Érsek, Farkas és Marosz a Pátria rádióban – személyeskedésektől sem mentes vita a közlekedésről

Nyitókép: Pravda

A fuvarozók sztrájkja, valamint az ország út- és vasúthálózatának állapota volt a Pátria rádió választások előtti vitaműsorának témája. A három vendég Érsek Árpád (Most-Híd) közlekedésügyi miniszter, Farkas Iván (MKP) és Ján Marosz (OĽaNO), közlekedésügyi szakpolitikus, parlamenti képviselő volt.

Míg hiányzó intelligenciáját, emberi egyszerűségét, legendás bunkóságát pökhendiséggel pótoló Érsek Farkas Ivánnal szemben láthatóan lenézően viselkedett, Ján Marosz iránt, aki az OĽaNO jelenlegi eredményeit látva akár utóda is lehet, nagyobb tiszteletet tanúsított.

Ján Marosz dicséretére szól, hogy zsolnai szlovákként magyarországi felesége hatására megtanult magyarul, melynek a műsorban is jó hasznát vette. Farkas Iván vitathatatlan felkészültségét a rá jellemző „okoskodás“, tudálékosság tette zavaróvá. Kisebb mellény, nagyobb szerénység, több visszafogottság lenne indokolt a jövőre nézve Farkas Iván számára.

   

Skytoll, útdíjrendszer, útvámrendszer

Érsek megismételte a kormány eddigi álláspontját, miszerint az elégedetlen és tiltakozó fuvarozók (UNAS) csak az ágazat kisebb részét képviselik, számára az igazi partner a kormánnyal kollaboráló ČESMAD.

A tiltakozási hullám fő indokaként szolgáló Skytoll útdíjbeszedő-rendszerével kapcsolatban elmondta, hogy azzal ő sem elégedett, és 2022-től új rendszert szeretne, melyre májusban írhatják ki a versenypályázatot.

Ján Marosz szerint azonban a fennmaradó idő már kevés az új rendszer felállítására, ezért szerinte gyors politikai döntésre lenne szükség arra, hogy milyen módon tegyék fizetőssé az útdíjrendszert. Az OĽaNO politikusa szerint az embereknek joguk van megtudni, hogy mi áll az ország számára előnytelen szerződésben, mely lehetővé tette, hogy az elmúlt években az útdíjakból és vámokból beszedett 1,5 milliárd euróból csak mintegy 97 millió eurót fordítsanak autópálya építésre és az úthálózat karbantartására.

Marosz nehezményezte azt is, hogy hiányzik a nyomásgyakorlás a Skytollra, mellyel politikai tárgyalásokra lenne szükség a jelenlegi rendszer megváltoztatására.

Farkas Iván szerint az egész rendszer alapvetően hibás és százmillió eurós visszaélésekre ad lehetőséget, melynek politikai felelőse a mindenkori közlekedésügyi miniszter. Kiemelte, hogy míg más országokban a bevételek 80-90 százalékát fordítják autópálya építésre és útjavításokra, nálunk csupán 6,6 százalékot.

Ezt követően Érsek frontális támadást intézett Farkas Ivánnal szemben, aki szerinte politikai szlogeneket puffogtat, magyarországi példákkal jön elő és nincs otthon a számokban. Hangsúlyozta, hogy a Skytoll által működtetett rendszer megvásárlása új pályázattal és új működtetővel elkerülhető.

Kiemelte, hogy vezetése alatt az elmúlt négy évben 130 kilométer autópályát kezdtek el építeni, melyből 50 kilométert át is adtak.

„Ha mi nem vagyunk, az R2 el.sem keződik. Amit én inditottam be, ott nincs késés. Úgyhogy óvatosabban fogalmazzunk“

– oktatta ki Érsek Farkast.

Az MKP politikusa erre úgy reagált, hogy a számok ismét nem Érseket igazolják, a kormányprogramban ugyanis 200 kilométer autópálya átadása szerepel, eszerint a kormány alig egynegyedére tudta teljesíteni csak saját programját.

Farkas Iván hangsúlyozta, hogy a magyarlakta területeken nem épült semmi.

Érsek Árpád szerint azonban Farkas Iván csak politikai kampányt folytat, miközben az MKP nyolc éves kormánytagsága idején sem tettek semmit a déli területekért. „Csak dumál“ – vetette oda Érsek Farkasnak.

Ján Marosz az úthálózattal kapcsolatban kifejtette, hogy a közlekedéssel országszerte nagy bajok vannak, beleértve az északi, D1 és D3-as autópálya szakaszokat és a déli területeket is.Az OĽaNO programjában ezért szerepel, hogy felülvizsgálják az R2 és R7 déli szakaszainak állapotát, és az államkassza lehetőségeihez képest változtatnak az építés hatékonyságán. Mint elmondta, nagyobb mennyiségű, de kevésbé luxus megoldásokra van szüksége délnek, ezért előnybe részesítenék az első osztályú utak fejlesztését és a településeket elkerülő körgyűrűk kiépítését.

Merre menjen az R7 a déli területeken?

Érsek és Farkas nem értett egyet abban sem, hogy merre kerülje el az R7-es gyorsforgalmi út Érsekújvárt. Míg Érsek a jelenlegi, északi nyomvonalat támogatja, mely a szlovákoknak kedvez, addig Farkas délről javasolná a járási székhely elkerülését, mely több déli város gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolását is segítheti. Példaként Párkányt, Zselízt, Gútát és Ógyallát említette.

Érsek szerint azonban egy ilyen döntés 15 évvel visszavetné az R7-es építését, nem beszélve a már eddig elköltött pénzekről. Érsekújvár déli része ugyanis lápos, mely a duplájára növelné az R7-es építésének költségeit, így olcsóbb megoldás az ott levő hivatalok, északra költöztetése.

„Eső után köpönyeg, mert amikor egy csomó pénz már ki van adva, ne változtatgassunk.“

– érvelt a Most-Híd közlekedésügyi minisztere.

Farkas szerint azonban a déli lakótelepeket nem lehet északra költöztetni, és szakmailag megalapozatlan, hibás a jelenlegi döntés.

A Komáromban uralkodó közlekedési káosszal kapcsolatban Érsek azzal védekezett, hogy maga a város is fékezte nyolc hónapig a folyamatokat azzal, hogy nem állított ki szakmai véleményt az építkezés tervezetével kapcsolatban

Vasúti közlekedés

Az MKP politikusa szerint egyedül a Pozsony – Komárom vasúti közlekedés kapcsán lehet megemlíteni Érsek érdemeit, minden más tekintetben azonban óriási a külünbség észak és dél között. Példaként a vasúti kocsik komfortszintjét, vagy az egyes járatok késésének mértékét hozta fel. Míg ugyanis északról Pozsonyba 92 százalékos pontossággal érnek bea vonatok, addig délről az esetek 52 százalékában van kimutatva késés.

Rámutatott arra is, hogy a Pozsony – Galánta – Érsekújvár – Párkány vasútvonalba négy év alatt egyetlen euró befektetés sem érkezett.

Érsek azzal védekezett, hogy a vasútba 30 éve nem volt fektetve nagyobb összeg, kizárólag uniós források érkeztek a nyomvonalak fejlesztésébe. Elismerte ugyanakkor, hogy ez a terület politikailag elcsúszott, azt azonban visszautasította, hogy négy év alatt mindenért ő lenne a felelős.

Ján Marosz szlovák politikusként ritkán hallott megoldásként hangsúlyozta, hogy a közlekedésnek mindenhol az emberek érdekeit kell szolgálni. Az OĽaNO kormányra kerülése esetén a magyar kormánnyal is tárgyalni kíván, hogy jobb legyen a kapcsolat és az összeköttetés a közlekedés terén a két ország között.

Körkép.sk