Nyitókép: TASR/Jakub Kotian
A fiataloknak nemcsak a szlovák nemzeti felkelés pontos időpontjának meghatározása okoz gondot, de az is, hogy véleményt alkossanak a fasiszta szlovák államról. Mindez abból az AKO-felmérésből derült ki, amit a besztercebányai Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeuma rendelt meg.
Az AKO-ügynökség szerint minden bizonnyal ez a legszéleskörűbb felmérés, amit 15 és 20 év közötti fiatalok körében végeztek az újkori szlovák történelem eseményeivel kapcsolatban.
A felmérés során négy témakörben – szlovák nemzeti felkelés, fasiszta szlovák állam, holokauszt, extrémizmus – voltak kíváncsiak a fiatalok véleményére.
Mikor tört ki a szlovák nemzeti felkelés?
A felmérésből kiderült, hogy a fiataloknak gondot okoz a szlovák nemzeti felkelés kitörésének dátumát meghatározni.
A megkérdezett fiataloknak megközelítőleg a harmada (31,6%) tudta a szlovák nemzeti felkelés kitörésének időpontját, míg a befejezésével a válaszadók negyede (22,6%) nem volt tisztában.
Arra a kérdésre, hogy megközelítőleg meddig tartott a felkelés, a diákok 57,3%-a tudott helyesen válaszolni.
Az AKO ügynökség szerint a felmérésből az is világossá vált, hogy a diákok szlovák nemzeti felkeléssel kapcsolatos tudását nagyban befolyásolja a szülők iskolázottsága – minél magasabb végzettsége volt az adatközlő édesanyjának vagy édesapjának, annál több helyes válasz érkezett a szlovák nemzeti felkelés kitörésével és elnyomásával kapcsolatos kérdésre.
A diákok negyede nem ismeri a holokauszot kiváltó okokat
“A 15 és 20 év közötti fiatalok számára problémát jelent a fasiszta szlovák állam korszakának értékelése – a többségük ugyanis nem tud róla véleményt mondani (mintegy 60%-uk)”
– hívta fel a figyelmet az AKO.
A felmérés szerint a megkérdezettek 18%-a pozitív véleménnyel van a fasiszta szlovák állam időszakáról, míg negatív véleményt a válaszadók 24%-a fogalmazott meg.
A fiatal adatközlők negyede nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy miért volt holokauszt, illetve mi volt a kiváltó oka.
A felmérésből az is kiderült, hogy a fiatalok a szlovákiai és a külföldi történésekkel kapcsolatos információszerzés során nem a kalsszikus médiát használják, hanem az internetet és a közösségi oldalakat, továbbá a barátoktól és a rokonoktól informálódnak.
“A fiatalok negyede legalább egy olyan problémásnak minősített Facebook-oldalt látogat, amely extrémista tartalmat közöl. Ez leggyakrabban a Slobodný vysielač”
– tette hozzá az ügynökség.
Aktuality.sk/Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.