Bugár szerint nem reális az MKP javaslata, félti „más etnikumú” választóit

Nyitókép forrása: pravda.sk/reprofotó

A himnusztörvény vitt el a Most-Hídtól bő egy százaléknyi szavazatot, az MKP választási pártja irreális ötlet, Budapest és Pozsony jó kapcsolata a Most-Hídnak köszönhető, és a szlovákiai magyarok körében egyre kevésbé számít az etnikai elv a választásokon, inkább „végre kezdik magukat a szlovák társadalom részének érezni” – ilyen és ehhez hasonló megállapítások hangoztak el a Pravda online TV-s műsorában, amelynek vendége Bugár Béla volt.

A Most-Híd elnöke szerint a „modern Szlovákia” történetében először fordulhat elő, hogy a magyar kisebbségnek nem lesz parlamenti képviselete. A Most-Híd felmérései szerint egy százalékpontot vesztettek csak a himnusztörvény miatt kipattant botrány miatt. Ennek ellenére zajlanak a tárgyalások minden oldalon. Bugár állítása szerint már kilenc kisebbségi és regionális pártot megszólítottak az együttműködés érdekében, de az MKP-val való összefogás még kérdéses.

„A gond az, hogy az MKP koalícióról beszél, ahol viszont 7 százalékos  a bejutási küszöb, nem beszélve arról, hogy mi ezzel el is veszíthetjük más etnikumú választóinkat. A másik megoldásuk egy választási párt, de azt meg kell alapítani, köztudatba kell emelni. Ehhez már túl késő, fél év alatt erre már aligha van lehetőség”

   

fogalmazott a vegyespárt elnöke.

Zuzana Martináková műsorvezetővel egyetértett abban

„hogy a magyar kisebbség mintha már nem fektetne akkora hangsúlyt a kisebbségi jogokra, hanem mintha tényleg kezdenék a társadalom részének tekinteni magukat, és kevésbé szavaznak etnikai elv szerint”

Politikai kannibalizmus

Bugár szerint a politikai palettán sok az átigazolás, és könnyen megeshet, hogy a következő parlamentben ülő politikusok 80 %-a ugyanaz lesz, csak épp más párt színeiben jut be oda.

Hozzátette, az, hogy az újonnan alakult pártok a már befutott versenytársak tagjait csábítják magukhoz, nem más, mint „kannibalizmus”. Kiemelte, hogy pártja továbbra is „többnemzeti” lesz, a párt szlovák szárnya megmarad (annak ellenére, hogy utóbbi időben elsősorban kisebbségeket és régiókat képviselő pártként mutatja magát).

Kiemelte azt is, hogy a Most-Hídnak köszönhető a magyarországi és szlovákiai csúcsvezetők kiemelkedően jó kapcsolata:

„Egykor nem engedték át a határon a magyar államfőt, ma a két ország politikusai nagyon jó viszonyt ápolnak. Gondolja, hogy ez csak úgy az ölünkbe hullott? Nem. Ez a mi együttműködésünk eredménye”

jelentette ki.

A demokratikus elvek miatt aggódik a Most-Híd elnöke 

Bugár a sokat kritizált, választási kampányok finanszírozásáról szóló törvénymódosítás kapcsán úgy érvelt, hogy

„Sérülnének a demokratikus elvek, ha a pénz döntene”

A törvénymódosítás szerint a pártok nem fogadhatnak több pénzt 3,5 millió eurónál. A korábbi törvény szerint legfeljebb 3 milliót lehetett költeni kampányra, de az úgynevezett „harmadik feleken” keresztül ennél több pénzt is fordíthattak rá. Ez utóbbi lehetőséget eltörölték a kormánypártok, köztük a Most-Híd is.

Ami Bugár kijelentését illeti, érdekes összehasonlítani a Most-Híd 2016-os választási kampányának kiadásaival. A vegyespárt a Smer és az OľaNO után a harmadik legtöbb pénzt költötte kampányra, csaknem 2,4 millió eurót (a Smer 2,98 millió eurót költött).

Célkeresztben az önkormányzatok

Bugár élesen bírálta az önkormányzatokat, a kormány adóalapot csökkentő intézkedései kapcsán. A pártelnök szerint hiányzik a polgármesterek és az önkormányzatok részéről a szolidaritás, mert nem nézik jó szemmel, hogy az emberek zsebében 90-100 euróval több marad az ő rovásukra.

A személyi jövedelemadó ugyanis teljes egészében az önkormányzatok bevételét képezi, akik ebből gazdálkodnak. Ennek csökkenése csökkenti a települések költségvetését. A kormányok általában itt szeretnek adócsökkentéseket végrehajtani, miközben az állami költségvetést gyarapító járulékokhoz és más adókhoz (áfa, biztosításokra kivetett különadók, vagy akár szupermarketadók) nem nyúlnak hozzá, vagy éppenséggel növelik azokat.

Az önkormányzatok több érvet is felsorolnak a kormány intézkedései ellene, amellyel alábbi cikkünkben ismerkedhet meg.

A nagyobb városok kilépnek a ZMOS-ból, szerintük nem képviseli az érdekeiket

Körkép.sk