Nyitókép forrása: Facebook.com/Most-Híd (Híd-Most)

 

Bugár Béla a következő parlamenti választásokig a Most-Híd élén marad – döntött a párt elnöksége mai ülésén.

 

„A mi célunk, hogy a régióknak és a nemzeti kisebbségeknek 2020 után is legyen képviselete a parlamentben, de a kormányban is. Felelősséggel viseltetünk azért, hogy 2020-ban ne ismétlődjön meg az a helyzet, hogy egész régiók és a legnagyobb létszámú nemzeti kisebbség, a magyarok politikai képviselet nélkül maradnak az Európai Parlamentben”

 

olvasható a Most-Híd nyilatkozatában. A vegyespárt a következő hetekben az Országos Tanács és az országos kongresszus megszervezésére koncentrál majd, és összehívja a járási szervezeteket is, akik javaslatokkal élhetnek, ha úgy érzik, változtatni kellene.

 

 hirdetes_810x300  

A Most-Híd eddig történetének legsúlyosabb vereségét szenvedte egy országos szintű szavazáson. A május végi EP-választáson mindössze 2,59 százalékot sikerült szereznie, ám az MKP-val ellentétben még abszolút számokban is csökkent a támogatottsága: az öt évvel ezelőtti 32,7 ezerszavazat helyett valamivel több mint 25 ezret szereztek csak meg.

 

A vegyespártnak ráadásul nem ez volt idén az első komoly veresége. A párt vezetője, és köztársasági elnökjelöltje, Bugár Béla a márciusi elnökválasztáson minden várakozást alulmúló 3,1 százalékot szerzett. Még a harmadszor induló, sokak által esélytelennek tartott František Mikoško is kétszer annyi voksot gyűjtött be, mint a most-hidas pártelnök.

 

A Most-Hídon belül tehát egyelőre nem vonnak le személyi konzekvenciákat az elszenvedett kudarcokért. Hasonló volt a helyzet egyébként a himnusztörvény esetében is, ahol Bastrnák Tibor vegyespárti frakcióvezető felajánlotta ugyan lemondását, de azt nem fogadták el.

 

Kérdés, hogy miben reménykednek a most-hidas képviselők pártkatonák. A párt népszerűségi zuhanása ugyanis nem csak a Smerrel kötött koalícióra vezethető vissza, hanem több más, vegyespártot érintő botrányra is (pl. Bugár telekbizniszei az R7-es nyomvonalán).

 

Ráadásul, Bugár Béla személye eleve kizáró ok (lehet) az MKP-val való együttműködés esetében.

 

A teljes képhez ugyanakkor az is hozzá tartozik, hogy a párt a következő választásokig kormánypozícióban marad, egy pártelnökcsere pedig bonyolíthatja a Koalíciós Tanácson belüli tárgyalásokat partnereikkel.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 4 olvasónak tetszik ez a cikk.