Nyitókép: Körkép.sk

 

December 29-én megkérdeztük olvasóinkat arról, kire szavaznak majd a február 29-i parlamenti választásokon. A négy nap alatt beérkezett 1 000 feletti szavazat ugyan nem reprezentatív eredmény, de átfogó képet mutat a pillanatnyi hangulatról, erőviszonyokról.

 

Kire szavazna a 2020-as parlamenti választásokon?

 hirdetes_300x300  

Eredmény megtekintése

Betöltés ... Betöltés ...

 

Jóval átfogóbbat, mint az 1 000-1 200 fős szlovák, országos felmérések, amelyek ugyan reprezentatívak, de hozzávetőlegesen alig 70-80 magyar nemzetiségű személyt szólítanak meg, így a valóságtól való potenciális eltérésük is viszonylag nagy.

 

Nézzük tehát a körképes eredményt és a tanulságokat:

 

1. A magyarok körében vélhetően a Magyar Közösségi Összefogás nyeri majd a választásokat, jelen pillanatban azonban közel sincs meg a parlamenti bejutáshoz szükséges szavazatszám.

 

A Körkép.sk felmérésében az MKÖ-re leadott szavazatok 63 százaléka (ami felülprezentált) közösségünk létszámára, és a választásra jogosultak számára levetítve mintegy 133 ezer szavazót jelent. Négy éve az MKP a leadott magyar szavazatok mintegy 50 százalékát szerezte meg, amit 105 495 karikára volt elég. A KDH anno 129 ezer szavazattal is az 5 százalékos parlamenti küszöb alatt végzett.

 

2. A második legnépesebb tábort a nem szavazók alkotják. Felmérésünkben ez kerek 10 százalékot jelent, ami a valóságban jóval magasabb (az eddigi választási eredmények is azt mutatják, hogy a felvidéki magyarság a tömb magyar területeken a szlováknál kevésbé motivált. Legutóbb, négy éve 40 százalékos volt a távolmaradási ráta.)

 

 

3. A harmadik erő még mindig a Most-Híd tábora. Felmérésünkben ugyan csak a válaszadók 8 százaléka szavazna Bugárékra, azonban február 29-én ennél vélhetően jóval többen döntenek majd így. Bugárék népszerűtlensége miatt a táboruk is inkább a rejtőzködést választja, a szavazóhelyiség magányában azonban behúzza majd a strigulát.

 

4. Felmérésünkből az is kitűnik, hogy a magyarok mintegy húsz százaléka készül nem magyar pártra szavazni. Közülük is a legtöbben Igor Matovičékra, a PS/Spolu Magyar Platformjára, vagy a gazdák Máme toho dosť! (Elegünk van!) pártjára.

 

30-40 százalékos távolmaradási ráta, 10-15 százalék körüli Most-Hídra és 20 százalék szlovák pártokra való szavazás mellett jelen állás szerint a Magyar Közösségi Összefogás több tízezer hiányzó szavazatra van a parlamenttől.

 

Az öt százalékos parlamenti küszöb elérését nehezíti az is, hogy a négy évvel ezelőttihez képest a – maffiakormány leváltásának lehetősége várhatóan – megemeli a választási részvételt. Ami nem kedvez a magyar listának, hiszen ez a szlovák pártokra szavazó magyarok számát is növeli.

 

Lakájmédia és a gazdája. Kép: Körkép.sk

 

Az MKÖ kampánya ráadásul egyelőre elég latymatag, választási programja január 3-án még sehol, az EP-választások és az államfőválasztási kudarc szintén a pesszimista hangulatot erősíti.

 

Hol lehet a tartalék?

 

Az MKP által működtetett csicskamédia (Ma7, hírek.sk és részben a felvidék.ma), vagy a jóllakott polgármesterek, megyei képviselők mobilizálási képességében bízni felelőtlenség és önáltatás. A számok, illetve mindennapok szintjén könyörtelenül szembejön a valóság.

 

A tartalék mozgósításához elsősorban az MKP által uralt, irgalmatlanul drága és igazságtalan, egyben kicsit sem hatékony hatalmi pozíciók részleges feladására van szükség (az érintettek pontosan tudják, miről beszélünk.)

 

Ha már a kampányretorika a valódi összefogásról szól, az csak a közös halmaz kiterjesztésével válhat hihetővé. Ellenkező esetben marad az önmagukkal való összefogás, és a pillanatnyilag szinte borítékolható, újabb parlamenti bukta.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 22 olvasónak tetszik ez a cikk.