Nyitókép forrása: euractiv.com
Ha az országokat arányosítva hasonlítjuk össze, akkor Szlovákia rendelkezik a második leggazdagabb ivóvízforrásokkal Ausztria után. Ennek ellenére egyre nagyobb problémákat okoz a szárazság és a hőség, a csapadékhiány. Megcsappannak a kutak forrásai, a mezőgazdaságban egyre intenzívebb öntözésre van szükség. A helyzet már a hivatalok szerint is súlyosbodik.
Májusi eső aranyat ér, szokás mondani. És bár az idei május bővelkedett csapadékban, a problémákat nem oldotta meg. Németh László magyarországi meteorológus csilizpatasi előadása során elmondta, hogy a szárazság nem is annyira a tavaszi és nyári csapadékhiányra vezethető vissza, hanem az enyhe és száraz telekre.
Télen tudna ugyanis a talaj igazán feltöltődni nedvességgel. Ám a telek már évek óta szárazak és egyre enyhébbek, így a koratavaszi földmunkák alkalmával mindannyian azt látjuk, hogy földön dolgozó traktor nyomában sűrű felhő formájában porzik a szántóföld.
A cseh-szlovák közös meteorológiai projekt, az Intersucho adataiból az is kiderül, hogy jelenleg Szlovákia területének 90 százalékát sújtja szárazság, ennek 19 százalékát pedig extrám szárazság.A fő probléma pedig az, hogy nem kiugró statisztikáról van szó, hanem hosszú ideje tartó trendről.
Kelet-Szlovákiában például a csapadékhiány már a tavalyi tavasz óta tart. A Varannó melletti Nagy Domasa víztározó vízszintje, amely a környékbeli települések és gyárak számára biztosítja a vizet, öt méterrel csökkent az elmúlt bő egy és negyed év alatt.
A szlovák bürokráciára és politikára jellemző módon a döntéshozó egymásra mutogatnak. A víztározó környékén lévő települések polgármesterei szerint a vízgazdálkodási vállalat a felelős, mert túl sok vizet engedett ki a tározóból. A vállalat a járási hivatalra mutogat, merthogy az ő rendelkezésüknek megfelelően jártak el. Az egész történetben pedig az elszenvedők, vagyis a települések és lakóik tehetnek a döntések ellene a legkevesebbet – nincs ugyanis hatáskörük lépni.
Míg csehországban a kormány olyan törvényt fogadott el, amely szárazsággal foglalkozó válságbizottságot hoz létre, a települések vízfogyasztását pedig korlátozni lehet, a szlovák jogszabályok ennél jóval engedékenyebbek, és a községek saját belátására bízzák a vjzfelhasználást szárazság idején. A gyárakról pedig alig tesz említést.
A statisztikák szerint Szlovákia területének 19 százalékán extrém szárzság uralkodik. Ide tartozik a Garam felső folyása, Alsó-Liptó, Alsó-Árva és Túróc vidéke. A Dunamenti-alföld déli része, vagyis a Dunaszerdahelyi, a Komáromi járás és az Érsekújvári járás déli része, ahol a talajréteg felső 40 centiméterén a nedvességtartalom 10-30 százaléka a szükségesnek. Ráadásul a kkipárolgás mértéke idén a szokásos 110-140 százalék volt. Kassa vidékén, a Nagymihályi és a Tőketerebesi járásokon kívül (itt nincs szárazság) mindenhol 70 százalék alatti a nedvességtartalom a talajban.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
