Nyitókép forrása: pravda.sk
Hétfőn este az Egészségügyi Minisztérium beterjesztette az egészségügy „stratifikációjáról” (vertikális rétegződéséről) szóló alkotmánytörvény-javaslatot. A dokumentum beterjesztését nagy figyelem kísérte, mivel a 2030-ig tervbe vett egészségügyi reform részleteiről eddig nem lehetett érdemben tudni. Hát, most sem lettünk okosabbak.
Andrea Kalavská (Smer) egészségügyi miniszter alkotmánymódosító javaslata ugyanis mindössze két oldalas és csak általánosságokat fogalmaz meg. Többek között hiányoznak belőle a határidők, amelyen belül a kórházak kötelesek egy adott kezelést, műtétet elvégezni – az egyik leggyakoribb probléma, hogy hónapokat kell várni egy-egy kezelésre vagy műtétre.
Kalavská azzal indokolja az alkotmánytörvény „tömörségét”, hogy a konkrétumokat majd hagyományos törvénymódosításokkal vezetik be. Egy alkotmánytörvény elfogadásához és megváltoztatásához ugyanis 90 támogató szavazatra van szükség a parlamentben, és ha esetleg ki kell igazítani a reform megvalósulása közben néhány értéket, akkor politikai konszenzus kellene – amit Szlovákiában elég nehéz elérni.
Az ellenzék szerint a kórházreform javaslatát bizalmatlansági indítvánnyal kellene egybekötni
A Smer politikai marketingje
Persze nem ez a fő oka. A kórházreformnak minden bizonnyal lesznek fájdalmas, népszerűtlen részei is, amelyeket a Smer a választások előtt nem akar nyilvánosságra hozni. Robert Fico nemrég magához is hívatta Kalavskát, majd találkozójuk után a miniszterasszony váratlanul bejelentette, hogy széleskörű politikai támogatást akar elérni, ezért alkotmánytörvényként terjeszti be a javaslatot.
A Smer most gyakorlatilag üres frázisokat tartalmazó törvényjavaslathoz kéri az ellenzék támogatását, akik ha a választások előtt a Smerrel szavaznak a parlamentben, szavazatokat vesztenek, miközben a Smer eredményként adja majd el a kórházreform elfogadását, ami jelen formájában semmire sem kötelezi. Ha az ellenzék ellene szavaz, akkor a Smer a választások előtt minden fórumon azt hangoztatná, hogy az ellenzék megakadályozta az egészségügy rendbetételét.
Az alkotmánytörvény-javaslatból nem csak a konkrétumok hiányoznak, hanem határideje is csak 2024-től lenne érvényes – vagyis egy egész kormányzati ciklus után lépne csak hatályba. Pedig az eredeti tervek 2020-tól indították volna a gyakorlati átültetést.
Ha nem megy át a kórházreform, az egészségügyi miniszter fontolóra veszi lemondását
Kórházak megszüntetése, ágyak csökkentése, korrupció visszafogása
A kórházreformtól, vagy az úgynevezett stratifikációtól az ágazat szakértői többek között azt is várják, hogy törvény szabályozza, mennyi az a maximális idő, ameddig egy betegnek várnia kell egy operációra, vagy hogy hány perces autóút távolságában kell lennie gyermekorvosi vagy más szakorvosi rendelőnek. Korábbi hírek szerint nem csak ezt tartalmazza, hanem megváltoztatja a betegfelvétel menetét is, és átszervezi, akár csökkenti a kórházi ágyak számát.
Arról is sok szó esett, hogy szabályoznák a kórházak teljesítőképességét. Például ha egy évi 300 szülést levezető kórházban átlagban több időt töltenek a kismamák a szülészeten komplikációk miatt, az azt jelzi, hogy az ott dolgozóknak nincs elég tapasztalata, szemben a nagy, 3000 szülést levezető kórházakkal. Márpedig Szlovákiában a születések 80 százalékát a legnagyobb szülészetek (felső 20 százalék) végezte el 2016-ban, (vagyis a kórházak 80 százalékának színvonala elmarad a várttól a szerk. megj.). Ez a példa nem mástól származik, mint Újlaki Ákostól, a Boston Consulting Group projektvezetőjétől – a szlovák állam ezt a céget bízta meg a korházreform előkészítésével.
Ezeknek a problémáknak a megoldása nem feltétlenül fog tetszeni mindenkinek, ám az biztosan sok politikai kérdést felvet, hogy a reform – ha azt eredeti formájában valósítják meg – valószínűleg igencsak megnehezíti a túlárazott egészségügyi eszközök megvásárlását, egyszerűen azért, mert szigorítaná a kapott források felhasználásának feltételeit, és teljesen átláthatóvá tenné a kórházi eszközvásárlásokat.
Kétmilliárd eurós egészségügyi reform készül, a kormány magyar szakértőt bízott meg a tervezésével
A Portfólio.hu-nak adott interjújában (még 2018-ben) Újlaki azt is elmondta, hogy a szlovák egészségügyben lévő 32 ezernyi kórházi ágy egy tizedének nem is kellene léteznie, ha az ellátórendszer hatékonyabban működne (innen lehet következtetni, hogy legalább 3000 ágy megszüntetését vehette tervbe a minisztérium).
A szlovák sajtóban is megjelentek olyan hírek, melyek szerint a 78 kórházból az állam csak 46-ot tartana meg. Ennek háttere is kivehető az Újlaki-interjúból: a kórházak harmada a lakosság egy százalékát látja el a gyéren lakott területeken. Konkrétan: 65 kórház kell, hogy a lakosság 91 százaléka számára fél órán belül elérhető legyen. De a mindössze egyetlen százalékkal kisebb 90 százalékos lefedettséghez különös módon elég a 45 kórház is.
A fentiek fényében nem meglepő, hogy Robert Fico és a Smer megpróbálja jegelni a kórházreformot. A fentiek alapján valószínűleg kivívná a betegek, az orvosok és a kórházi alkalmazottak rosszallását. Politikailag elég rosszul hangzik a betegágyak 10 százalékának megszüntetése, vagy a kórházak harmadának megszüntetése.
Persze a konkrét javaslatokat nem ismerjük, így nem tudhatjuk, mennyit hagyott meg a minisztérium a Boston Consulting Group eredeti terveiből. Az egész terv költségeit nagyjából 460 millió euróra becsülik. A reform előkészítése és tervezése 2015-től zajlik, a jövője azonban kétséges.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.