Nyitókép: TASR
A választási térképek egyértelműen rámutatnak arra, hogy Szlovákiában sehol sem csökkenik olyan jelentősen a választási részvétel, mint az ország déli részén. A magyar kisebbséget képviselő pártok számára ez végzetes eredményekkel járhat.
Eléggé nagy káosz van kibontakozóban: az utóbbi hetekben a kisebbségi magyar politika környezetéből olyan hírek látnak napvilágot, melyekből egyértelműen kirajzolódik a félelem: a szlovákiai magyaroknak nem lesz képviseletük a 2020-as februári választások után a parlamentben.
A Most-Hídnak augusztusban nem sikerült megegyeznie az MKP-val egy közös jelöltlistáról. Nagy József, volt EP-képviselő szerint ez egy végzetes hiba volt, így bejelentette, több nem szándékozik indulni a Most-Híd listáján. A csődbe ment egyezség azonban teret biztosított arra, hogy a szlovákiai magyarok egy új mozgalmat indítsanak útjára.
Az MKP két tagja, Bauer Edit és Orosz Örs bejelentették az Összefogás-Spolupatričnosť magyar mozgalom megalakulását. A mozaglom létrejöttével immár az ötödik játékos száll harcba a dél-szlovákiai választók szavazataiért.
A Most-Hídon, az MKP-n és az Összefogáson kívül nem szabad megfeledkezni a Simon Zsolt-féle Magyar Fórumról, illetve a Magyar Kereszténydemokrata Szövetségről, akik a Most-Híddal közösen vágnak neki a parlamenti választásoknak.
Ezeknek a pártoknak azonban az a problémájuk, hogy egyre kevesebb választóért harcolnak. A magyar nemzetiséghez jelentkező lakosok száma csökken. A 2001-es és a 2011-es népszámlálás között eltelt időszakban a magyarok száma 520 ezerről 458 ezerre csökkent, s ennek a tendenciának a folytatása várható a 2021-es népszámlálás során is. S mindehhez még hozzájárul az is, hogy egyre kevesebb ember megy el választani a déli járásokból.
Sehol sem csökken úgy a választók száma, mint délen
A dél-szlovákiai polgárok hosszú éveken át a fegyelmezett választók közé tartoztak, akik átlagon felüli mennyiségben járultak az urnákhoz. Ez a tendencia 2010-ig volt érvényes az olyan déli járásokban, mint Komárom, Dunaszerdahely és Érsekújvár. Aztán valami megváltozott.
A Denník N egy térképen hasonlította össze a választóknak a 2016-os és a 2002-es parlamenti választáson való távolmaradását. A 2002-es évet azért választották, mert magyar kisebbséget képviselő párt abban az évben tett szert a legtöbb szavazatra. Ez a párt a Bugár Béla vezette Magyar Koalíció Pártja volt, s összesen 321 069 szavazatot sikerült megszerezniük.
A választási részvétel 2002-ben Szlovákia egész területén elérte a 70,06 százalékot. 2016-ban, az utolsó parlamenti választásokon ez szám már 59,82%-ra csökkent. Ha megnézzük a térképet, akkor látjuk, hogy a választási részvétel sehol nem csökkent olyan jelentősen, mint Dél-Szlovákiában.
A „választási részvételben bekövetkezett változások“ c. térkép azt mutatja, hogy az egyes régiókban miként növekszik a választók apátiája. Minél sötétebb a szín, annál nagyobb a választási részvétel arányának csökkenésen 2002 és 2016 között.
Amennyiben ezt a tendenciát a magyar kisebbséget megszólítani kívánó pártok nem fogják megfordítani, akkor 2020-ban több tízezerrel kevesebb magyar szavazatért fognak harcba szállni. S amennyiben nem fognak tudni megegyezni egy közös koalícióban, akkor az esélyeik jóval kisebbek lesznek, mint tíz évvel ezelőtt.
Mi lesz tovább
Amennyiben a jövő évi parlamenti választásokon sem az MKP, sem a Most-Híd nem kerül be a parlamentbe, akkor a magyarok parlamenti képviselete egyenlő lesz a nullával.
A kétségbeejtő helyzetet próbálja meg kihasználni a Progresszív Szlovákia is, akik egy magyar platformot hoztak létre a dél-szlovákiai választók megszólítása érdekében. De facto egy újabb olyan játékossal bővült a „csatatér“, aki szintén az egyre kisebb magyar választótábor kegyeiért próbál harcba szállni.
A magyar politikusok egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy miként fogják megszólítani a választani nem járó polgárokat.
„A kampány utolsó heteire is szeretnénk koncentrálni, mert az volt az érzésünk, hogy az utolsó választás során ez nem jött össze. Úgy tűnt, hogy kampány indulása rendben volt, de az utolsó hetek sikertelenül záródtak. Mozgósítanunk kell az embereket, és arról kell majd beszélnünk, hogy Szlovákiának miért van szüksége a Most-Hídra“
– mondta Ravasz Ábel, a Most-Híd alelnöke a Denník N-nek.
Amennyiben az ország déli részének képviselői nem fognak bejutni a parlamentbe, az az egész országnak problémát fog jelenteni.
„Úgy vélem, hogy megerősítené a magyar kisebbség radikalizációját“
– jelentette ki Petőcz Kálmán elemző, egykori diplomata.
„Ez az egész a magyar közösség elidegenedéséhez vezetne Szlovákiában, ami részben már el is kezdődött. Például ezt mutatja az is, hogy az ország déli részén alacsony volt a részvétel az államfőválasztáson, illetve más, korábbi választásokon is. Az a nézet, hogy nem kell tudni szlovákul, egyre jobban terjed Dél-Szlovákiában. Arról már nem is beszélve, hogy a szlovákiai magyarok egy része az Orbán-féle propaganda befolyása alatt áll“
– zárta le.
Denník N/Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: 2020-as parlamenti választások Dél-Szlovákia Magyar Fórum magyar képviselet magyar választók MKDSZ MKP Most-Híd összefogás mozgalom parlamenti képviselet választási részvétel
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
