Az egészségügy helyzetéről és geopolitikáról vitáztunk az MKÖ jelöltjeivel Dunaszerdahelyen

Nyitókép: Körkép.sk

Kevés érdeklődő jelent meg az MKÖ hétfői, Dunaszerdahelyen megrendezésre került gazdasági programbemutatóján. Ugyanakkor annál tartalmasabb beszélgetés és vita alakult ki az egészségügy helyzetéről és aktuálpolitikai kérdésekről.

Az esemény eredetileg Dél-Szlovákia gazdasági helyzetéről és az MKÖ gazdasági programjáról szólt volna. A szervezők végül úgy döntöttek, hogy a megjelent Baross-pályázatokban részt vevő vállalkozóknak tartanak rövid eligazítást a legfrissebb információkról.

A találkozón Farkas Iván, az MKP gazdasági alelnöke és Iván Tamás volt jelen, valamint Kovács György, az MKÖ választási programjának koordinátora, és Rácz Orsolya biztonságpolitikai szakértő (mindketten Összefogás Mozgalom) is bemutatkoztak.

   

A Körkép.sk szerkesztői Kovács György egészségügyet is érintő bemutatkozójakor kapcsolódtak be a beszélgetésbe, mivel e terület nagy hangsúlyt kap a választási kampányban.

Első kérdésünk arra vonatkozott, hogy az MKÖ jelöltjei hogyan látják a Smer által végül zátonyra vitt kórházreform ügyét, amelyet az ellenzék nagy része hajlandó lett volna támogatni.

Kovács György szerint a sztratifikáció abban a formájában, ahogy a kormány be akarta terjeszteni (végül nem tette meg), nem lenne elfogadható, mert károsan érintené a déli régiókat.

„Én ebben a formában nem tudom támogatni. Nem azért, mert nem lenne szükség a sztrafikációra, hanem azért, mert hiányzik belőle a rendelőintézetek hálózatának kiépítése. A kórházreform arról szólt volna, hogy leépítenek bizonyos kórházakat, központosítanak bizonyos ellátásokat. De ha a mostaninál is jobban koncentrálják az ellátást – már most is Pozsonyba kerülnek a legsúlyosabb esetek – akkor az orvosoknak és a nővéreknek nem lesz perspektíva a vidéki kórházakban dolgozni”

mondta. Hozzátette, hogy ha már sztratifikáció, akkor azzal párhuzamosan egy komplex rendelőintézeti hálózat kiépítésére is szükség van.

Az orvosok röghözkötése kapcsán Kovács elmondta, hogy a Smer javaslata azért sem volt megvalósítható, mert szerinte az alkotmányellenes.

„De ami ennél nagyobb probléma, hogy az orvostanhallgatókat még jobban demotiválná”

fogalmazott.

Megjegyzés: A sztratifikáció, vagy más néven a kórházreform három osztályba sorolta volna be a kórházakat, és besorolás szerint végezhették volna a betegellátást. A törvény előírta volna a kórházak specializációját, így például a nagyon gyengén teljesítő szülészetek megszűnhettek volna. A törvény alkotói azt feltételezték, hogy a felszabaduló kapacitást a kórház azon osztálya használhatja majd fel, amelyik jobban teljesít. Papíron legalábbis ez volt az elképzelés.

A reform azonban fájdalmas változásokkal is járt volna. Például az alacsony születésszám miatt kevés szülést levezető osztályokat is bezárták volna, sokak szerint túl kemény lett volna a specializáció, kórházi ágyak számának csökkenésével járt volna. A törvény azt is megszabta volna, mi a maximális várakozási idő egy adott kezelésnél, vagyis mire van joga és mennyi ideig kell várnia a betegnek.

Farkas Iván azonban furcsa mód más véleményen volt. Szerinte a röghöz kötés alapjában véve jogos elképzelés, bár a Smer által vázolt formájával ő sem ért egyet. Szerinte a fekvőbeteg ellátásnál nincs gond, probléma a járóbeteg ellátással van.

„A régiókban, a községekben egyre nagyobb probléma, hogy bezárnak a körzeti rendelők, legyenek azok általános orvosi, gyermekorvosi vagy fogászati rendelők”

magyarázta, majd elmondta, hogy Nyitra megyében ezt egy támogatási rendszerrel próbálják megoldani. Az egyelőre még elfogadásra váró javaslat szerint a megye támogatná az orvosokat rendelőjük megtartásában. Felvetésünkre, hogy ez még nem oldja meg az általános problémát, csak annyi történik, hogy Nyitra megye esetleg máshonnan szív el orvosokat, Farkas azt válaszoltak, hogy „végzős orvos van elég Szlovákiában, csak az a baj, hogy többen mennek el külföldre dolgozni, mint akik maradnak”.

A teljes kép kedvéért megemlítjük, hogy évente nagyjából 740 diák végez Szlovákia orvosi egyetemein, karain. Az egészségügyi minisztérium fél évvel ezelőtti állítása szerint 82 százalékuk Szlovákiában akar maradni, ami nagyjából 600 orvost jelent (ez a szám azokra vonatkozik, akik pályakezdők, sokan azonban az első rossz szlovákiai tapasztalatok után távoznak külföldre).

Ilyen tempóban öt és fél év kell a jelenleg hiányzó 3300 orvos pótlására – nem beszélve a közben nyugdíjba vonuló orvosok pótlásáról. Ebből kiindulva azt kell mondanunk, hogy Farkas Iván állítása nem állja meg a helyét. Legalábbis nem a jelenlegi problémás körülmények között.

Megkérdeztük az MKÖ jelöltjeitől azt is, hogy milyen miniszteri posztokra tartanának igényt egy koalíciós kormányban való részvétel esetén – eléggé ellentétes választ kaptunk.

Kovács György szerint van elképzelés, de még korai erről a kérdésről beszélni, bár, azt megjegyezte, hogy az egészségügyi tárca aligha lesz prioritás. Farkas Iván ellenben azt hangoztatta, hogy a minisztériumok kérdésével teljesen felesleges foglalkozni és nincs semmilyen elképzelésük erről.

A beszélgetés fennmaradó részében Rácz Orsolya biztonságpolitikai szakértő mutatkozott be, aki korábban a szlovák GLOBSEC védelmi és biztonságpolitikai intézet kutatója volt. Mint mondta, szakterületei közé tartozik az európai politika, a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek.

Szlovák külpolitika, Felvidék és Káčer

Bemutatkozása után őt először Szlovákia külpolitikai irányultságáról kérdeztük. Annál is inkább, mert míg a smeres külügyminiszter, Miroslav Lajčák Szlovákia nyugati irányultságát építi, addig az SNS és a Smer egy jelentős része (pl. Ľuboš Blaha) ebben igencsak akadályozza.

Rácz Orsolya szerint a mostani politikai kijelentéseket a választások prizmáján keresztül kell nézni, a választások közeledtével a politikusok azon véleményüket hangoztatják, amellyel minél több szavazót tudnak megszólítani. Ennek ellenére Rácz úgy véli, hogy Szlovákia külföldi megítélése továbbra is jó, V4-es viszonylatban pedig az egyik leginkább unió-párti ország (a Globsec korábbi kutatása alapján – a szerk. megj.). Mint mondta, Danko oroszbarát kijelentései ellenére is a NATO-ban és az EU-ban viszonylag pozitív a kép Szlovákiáról.

További kérdésünk arra vonatkozott, hogy felvidéki magyar szempontból mennyire jó az a külpolitikai irány, amelyet Szlovákia folytat. Rácz Orsolya erre azt válaszolta, hogy alapjában véve a felvidéki magyarok számára előny, hogy Szlovákia uniós tagállam, például a szabad határátlépés miatt. Ezen felül hozzátette, hogy a felvidéki magyarok érdekeltek abban, hogy Szlovákia tovább építse a regionális kapcsolatokat és az olyan formációkat, mint amilyen a V4.

A politikai pályára lépő szakértő problémaként említette, hogy a regionális kapcsolatok elmélyítésében Szlovákia nem használja ki a magyar kisebbség adta lehetőséget, például a mai napig nem a felvidéki magyarok közül választanak budapesti szlovák nagykövetet.

A korábbi Globsec-szakértőtől megkérdeztük, mi a véleménye a Globsec alapítójának, Rastislav Káčernak magyar körökben nagy felháborodást kiváltó nyilatkozatáról, miszerint korábbi budapesti szlovák nagykövetként arról beszélt, hogy az Orbán Viktor vezette Magyarország három lépésre van a területi követeléstől és általánosító kijelentést tett, hogy a magyarországi magyarok irredenták.

Rácz Orsolya elmondta, hogy Káčer mindig szeretett provokatívan fogalmazni, és mióta nem nagykövet, azóta ez csak fokozódott. Elárulta azt is, hogy Rastislav Káčernek meggyőződésből ez a véleménye, melynek korábbi interjúiban is határozottan hangot adott.

Az Összefogás szervezésében egyébként ma, azaz február 5-én is lesz egy találkozó Dunaszerdahelyen – ezzel kapcsolatban részletes információk itt érhetők el.

Körkép.sk