Nyitókép forrása: postoj.sk

 

Talán az egyik legjobb példa a szlovák kormányok minden józan meggondolást és hatékonyságot nélkülöző költekezéseire az informatizációs beruházások. Konkrétan az a körülmény, hogy a minisztériumoknál látványosan túlárazott adatforgalmi szolgáltatásokat fizetnek hosszú évek óta, ráadásul egy olyan törvényre hivatkozva, amely már rég nincs érvényben. Új versenypályázatok vagy szerződések helyett a régi előnytelen alkukat szerződés-kiegészítésekkel hosszabbítják meg.

 

Még mielőtt rátérnék az összegyűjtött példákra, érdemes visszaemlékeznünk egy három éves esetre. 2016 novemberében nagy port kavart az információ, hogy Szlovákia több mint egy milliárd eurót költött a közintézmények informatizációjára, vagyis az e-Governmentre.

 

Ennek ideális esetben az lenne a lényege, hogy az állampolgárok minden gond nélkül otthonról, az interneten keresztül intézzék ügyes-bajos dolgaikat az állami hivatalok felé. A rendszer persze a temérdek ráköltött pénz ellenére sem működik megfelelően, ráadásul még mindig temérdek papírral kell szaladgálnunk a hivatalokba, pedig már évek óta azt ígérték a szlovák honatyák, hogy rövid időn belül összekötik a hivatalok adatbázisait.

 hirdetes_810x300  

 

Nem kellene csodálkoznunk, az informatizációs beruházások ugyanis azok közé a közbeszerzések közé tartoznak, amelyek hibáit a közvélemény a legkevésbé éri tetten. Egy autópálya vagy megépül, vagy nem, az út minősége vagy jó vagy nem, a mozdonyok vagy kigyulladnak, vagy nem. De hogy pontosan milyen áron milyen sávszélességű internetet és milyen IT-megoldást vásárol az adott állami hivatal, az kevésbé kézzelfogható. Most a Slovakia.Digital nyomán bemutatjuk, hogyan pazarolnak el a minisztérium sok-sok millió eurót kétes szerződésekre.

 

Egymilliárdot költött az állam informatizációra, de csak az működik, ahol pénzt hajthat be

 

A viszonyítási alap

 

Viszonyítási alapként kezdjük a Szlovák Geodéziai, Térképészeti és Kataszteri Hivatallal (továbbiakban csak Geodézia). Az állami hivatalt idén tavasszal több mint 145 ezer euró büntetést kapott a Közbeszerzési Hivataltól (ÚVO), amiért egy 2003-ban kötött alapvetően előnytelen szerződést „mesterséges módon” tartott életben úgy, hogy 2016-ig elképesztő mennyiségű, 32 darab kiegészítéssel hosszabbították meg az szerződést. A Geodézia intranetet, internetet és e-mail kiszolgálót vásárolt a Slovanettől.

 

A Geodézia azzal próbálta menteni magát, hogy egy már régen megszűnt törvényre hivatkozott, miszerint a közbeszerzési törvény kivételt adott azokra a kereskedelmi esetekre, mikor telekommunikációs szolgáltatásokat továbbértékesítés céljából vásárolták. A Geodézia neves egyszerűséggel figyelmen kívül hagyta, hogy az illető törvény már évek óta nincs hatályban, és új versenypályázat helyett csak újabb és újabb csatolmányokkal hosszabbította meg a szerződést. Könnyű belátni, hogy a geodézia nem értékesítette tovább a kapott szolgáltatást, így a törvény – ha hatályban lenne – akkor sem vonatkozott rá. De ez a hivatal csak a jéghegy csúcsa.

 

Minisztériumok sora

 

A Belügyminisztérium 1998-ban írt alá szerződést a telekommunikációs hálózata kialakításáról és a hozzá tartozó hivatalok (rendőrség, járási és kerületi hivatalok) összekötésére. A megbízást akkor a Telenor kapta meg, amelynek ma a SWAN a.s. a jogutódja. Ezt az egyébként versenypályázat nélkül megkapott húsz évvel ezelőtti szerződést utoljára 2017-ben hosszabbították meg a 36. sorszámú (!) csatolmánnyal.

 

Mi a gond a szerződéssel? A Slovensko.digital szerint az MPLS VPN kapcsolat 30 Mbps adatátviteli sebességgel a dokumentum szerint havonta 1179 euróba kerül (áfa nélkül) egyetlen csatlakozási pontnak (egy hivatali részlegnek). Összehasonlításképp, a cseh belügyminisztérium ugyanezért a szolgáltatásért csak 130 eurót fizet havonta (áfa nélkül). A belügyminisztérium így legalább 2,1 millió euró fizet ki évente az előnytelen szerződés miatt. A Slovakia.digital ezt firtató kérdésére reagálva a minisztérium ugyanarra a törvényre hivatkozik, mint a Geodézia – arra, amely már nincs hatályban.

 

A Kulturális Minisztérium hasonló szerződést kötött a SWAN-nal 2007-ben. Ez is versenypályázat nélküli közbeszerzés volt, és elvileg 48 hónap után le is járt volna. 2017-ben sorban a hetedik meghosszabbításról szóló csatolmányt szerkesztették hozzá a szerződéshez, jelenleg legalább 2021 év végéig érvényes lesz, hacsak meg nem állapítják törvénytelenségét. A kultuszminisztérium 100 Mb/s MPL VPN adatforgalomért 1880 eurót fizet áfa nélkül egy kapcsolódási pontra. A cseh Kulturális Minisztérium ugyanezt a szolgáltatást 280 euróból oldotta meg. A szlovák kulturális tárca így évente 640 ezer eurót költ (áfa nélkül) az előnytelen szerződésre immáron 12. élve). És természetesen ugyanarra a törvényre hivatkozik, mint az előző kettő hivatal.

 

A Munkaügyi Minisztérium szintén 2007-től tart mesterségesen életben egy ugyanilyen szerződést, amelynek eredetileg 2011-ben kellett volna lejárnia. Összesen nyolc kiegészítéssel tolták ki a szerződés érvényességét, ráadásul kiterjesztették a minisztériumhoz tartozó összes hivatalra is, például a Szociális Biztosítóra. Csak a Szociális Biztosító hálózatáért fizet évente 1,7 millió eurót áfa nélkül. Ugyanez a szolgáltatás Csehországban csak a tizedébe kerülne.

 

A fentiek fényében az Árért Értéket állami hatékonysági munkacsoport szlogenje juthat eszünkbe: „A törvénynek megfelelő nem elég, a legjobb választásra van szükség”. A fenti esetekben azonban még a törvényi megfelelőség sem teljesen biztos. Kérdés, hogy ha a Geodézia rászolgált a bírságra, akkor az ÚVO miért nem jár hasonló módon a minisztériumokkal szemben is.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!