képviselői is. Ezen a vitán Hansen egyik elszólásából derült ki az is, hogy a dán vállalatok a szigorított környezetvédelmi előírások miatt nem tudják ezeket a projekteket hazájukban megvalósítani. A teljes képhez hozzátartozik, hogy Dánia olcsó hitellel segíti a dán agrárvállalatok külföldi tevékenységét, és ez a sertéstelepekre is igaz.
A hígtrágya káros hatásairól már többször is írtunk, legutóbb a csicsói és füssi szennyezett csapvíz kapcsán. A bűzt és egészségre káros légszennyezést okozó ammónia mennyisége szintén aggasztó. Példaként említhető, hogy a vágsellyei DUSLO gyár ammónia-kibocsátását a hatóságok évi 2,6 tonnában korlátozták. Ezzel szemben az új dán sertéstelepből csak a szellőztetésből adódóan 50 tonna ammónia kerülhet a légkörbe. És ez csak egyetlen sertéstelep…
Fekáliából származó fertőzés miatt fogyasztásra alkalmatlan a csapvíz Csicsón
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.