Nyitókép forrása: hlavne.sk

 

Még egy év sem telt el a helyhatósági választások óta, de az ország településeinek legnagyobb érdekképviseleti szerve, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása elveszti néhány tagját. Méghozzá nem sokkal azután, a szervezet új elnököt választott Branislav Tréger személyében. A TREND hetilap közlése szerint Trencsén, Malacka, Nagyszombat de még Pozsony is a kilépést fontolgatja, egyúttal átigazolnának a városok különállóan működő érdekvédelmi szervezetéhez, a Szlovákiai Városok Uniójához.

 

Döntésüket azzal magyarázták, hogy a ZMOS többnyire a kisebb települések problémáival foglalkozik, a városok – nagy lélekszámuk ellenére – ugyanúgy egy szavazattal rendelkeznek, így érdekérvényesítésük nem túl hatékony. Szerintük azonban nem is ez a központi probléma, hanem az, hogy a falvak teljesen más problémákkal szembesülnek, mint a városok, és mivel a ZMOS-on belül a falvak vannak túlnyomó többségben, a városok érdekei háttérbe szorulnak.

 

Így több megyejogú és más nagyobb város jobbnak látja átigazolni az Városok Uniójába, amelytől azt remélik, hogy hatékonyabb beleszólást biztosít majd a mindenkori kormányzat terveibe, különösen a következő kormány programnyilatkozatát illetően.

 hirdetes_810x300  

 

A ZMOS teljesítménye érdekképviselet szempontjából elég vegyes képet mutat. Tiltakozni ugyan szoktak a települések által elfogadhatatlannak tartott intézkedések ellen, azok megakadályozására azonban nem mindig vetnek be minden rendelkezésükre álló eszközt a társulás vezetői.

 

Nem lesz mindenhol ingyenes az ingyenebéd

 

Érdekképviseleti kudarcok

 

A sok kérdés és problémát felvető, Smer műhelyéből származó úgynevezett iskolai ingyenebéddel kapcsolatban például csak annyit mondtak, hogy nem tudnak felelősséget vállalni annak költségeiért. Az ingyenebéd ugyanis csak 1,20 euró erejéig ingyenes, ha az iskolák csak drágábban tudják elkészíteni az egyébként államilag megszabott menüt, akkor a szülőknek hozzá kell fizetniük.

 

A parlamenti választások közeledtével pedig elkezdődött a költségvetési húzd meg, ereszd meg játéka is. Márciusban a ZMOS amiatt panaszkodott, hogy az állam újabb és újabb feladatokat delegál le az önkormányzatokra, ám azok költségeit a településeknek maguknak kell előteremteniük. Mindezt a kormányzat azzal indokolta, hogy az ország gazdaságának jól megy, biztosan a településeknek is, van tehát miből kigazdálkodniuk.

 

Tény, hogy az önkormányzatokhoz idén a tavalyinál 178 millió euróval több adóbevétel folyhat be (ennek zöme a személyi jövedelemadókból származik), ám a közalkalmazottak fizetésének 10 százalékos növelése 150 milliót, a minimálbéremelés 8 milliót, a járdák téli rendbetétele 30 milliót, a Danko-féle üdülési utalványok 24 milliót, a Smer-féle ingyenebéd 25 milliót, a most-hidas minisztérium által elfogadott hulladékkezelési díjrendszer 8 millió eurót húz ki a települések zsebéből. Ráadásul egyre több feladatot ruháznak át az önkormányzatokra a megyei és járási hivatalok is, amivel az alkalmazottjaik vagy túlterheltté válnak, vagy új alkalmazottakat kell a településnek felvennie.

 

Mindenki megváltoztatná a megyerendszert, de ahány politikus, annyi fajta elképzelés

 

Összességében idén tehát a települések nem gazdagodnak 178 millió euróval, hanem épp ellenkezőleg, 80 millió euróval nagyobb költségekkel számolhatnak a parlamentben elfogadott törvények miatt. Megjegyezzük, hogy az alkalmazottak bérénél a járulékterhek a településeket is ugyanúgy sújtják.

 

Ami a ZMOS-ból való tömeges kilépést illeti, nyilvánvalóan a városok és a falvak között más területen is egyre nagyobb érdekkülönbségek mutatkoznak meg. Ott például a régóta terítéken tartott municipalizáció, amely gyakorlatilag felszámolná a helyi önkormányzatokat, és egy-egy nagyobb régió központi településéhez csatolná a falvakat.

 

Az elképzelés jelenlegi formájában több furcsa megoldással is számol. Például a Komáromtól 33 kilométerre, nyugatra lévő Csicsótól keződőden, a 63-as főút mentén lévő községekkel együtt egy mikrorégiós önkormányzat alá helyeznék az összes települést komáromi központtal. Az állam milliókat spórolna a település-összevonásokon, kérdés, hogy a kisebb vagy a közepes méretű falvak milyen mértékben tudnák érvényesíteni érdekeiket ilyen körülmények között.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!