Nyitókép: Körkép.sk/KPA

 

Egyszerű emberek, akik saját rossz tapasztalataik miatt, de nem kizárólag önös érdekből léptek a politikai pályára, hogy változást érjenek el. Nagyjából ilyen benyomásunk volt az OĽANO jelöltjeiről, akiket a párt dunaszerdahelyi fórumán hallgattunk meg. A találkozó középpontjában ezúttal nemcsak a korrupció állt, hanem meglepetésünkre (most először) szlovák politikust is hallhattunk érdemben érvelni a magyarként való megmaradás fontosságáról.  

 

Szóba kerültek az OĽANO tervei a déli infrastruktúra fejlesztésére, a kettős állampolgárság, de beszéltek a Smer legújabb szociális csomagjairól és az OĽANO hozzáállásáról, valamint arról is, miért nem jut majd a választások utáni „ellenzéki” koalíció a Radičová-kormány sorsára.

 

Megtisztítani a közéletet

 hirdetes_810x300  

 

„Az adófizetők pénzének húsz százaléka eltűnik a süllyesztőben”

 

hangzott el a fórum felvezetőjében Cseh Pétertől, aki nem mellesleg albári lakos, és aktivistaként évek óta kemény vitákat folytat az ottani polgármesterrel, a Kočner-Trnka-botrány egyik főszereplőjével, Bereczk Oszkárral.

 

„Hölgyeim és uraim, tetszik vagy sem, a maffiózók köztünk járnak, és a jövőnket, pénzünket lopják. Személyesen Igor Matovič, és mindannyian akik itt vagyunk, személyes garanciát vállalunk, hogy ha sikerül kormányváltást elérni, megtisztítjuk a szlovák közéletet. ”

 

mondta.

 

Cseh Péter Dunaszerdahelyen, 2020. február 15-én, fotó: Körkép.sk/KPA

 

A lakossági fórum két fő „előadója” Cseh Péter és Ján Marosz volt, de bemutatkozott Pohár György, Oto Šipoš, Ján Berceli és Anna Mierna is – ez utóbbi Szakolca polgármestere.

 

Arról már a rövid bemutatkozások során meggyőződhettünk, hogy tényleg egyszerű emberekről van szó, akik vállalkozóként, családapaként vagy polgármesterként a saját bőrükön tapasztalták az országban uralkodó korrupciót és igazságtalanságot.

 

Pohár György Dunaszerdahelyen, 2020. február 15-én, fotó: Körkép.sk/KPA

 

Pohár György a politikusok és az általuk kinevezett hivatalnokok tétlenségét nehezményezte, akik ahelyett, hogy előremozdítanák az ország fejlődését, nem csinálnak semmit. Oto Šipoš pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy céljaikat nem önös érdekből fogalmazták meg.

 

„Ezért akik ma belépnek a politikába, nem maguk miatt vállalják azt fel. Azért indulunk, hogy segítsünk a körülöttünk élő embereknek és az országnak, mert mindent leépítettek. Lehet az bármi, egészségügy, oktatásügy, mindent bemocskoltak, korrumpáltak, mindenhol ott van a nepotizmus. Nagyon remélem, hogy ezek a választások új kormányt hoznak és új reményt”

 

Oto Šipoš (b) és Ján Berceli (j) Dunaszerdahelyen, 2020. február 15-én, fotó: Körkép.sk/KPA

 

 Infrastruktúra délen

 

Rendkívül érdekes volt Ján Maroszt hallgatni, aki budapesti feleségének köszönhetően egész jól beszélt magyarul. Először az egészségügy helyzetére hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy évente 5000 ember hal meg Szlovákiában azért, mert a hosszú várakozási idők miatt nem diagnosztizálják időben betegségét (ezek az úgynevezett „elkerülhető halálesetek”).

 

„Nem az orvosok hibájából halnak meg ezek az emberek, hanem a rendszer hibájából. Ezt meg kell változtatni. Nincs megfelelő egészségügyi ellátás, a kórházak felszerelése hiányos, és a politikusok rendszerszintű mulasztásai miatt veszítünk el évente 5000 embert, akik egyébként tovább élhetnének”

 

mondta.

 

Ján Marosz Dunaszerdahelyen, 2020. február 15-én, fotó: Körkép.sk/KPA

 

Marosz, aki az OĽANO közlekedési árnyékminisztere, kitért a Komárom-Pozsony vasútvonalra is. Kijelentette, hogy azt nem tudják megígérni, hogy az egész R2-est megépítik a következő négy évben, de elkészítik a szükséges projektdokumentációt a sínpárok megkettőzésére legalább a Dunaszerdahely-Pozsony vonalon.

 

„Nekem budapesti feleségem van, három gyerekünket neveljük, nagyon szeretnénk megváltoztatni az alkotmányt is, mert nem csak szlovák, hanem magyar nemzet is él az országban. Sajnos, például Zsolnán az emberek el sem tudják képzelni, hogy kik is azok a magyarok, mit akarnak, milyen a kultúrájuk, az identitásuk. Én tudom a saját családom okán. Szeretném, ha minden szlovák már az iskolákban jobban megismerhetné a magyarokat, hogy a két nemzet megértse, ismerje egymást, és bízzon egymásban”

 

mondta Marosz (némileg törve a magyart, de világosan fogalmazva).

 

Kettős állampolgárság – de nem korlátok nélkül

 

Cseh Péter kiemelte, hogy az OĽANO szeretné megváltoztatni az állampolgársági törvényt, és nem csak a magyarok miatt. Az állampolgársági törvény eredeti verziója sem felel meg például a külföldön dolgozóknak és életvitelszerűen ott élőknek, mert rendkívül megbonyolítja a hivatalos ügyintézést Szlovákiában.

 

„Igaz, hogy Igor Matovič 2012-ben nem támogatta a Most-Híd által beterjesztett állampolgársági törvény módosítást, de az egy más helyzet volt. Akkor Ján Slota vissza akart élni a helyzettel.“

 

mondta Cseh.

 

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem szeretnék, ha a kettős állampolgárság lehetővé tétele miatt a Felvidék Pozsony és Budapest között „pattogna” a választási kampányok során. Kiemelte, fontosnak tartják, hogy legyen magyarul tudó diszpécser a segélyhívó központokban, mert „életmentő lehet, hogy minél gyorsabban és pontosabban tudjuk elmondani, mi történt“.

 

Cseh Péter Dunaszerdahelyen, 2020. február 15-én, fotó: Körkép.sk/KPA

 

Szlovák-magyar közeledés

 

Marosz ehhez hozzátette, hogy támogatják a szlovák nyelv idegen nyelvként való oktatását, hogy annak középpontjában a kommunikáció legyen. Elmondta, hogy az OĽANO támogatja a kisiskolák fenntartását is, amit a magyar önazonosságtudat megőrzése szempontjából fontosnak tartanak.

 

Marosz elmondása szerint az OĽANO olyan körülményeket akar teremteni, ami „segítene kezelni” a nagyszarvai szlovák iskola kérdéséhez hasonló ügyeket.

 

„Hogy a Pozsony környéki falvakba beköltözők a helyiekkel együtt közösen oldják meg például az iskolák kérdését, hogy támogassuk a több nemzetből álló közösségeket és a politikusok – mint Peter Pellegrini nemrég – ne élhessenek vissza a helyzettel. Hozzáteszem, az MKP polgármesterei sem annyira nyitottak ebben a kérdésben”

 

Lučanský ugyanúgy a smeres maffia része

 

Az egyik jelenlévő hallgató kérdésére reagálva Marosz elmondta, hogy egyelőre az OĽANO még nem döntött arról, hogy támogatni fogja-e a Smer legújabb szociális intézkedéseit (a családi pótlék kétszeresére emelése és a 13. nyugdíj – a rendkívüli ülés február 18-án lesz), de erős fenntartásaik vannak, mert nagyon közel vagyunk a választások időpontjához, és a Smer gyakorlatilag mindent feléget maga mögött.

 

Marosz bírálta Milan Lučanský országos rendőrfőkapitányt is, aki szerinte nem megbízható személy, ő is része a „smeres maffiának”, aki szemet huny a fiktív számlákon keresztül ellopott állami pénzek ügye felett.

 

Ján Marosz Dunaszerdahelyen, 2020. február 15-én, fotó: Körkép.sk/KPA

 

Cseh Péter kijelentette, sok olyan embert ismer, aki már nem hisz a politikusoknak.

 

„Én megértem őket. Járok a parlamentbe, tele van lumpokkal, akik 20-30 éve ott vannak, nem csinálnak semmit. Vannak ott olyanok, akik az elmúlt négy évben nem nyújtottak be egyetlen javaslatot sem és fel sem szólaltak – közben meg 4-5 ezer eurós fizetéseket szednek fel.(…) A legjobb, amit tehetünk, hogy elmegyünk választani február 29-én”

 

fogalmazott.

 

Az új jobboldali koalíció nem fog bedőlni?

 

Anna Mierna, Szakolca polgármestere a beszélgetés vége felé elmondta,

 

„Bár nagyon örülnénk, ha önök a választások napján az OĽANO jelöltjeit karikáznák, de elsősorban arra szeretnénk önöket kérni, hogy menjenek el választani. Másodsorban örülnénk, ha legalább a jobboldali pártokra adnák le a voksukat, ha nem is miránk. Ezek a pártok ugyanis együttműködésre vannak ítélve. A Radičová-kormány bukása nem fog megismétlődni, mert ezek a politikusok is fejlődtek, hatalmas felelősséget éreznek, ami az egymásra utaltságukban is megmutatkozik”.

 

Anna Mierna Dunaszerdahelyen, 2020. február 15-én, fotó: Körkép.sk/KPA

 

„A magyar nem lehet szitokszó”

 

A hallgatóság soraiból az egyik hölgytől elhangzott, hogy Nyitrán sok helyen a magyar még mindig szitokszónak számít. Ahogy mesélte keserű tapasztalatait, egy ponton azt mondta: „hiszen mindannyian szlovákok vagyunk, csak mi magyarul beszélünk”.

 

Meglepetésünkre Marosz volt az, aki kijavította a hölgyet:

 

„Nézzék, én zsolnaiként sok mindent nem érthetek, de szeretném felhívni a figyelmet arra a hibára, mikor magyarul beszélő szlovákokként beszélnek magukról. Nem. Önök magyarok. Nem érezhetik úgy, hogy ez megalázó. Azt kell érezniük, hogy ’magyar vagyok, magyar leszek és itt otthon vagyok’. A határt a fejünk felett tolták át. És itt akad némi gond az egymás meg nem értésével, hogy nem tudatosítjuk, hogy Szlovákia sosem volt nemzetállam, és soha nem is lesz az. Szlovákia egy olyan ország, ahol több nemzet él egymás mellett”

 

Azzal folytatta, hogy az elmúlt évtizedekben sajnos a szlovák nemzetállami felfogás a történelemoktatáson és a politikán keresztül terjesztette a szlovákok között a magyarokkal szembeni meg nem értést. Elismerte, hogy az elmúlt harminc évben Szlovákiában csendes asszimiláció folyik.

 

Egyszerű Emberek Dunaszerdahelyen, 2020. február 15-én, fotó: Körkép.sk/KPA

 

Szlovákiába is kellene egy Orbán-kaliberű államférfi

 

Szóba került Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, és bár az OĽANO jelenlévő képviselőinek voltak kifogásai a magyar kormány „jogállami tevékenységével“ kapcsolatban, azt elismerték, hogy a magyar miniszterelnöknek sok érdeme van:

 

„A másik oldalon, azt kell mondjam, hogy örülnék, ha lenne egy Orbán kaliberű politikus Szlovákiában is, aki  a magyar miniszterelnökhöz hasonlóan szakértők segítségével 2050-ig terveznek előre és legalább kidolgozott politikai terveik vannak a hétköznapi emberek számára“

 

mondta Marosz, majd hozzátette, hogy az OĽANO lakhatásról szóló programját Orbán Viktor kormányától vették át, amely rendkívül „inspiratívnak bizonyult”.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 24 olvasónak tetszik ez a cikk.